Polt Péter legfőbb ügyész szerint a korrupcióellenes rangsorok valóban „tartalmaznak kedvezőtlen helyezéseket", de szerinte ennek az az oka, hogy ezek korrupcióészlelési indexek, vagyis például megkérdezett cégvezetők, átlagemberek benyomásait tartalmazzák. Varga Zs. Andrást kérdezték az OBT-vel való kapcsolatáról, de nem válaszolt a mai parlamenti meghallgatásán, mert ez nem szerepelt az ülés témái között. Az OBH elnöke szerint vannak és lesznek is hatásköri viták az OBT-vel, de ez még „nem azonosítható a feszültséggel”.
Kedden meghallgatta az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága Varga Zs. András Kúria-elnököt, Polt Péter legfőbb ügyészt és Senyei Györgyöt, az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökét. A korábban elhalasztott, még a 2021-es évről szóló meghallgatásokat tartalmazó ülés nagy részén a kormánypárti többség mellett egyetlen ellenzékiként a momentumos Szabó Szabolcs volt jelen, ő kérdezte mindhármukat kicsit „belemenősebben” és jellemzően az ő egy ellenszavazata mellett fogadott el mindent a kormánypárti többség.
Varga Zs. András, a Kúria elnöke a tavalyi év jogegységgel és önkormányzati normakontrollal kapcsolatos ügyeiről számolt be, és ezen kívül más témáról még kérdésre sem volt hajlandó beszélni. Elmondása alapján a Kúria 2021-es éve a vezetőváltás miatt nem volt egyszerű,
de tavaly már „úgy mehettek el szilveszterezni, hogy egymásra talált a Kúria és az elnöke”
– fogalmazott. Az önkormányzati normakontroll terén az előző évben sok dolguk volt, mondta, utalva arra, hogy a veszélyhelyzet alatt nem lehetett közgyűléseket tartani, így a polgármesterek saját hatáskörben hoztak döntéseket a képviselőtestületek helyett. (Volt, ahol tartottak egyeztető üléseket, de ez után is a döntéseket hivatalosan a polgármester hozta meg egyszemélyben.)
Varga Zs. arról beszélt, a kormányhivatalok jobban oda is figyeltek ezekre a döntésekre. A legtöbb eljárás közterület-használati ügyekben indult elmondása szerint, mert a visszaeső bevételek fedezésére sok település növelni szerette volna a parkolási díjakat, noha a rendkívüli helyzet alatt semmilyen díjat nem növelhettek. Igaz, a Kúria-elnök szerint több településen a folyamatban lévő eljárások nyomán visszavonták az ilyen módosításokat. Elmondta, hogy a Velencei Bizottság a terület más részeivel ellentétben azt, hogy konkrét érintett ügyek nélkül, a jogrendszer fejlesztése érdekében társjogalkotóként is hozhatnak jogegységi döntéseket, nem találta rendben. Varga Zs. András szerint ezt a testület „szocialista örökségnek” tartja és az Országgyűlés el is fogadta, hogy jövőre megszűnik.
Szabó Szabolcs, miután Varga Zs. elmondta a tagoknak kiosztott beszámolójához fűzött kiegészítéseit, jelezte: a beszámolót a Momentum-frakció nevében nem fogja elfogadni. Ezt követően az ellenzéki politikus kijelentette:
nem tartja függetlennek, szerinte az elnök „a Kúria tekintélyét csorbítja".
Szabó megkérdezte, mit tesz az Országos Bírói Tanáccsal (OBT) való kapcsolatának javításáért, mert ennek szerintük ő a gátja. Emellett azt kérte rajta számon, hogy szerinte a jogszabályok megkerülésével neveznek ki bírókat. Az ülést levezető KDNP-s Vejkey Imre ezt a kijelentését sietett „helyre tenni”, hogy nem kinevezésről, hanem az Országgyűlés általi megválasztásról van itt szó. Azt pedig visszautasítja, hogy Szabó pártosnak nevezte Varga Zs. Andrást.
A fideszes Kocsis Zoltán azt kérdezte, nem viselkedtek-e „elszabadult hajóágyúként” a polgármesterek a kibővített jogkörükkel. A szintén kormánypárti Vígh László pedig arra kérdezett rá, nem gond-e, hogy a legkisebb és legnagyobb települések önkormányzataira ugyanolyan jogszabályok vonatkoznak. Varga Zs. András válaszában közölte:
a Kúria és az OBT viszonya nem tartozik a mai ülés témái közé, így erre nem válaszolt, ahogyan a bírók kinevezésével kapcsolatos felvetésre sem, ugyanezzel az indoklással.
A polgármestereknél szerinte volt pár ügy, ami arra utalt, hogy a helyi ellenzék nélkül meghoztak olyan rendeleteket, melyeket amúgy nem tudtak volna, de nem akart általános kijelentéseket tenni. Szerinte, bár csak a kormányhivatalok által eléjük vitt esetekkel foglalkoznak, valószínűleg felfedezték volna a kormánymegbízottak, ha nagyon sok visszaélés történt volna. A településméretek közt szerinte nem jogi típusú különbségek vannak, főleg, hogy a kisebbek gyakran átvesznek jogi megoldásokat a nagyobb városoktól.
Polt: uniós átlagon a korrupció
Ezt követően Polt Péter érkezett meg a Nagy Imre terembe. Ahogy mindhárman, ő is kitért a koronavírus-járvány hatásaira, hangsúlyozva, hogy a kényszerintézkedések egy részét megtartották, mert növelte a hatékonyságot.
Polt Péter arról is beszélt: szerinte bűncselekményi szempontból Magyarország korrupciós helyzete az egészségügyi szektort leszámítva nem tér el az uniós átlagtól.
Szabó erre felvetette, hogy a korrupciós indexeken rendre rosszul szereplünk, sokszor utolsó helyen. Polt válaszában azt mondta, a rangsorok valóban „tartalmaznak kedvezőtlen helyezéseket", de szerinte ennek az az oka, hogy ezek korrupcióészlelési indexek, vagyis például megkérdezett cégvezetők, átlagemberek benyomásai. Arra hivatkozott, hogy egy uniós felmérés szerint a hálapénzt mindenki korrupciónak tekintette már annak büntethetősége előtt is, és ez is ronthatta az ilyen listákon a helyezésünket. Ezt követően megismételte: a hivatali korrupcióban szerinte az uniós átlaghoz hasonló a magyar helyzet.
Szabó azt is felvetette, hogy az uniós pénzekért felálló korrupcióellenes hivatal, illetve más, például a vádkikényszerítésről szóló törvénymódosítások nem nyílt kritikák-e a tevékenységükre nézve, elismerve, hogy ezt a problémát nem tudják kezelni. Polt – túl azon, hogy kijavította, hogy jogilag nem vádkikényszerítésről, hanem az eddigiekhez képest mások által is hozzáférhető pótmagánvádról van szó –, erre azt reagálta:
az új korrupcióellenes intézménynek nem gondolja, hogy az ügyészség sikertelenségét mutatnák, mert „akkor az EU 22 másik tagállama még sikertelenebb”, akik csatlakoztak az Európai Ügyészséghez.
Ezt pedig a legfőbb ügyész helytelen megközelítésnek tartja. „Vannak olyan eszközök, amelyekkel meg lehet erősíteni, ki lehet egészíteni a rendelkezésre álló eszközöket. Ugyanilyen az Európai Ügyészség és ugyanilyen a most hatályba lépett és különböző kompetenciákat megállapító törvénymódosítás is, ami viszont nem érinti az ügyészségnek az ezzel kapcsolatos alapvető tevékenységét, ellentétben mondjuk az Európai Ügyészséghez csatlakozó tagállamokkal” – fogalmazott a legfőbb ügyész.
A momentumos politikus a Schadl-Völner-ügyre is rákérdezett, illetve, hogy a volt államtitkár miért nincs előzetesben. Polt erre általánosságban azt mondta, a kényszerintézkedések a körülményektől függenek, az előzetes letartóztatás feltételei közül, ha valamelyik nem teljesül, akkor nem alkotmányos valaki személyi szabadságát korlátozni. „Ez az ok, ami ahhoz vezetett, hogy az eset büntetőjogi főszereplője előzetesbe került, az, hogy valaki a közvélemény előtt ismert, vagy politikus, az büntetőjogilag nem számít, csak az, hogy mit követett el” – fogalmazott Polt, hangsúlyozva, hogy más is került letartóztatásba Schadl György mellett.
A fideszes Pajtók Gábor kérdésére azt állította:
2021-ben változatlanul nagyon sikeres volt az együttműködés az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalával (OLAF),
2021-ben két ajánlást küldtek a magyar Ügyészségnek, amiket hasznosítottak. Arról is beszélt, 2021-ben aláírtak az Európai Ügyészség főügyészével, Laura Codruta Kövesivel egy együttműködési szerződést. „Ez a korrupciós, illetve az unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekmények tekintetében egy jelentős előrelépés. Ezt nem csak én mondom, Kövesi asszony az év elején tartotta az első, az elmúlt időszakra vonatkozó értékelő beszámolóját az Európai Ügyészség tevékenységéről és ott kifejezetten dicsérte Magyarországot, illetve a magyar Ügyészséget” – állította Polt Péter.
Szerinte más országokat, amelyek csatlakoztak az Európai Ügyészséghez, „nem részesített ennyi dicséretben”. Polt Péter azt is kijelentette, hogy a kimaradó tagállamok közül Magyarország az egyetlen, mely együttműködési szerződést írt alá a hatósággal.
Hatásköri viták vannak és lesznek
Harmadikként Senyei György OBH-elnök következett, aki mások mellett beszélt az elhúzódó ügyek problémájáról, melyek csökkentésére 2020 második félévében intézkedéseket hoztak. Az öt éven túl nyúló ügyek száma 2020 végéhez képest 9,8 százalékkal csökkent is. Az ilyen elhúzódó eljárások szerinte nem fognak eltűnni, de jogos elvárás a gyors befejezés, még ha nem is szabad elkapkodni az ítéleteket.
Elmondta, a 2021-ben a bíróságok által befejezett több, mint 1,2 millió ügy 2,9 százalékkal haladta meg az érkezett ügyek számát, azaz sikerült az ügyhátralékot csökkenteni. Szabó az OBH kapcsán is rákérdezett az OBT-vel való, szerinte feszült viszonyukra, egészen pontosan arra, hogy mit tesz a helyzet normalizálódásáért. Senyei szerint a feszültség szubjektív kategória.
Elismerte viszont, hogy az OBH és az OBT közt vannak hatásköri viták, melyek szerinte fenn is fognak maradni, lévén nincs olyan felsőbb szerv, mely ezeket a vitákat feloldaná. Ám szerinte „önmagában a jogvita nem azonosítható a feszültséggel”,
az OBT 70 százalékban szokott egyetérteni az OBH-val.
A személyes ellentétekről pedig azt mondta: az már szervezetszociológiai kérdés. Szabó Szabolcs azt is feszegette, mi alapján nyilvánítanak összeférhetetlennek egy bírót bizonyos ügyekben, mert állítása szerint ez nem mindig tűnik transzparensnek. Senyei György erre úgy reagált, az ilyen típusú, kizárásról szóló bírói nyilatkozatok nem kérdőjelezhetők meg. Feltette a kérdést, a transzparencia azt jelentené-e, hogy felülbírálhatnák az ilyen döntéseket.
A meghallgatások után Jámbor András vette át a helyét, ugyanis a párbeszédes képviselő – Tordai Bencével közös – javaslatát tárgyalták, mely egy, a végrehajtásokat ellenőrző vizsgálati bizottságot hozott volna létre. Jámbor szerint a kedden életbe lépett kilakoltatási moratórium jó lehetőség arra, hogy ezt a kérdést átnézzék. Ám szemben a sorban megszavazott beszámolókkal, ezt egyetlen igen szavazat mellett leszavazta a fideszes többség, így tárgysorozatba sem vették.
Hatezermilliárd forintos kérdés: bíróság elé viheti-e egy uniós ügyész Orbánék ügyeit?
