Vizsgálatot kezdeményezett az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál (AJBH) a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete, mert diszkriminatívnak tartja, hogy a program indulásakor elsősorban azokban az általános iskolákban teljesítettek szolgálatot iskolaőrök, amelyekben túlnyomórészt romák tanultak.

Az rtl.hu úgy értesült: Kozma Ákos ombudsman szerint annak ellenére nem tekinthető diszkriminatívnak a folyamat, amelyben az iskolák kiválasztásáról döntenek, hogy

2020 szeptemberében 288 általános iskolában jelentek meg az egyenruhások, az érintett intézmények döntő többségében pedig jelentős (151 iskola esetében például legalább 40–50 százalékos) volt a cigány származású diákok aránya.

A szervezet a panaszt 2020-ban nyújtotta be a Klebelsberg Központ, a Belügyminisztérium, valamint az akkor még létező Emberi Erőforrások Minisztériuma gyakorlata ellen. Érvelésük szerint a kormány büntetésképpen hozta létre az iskolaőrséget azután, hogy több cigány tanuló is pert nyert a gyöngyöspatai szegregációs ügyben.

Az rtl.hu-nak Kegye Adél, a Rosa Parks Alapítvány Jogsegélyszolgálatának vezetője azt mondta: „Tehát az iskolaőrséget a gyöngyöspatai szegregációs perben született ítélettel összefüggésben hozták létre, és azt célzottan a roma többségű iskolákban alkalmazták. Ez a körülmény megbélyegzi, megalázza és megfélemlíti azokat a cigány gyerekeket, akik olyan intézményekbe járnak, ahol iskolaőrök szolgálnak.”

Az iskolaőrséggel az ügyvéd szerint nemcsak az a gond, hogy az erőszak eszközével orvosolná az iskolai problémákat, hanem az is, hogy erőszaktevőnek tüntetik fel a roma többségű iskolákban tanulókat.

Az AJBH azonban azzal az indoklással utasította el a beadványt, hogy miután az iskolaőrség törvényesen és törvényes céllal jött létre, ezért az alkalmazása nem tekinthető hátránynak vagy emberi méltóságot sértőnek. Ebből következően mindegy, hogy milyen etnikai összetételű az az intézmény, ahová kirendelik az iskolaőröket, hiszen a rendszer létrejötte vagy az egyenruhások jelenléte senkinek sem sérti a jogait. Az ombudsman szerint sem a jogszabály szövegéből, indoklásából, sem Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár nyilatkozataiból sem vezethető le, hogy a törvény célja a büntetés, a megalázás vagy a megfélemlítés lett volna.

Kegye Adél jelezte, hogy nem fogadják el az AJBH határozatát, fellebbeznek. Sérelmezte, hogy az eljárás során nem hallgatták meg az általuk ajánlott tanúkat: például több bántalmazott gyerek szüleit, vagy annak az iskolának a vezetőjét, aki a Népszava cikke szerint nem kért, de kapott iskolaőrt. Pedig hivatalosan az iskolák dönthetnek arról, hogy igényelnek-e iskolaőrt.

Tavaly decemberben a rendőrség adatai szerint 588 iskolaőr dolgozott az ország 571 intézményében, akik szeptember óta 96 alkalommal intézkedtek, a program kezdete óta pedig összesen 593 esetben léptek fel. Az idei tanév kezdete óta testi kényszert 11 alkalommal, bilincset egy esetben, míg vegyi eszközt szintén egy alkalommal használtak.