Hatezermilliárd forintos kérdés: bíróság elé viheti-e egy uniós ügyész Orbánék ügyeit?

Tehet arról egy törvényszéki vezető, hogy egy bíró ne érezze jól magát a munkahelyén – ezt mondta a Völner–Schadl-ügy aktái szerint Tatár-Kis Péter négyszemközt a végrehajtói kamara azóta letartóztatásban lévő elnökének.

Bár a Fővárosi Törvényszék elnöke tagadja, hogy ilyen elhagyta volna a száját, a napokban Vasvári Csaba bíró megtapasztalhatta, milyen légkört tud teremteni a NER, ha valaki veszélyezteti a hatalomgyakorlását. Vasvári bűne az, hogy aktív bíróként számolt be a The Guardian brit lapnak arról, milyen külső és belső nyomást érzékel a magyar igazságszolgáltatásban.

Nekiment a kormánymédia egy bírónak, nyilatkozatban állt ki mellette az Országos Bírói Tanács

A legfőbb magyar bírósági fórum szerint a Kúria elnökének nincs köze ahhoz, hogy feleségét, Kovács Helga Mariannt annak ellenére nevezték ki a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnökévé, hogy alaposan alulmaradt a másik jelölttel szemben.

A bíróságok megfegyelmezésére számtalan eszközt bevetett már a Fidesz, de célját még nem érte el teljesen. Egyes bírók ugyanis ragaszkodnak hivatásuk legfőbb szabályához, a függetlenségükhöz.

Orbánék pechére az Országos Meteorológiai Szolgálatnál bevetett módszert nem tudják alkalmazni, és egyszerűen kirúgni az ő szempontjukból rossz döntéseket hozókat, hiszen az időjósokkal ellentétben a hatalmi ágak szétválasztása érinti az Európai Unió alapszerződését is. Sőt a hónapok óta több fronton zajló uniós tárgyalások legfontosabb kérdésévé mostanra az vált: az EU-pénzekért cserébe milyen rendszerszintű, jogállami garanciákat tud az Európai Bizottság megkövetelni a korrupció elleni harchoz.