Elkészítette a KSH a 2022-es népesedési statisztikáját. A születésszám óriásit esett vissza, jócskán 90 ezer alatt maradt, miközben annyian haltak meg, mint amennyien 2020 előtt szinte soha, csak a járvány éveihez képest volt javulás.
88 400 ember született Magyarországon 2022-ben és 135 700 halt meg, azaz az ország lakossága 47 300 fővel csökkent – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. 2022. január 1-jén 9 689 010 fő volt az ország lakossága, ez csak a születések és halálozások után 9 641 710-re csökkent december 31-re, de természetesen a ki- és bevándorlás miatt nem lehet azt mondani, hogy ennyien élünk most Magyarországon.
Az egyik legfontosabb mutató ilyenkor a természetes fogyás, vagyis a halálesetek és a születésszám közötti különbség. Ez a szám 2017 óta minden évben 40 ezer fő fölötti, 2010 és 2019 között majdnem minden évben 38 és 41 ezer között volt. 2020-ban 48 ezer, 2021-ben pedig 62 ezer fölé nőtt a Covid miatt – 1900 óta, mióta a KSH méri, békeidőben ez volt a két legsötétebb éve a magyar demográfiának. 2022 ennél már sokkal jobb volt így, hogy aki most elkapja a Covidot, annak már jó esélye van arra, hogy nem hal bele,
de miközben 2020–2021-hez képest nagy a javulás, az 1900 és 2019 közötti időszakban csak egyetlen békeév volt – méghozzá 1999 –, amikor nagyobb volt a természetes fogyás, mint 2022-ben.
(Furcsán veszi ki magát, hogy 2022-re minden érték százas pontossággal szerepel, míg korábbról teljesen precízek az adatok. Ennek az oka az, hogy a KSH-hoz több adatot később küldenek be az anyakönyvi hivatalok a születésekről és a halálozásokról, így néhány hónap múlva lesznek teljesen pontosak a végleges számok, addig becslést közöl a KSH.)
Az, hogy 135 700 ember halt meg 2022-ben, sokkal jobb szám, mint a 2021-es 155 621 haláleset, és 2020 szintén borzasztó 141 ezres mutatójához képest is javulást jelent. Ha viszont úgy nézzük, hogy 2007 és 2019 között kivétel nélkül minden évben 126 ezer és 132 ezer között volt az éves halálozási szám, akkor máris ugyanannál a megállapításnál tartunk, mint az előbb: csak ahhoz képest tűnik jónak a helyzet, amilyen a Covid legpusztítóbb időszakában volt, minden máshoz képest jelentős a romlás. (Arról, hogy milyen betegségekbe halt bele ennyivel több ember, mint korábban, csak később ad ki a KSH részletes adatokat.)
De igencsak problémás a születési oldal is. A kormány évek óta azt hirdeti, hogy a családtámogatásokkal visszahozná a gyerekvállalási kedvet, és legalább 2020 és 2021 részben sikeres volt ilyen szempontból. 2022-ben viszont egészen döbbenetes visszaesést láttunk: az év egészében 88 400 gyerek született. Amióta mérik, ez a második legalacsonyabb éves születésszám, egyedül a 2011-es 88 049 volt ennél kisebb. Februárban például 1071-gyel kevesebb gyerek született, mint 2021 februárjában. Márciusban, majd szeptemberben, októberben és novemberben is 800-nál nagyobb volt az elmaradás a 2021-es születésszámhoz képest.
Természetesen erre lehet azt mondani: nem teljesen precíz összehasonlítani a mostani számokat az évtizedekkel korábbiakkal – amikor 10–10,2 millióan éltünk ebben az országban, nyilván magasabb születési és halálozási számok is jöttek évente, mint most, amikor 9,7 millióan sem vagyunk. Ezért érdemes azt megnézni, milyenek a mutatók lakosságarányosan.
Így az ezer főre jutó 14 haláleset 2021, 2020, illetve az 1992–1995 közötti időszak után a hetedik legrosszabb adat, mióta éves mérések vannak, korábban még 1900 és 1930 között volt ennél nagyobb a halálozási arány (akkor még évtizedenként közölték a számokat). Az ezer főre jutó 9,1 születés pedig oda esett vissza, ahol utoljára 2019-ben volt, a mérések 1900-as kezdete óta csak a 2011-es 8,8, valamint a 2010-es és 2013-as 9 volt ennél alacsonyabb.
A másik ilyen fontos, az arányosítást lehetővé tévő mutató a termékenységi arányszám. Ez azt jelzi, hogy egy nő átlagosan hány gyereket szül élete során – a magyar kormány kimondott célja az, hogy a népesség azonos szinten tartásához szükséges 2,1-et elérjük. Ehhez képest most épp 1,52-re esett vissza. Ha az elmúlt évtizedek adatait megnézzük, akkor az látszik, hogy van javulás, még ha a 2022-es pont némi visszaesést is jelentett, az 1997 és 2013 közöttinél sokkal magasabb a mutató, csak épp akkor rossz, ha a kormány teljesen irreális célkitűzését komolyan vesszük.
Ennek extrém példáját hozta amúgy a Magyar Nemzeti Bank, amikor tavaly bemutatta a 203 oldalas javaslatcsomagját a kormány számára: ők fogták a 2021-es adatokat és a 2030-as – jól hangzó, de minden alapot nélkülöző – célkitűzéseket, a kettőt összekötötték egy egyenes vonallal, és kihozták, hogy így például 2022-ben 1,65 fölötti termékenységi ráta, valamint 94 ezer születés lenne. Nem jött be, sőt 2021-hez képest mindkét szám rosszabb lett.
Eközben 64 100 házasságot kötöttek. Ez kevesebb, mint a 2021-es 72 030, vagy mint a 2019–2020-as 65–67 ezres adatok, de ahhoz képest, hogy 2016–2018-ban 50 ezer körül, 2009 és 2014 között pedig 40 ezer alatt volt az éves házasodási szám, még mindig magasnak számít. Úgy tűnik, a párok tényleg szívesebben házasodnak össze, ha ezért pénzt ad az állam, de a gyerekvállaláshoz már nem elég önmagában a kormányzati segítség ígérete.
