Gulyás Gergely szerint a meddőségi központok hatékonyabb működését kívánják elősegíteni, de egy orvosszakmai vita is zajlik az életkorral kapcsolatosan. Úgy tudjuk, az ingyenességhez szükséges 45 éves korhatár csökkentéséről vita folyik a szakértők között.
Változtatna a meddőségi kezelésekhez, más néven az asszisztált reprodukciós eljárásokhoz kapcsolódó szabályokon a kormány – értesült több forrásból is a hvg.hu. A módosítások akár már márciusban megjelenhetnek véleményezésre, bevezetésükre azonban csak fokozatosan kerülne sor.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón megerősítette, hogy a meddőségi központok hatékonyabb működését szolgáló szabályváltoztatásokat terveznek, ilyen javaslatot ő is látott. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint strukturális, komoly változtatás nem várható, egy orvosszakmai vita azonban most is zajlik, méghozzá az „életkorral kapcsolatosan". Ez utóbbiról azonban még nem született döntés.
Bár Gulyás nem árult el ennél több részletet, szakértőkkel folytatott beszélgetéseink alapján
az egyik legvalószínűbb változásnak az ingyenes meddőségi kezelések életkori korlátozása tűnik.
Jelenleg 45 év alatti nőknek nemcsak a lombikkezelés, hanem az ahhoz szükséges gyógyszerek is térítés nélkül elérhetők, a kezelésből összesen öt alkalmat finanszíroz az állam. A szakmában azonban egy ideje már elterjedt a hír, hogy a társadalombiztosítás terhére végzett lombikkezelés felső korhatárát a jelenlegi 45 évről 43-ra (mások szerint 42-re) csökkentik.
Erre utal az is, hogy információink szerint az elmúlt időszakban több magyarországi meddőségi centrumban is azt közölték a konzultációra jelentkező 43 év feletti nőkkel, hogy egyelőre várjanak a jelentkezéssel.
Ez tehát nem azt jelenti, hogy őket kizárnák a mesterséges megtermékenyítés lehetőségéből, de csak saját költségükön vehetnének rajta részt.
Mindez egybevág Gulyás Gergely kijelentésével az „életkorral kapcsolatos orvosszakmai vitáról". Azt a miniszter egyébként hozzátette, hogy ő a jelenleg érvényben lévő szabályozást támogatja.
A változásokról megkérdeztük az egészségügyért felelős Belügyminisztériumot, és az Országos Kórházi Főigazgatóságon belül működő Humánreprodukciós Igazgatóságot is, de egyik helyről sem kaptunk választ kérdéseinkre. Pedig ez utóbbit tavaly januárban éppen azért hozták létre, hogy kialakítsa az állam új asszisztált reprodukciós stratégiáját, koordinálja a meddőségi centrumok munkáját és kialakítsa az ágazati finanszírozási rendszert is.
Nem váratlan
Az, hogy a kormány változtatna a meddőségi kezelések szabályain, egyáltalán nem meglepő, a szakmában már régóta folynak erről egyeztetések. Korábban lapunknak több orvos is arról beszélt, hogy törvényi változásokra mindenképpen szükség van ahhoz, hogy javítsanak a Magyarországon végzett asszisztált reprodukciós kezelések hatékonyságán.
Magyarországon jelenleg nem nyilvánosak az egyes meddőségi klinikák hatékonysági adatai – vagyis az, hogy az ott végzett kezelésekből hány terhesség alakul ki, és hány gyermek születik. Csak annyit tudni, hogy összesített adatok alapján a most működő 13 állami intézményben évente körülbelül 6–8000 kezelési ciklus végeznek, amiből körülbelül 2–3000 gyermek születik. Ez a szám évek óta gyakorlatilag változatlan, ezért sokan felróják az intézeteknek, hogy nem tudták növelni a kezelések sikerességét. A szakma közben azzal védekezik, hogy azért történik ez így, mert egyre idősebb párok érkeznek hozzájuk, akiknek a kilátásaik is rosszabbak.
Sokan ezért is érvelnek a szigorítás mellett, mert 40 év felett a nőknél rohamosan csökken a megtermékenyülés esélye, és ugyanígy romlik a férfiak spermaképe.
Várnagy Ákos, a PTE Klinikai Központ Meddőségi Központ szakmai vezetője a hvg.hu-nak korábban azt mondta, több szakmai szervezet is támogatná, hogy 42 év felett csak részben legyen támogatott a lombikkezelés, ami „nem azt jelenti, hogy ezeken a párokon nem segítenénk, de üzenetértéke lenne, hiszen mégiscsak van valami oka annak, hogy 40–42 év felett már sokkal kisebb a teherbe esés esélye”.
Vagyis ettől azt remélnék, hogy nem ringatnák az érintett párok magukat abba a hamis illúzióba, hogy 45 éves korukig még bőven van idejük a lombikra.
Az edukáció fontosságáról beszélt a Mandinernek Vesztergom Dóra, a Humánreprodukciós Igazgatóság vezetője is, aki azt is megerősítette, hogy a tb támogatásból kiesett nők – saját költségükön – ugyanúgy részt vehetnek asszisztált reprodukciós kezelésben, mint bárki más. Az érintettek helyzetét ugyanakkor éppen a kormány nehezítette meg, amikor megvonta a még létező meddőségi magánklinikák működési engedélyét, ami miatt rengeteg magyar pár inkább a fizetős külföldi centrumokat választja.
Másra is szükség lenne
Nem csak emiatt lenne azonban szükség a ma meglévő rendeletek felülvizsgálatára. Magyarországon nagyon sok olyan eljárás, vizsgálat nem engedélyezett az asszisztált reprodukcióban, ami javíthatna a kezelések hatékonyságán. Ezek közé tartozik az embriók preimplantációs, vagyis beültetés előtti genetikai vizsgálata, amit csak nagyon indokolt esetben lehet elvégezni. A csehországi klinikákon ez már teljesen bevett eljárás, mert ezzel ki tudják szűrni a genetikai rendellenességeket, melyek miatt valószínűtlen lenne az élve születés.
Hasonlóan vitatott téma a petesejt-donáció, ez itthon csak közeli hozzátartozók között, vagy anonim módon lehetséges, és akkor is tilos érte pénzt fizetni, mert az szervkereskedelemnek minősül. A petesejtdonorra szoruló nők közül így szinte kizárás nélkül mindenki külföldön végezteti el a kezelést, és ugyanez a helyzet a jóval ritkábban igénybe vett béranyasággal is.
Az ugyanakkor kétséges, hogy ezeket az eljárásokat engedélyeztetné-e a kormány, mely eddig inkább az kezelések ingyenessé tételében látta a megoldást. Az elmúlt években ugyanakkor ezzel csak azt érték el, hogy egyre többen jelentkeztek az egyre kevesebb meddőségi klinikára, a várólistákra pedig hónapokig tart felkerülni.
Európában egyébként vannak olyan országok, ahol bár tiltott a petesejt-donáció, mégis igénybe lehet venni. Ilyen például Szerbia, ahol az egészségügyi minisztérium tavaly szerződést kötött egy spanyol petesejtbankkal. Ennek értelmében a szerb párok innen – saját költségen – legálisan vásárolhatnak petesejtet, annak megtermékenyítését és a beültetést viszont már a társadalombiztosítás állja.
Állami kontroll
A magyar kormány évekkel ezelőtt, fokozatosan kezdte maga alá gyűrni a meddőségi klinikákat. A kezeléseket 2019-ben tették ingyenessé, és ezzel egyidőben hat magánklinikát is megvásároltak. Tavaly az addig megmaradt magánklinikának is megpecsételődött a sorsa, amikor az Országgyűlés kormánypárti többsége elfogadta, hogy a jövőben csak állami intézmények végezhessenek kezeléseket. Míg a Róbert Károly Meddőségi Centrumot megvásárolták, a Versys és Reprosys klinikák esetében ezt a lehetőséget elutasították, így ez a két intézmény nem végezhet többé asszisztált reprodukciós kezeléseket.
A folyamat végét valószínűleg a hamarosan várható törvénymódosítások jelzik majd, melyek kidolgozását a tavaly megalakult Humánreprodukciós Intézet koordinálta. De az eddigi gyakorlatnak megfelelően valószínűleg a változások nem egyik napról a másikra, hanem fokozatosan lépnek majd életbe, és sok múlik majd a részletszabályokon is.
Beszántotta a meddőségi magánklinikákat a kormány, de az államiban is milliót fizethetünk egy kezelésért
