Törökországot és Magyarországot is a finn, illetve svéd NATO-tagság ratifikálására szólította fel csütörtökön Annalena Baerbock német külügyminiszter. A NATO madridi csúcstalálkozóján mindkét ország azt ígérte, hogy lehetővé teszi a két skandináv ország csatlakozását. „És most éppen ezt kellene tenni” – mondta Baerbock, miután Tobias Billstrommel, a svéd diplomácia vezetőjével tárgyalt Berlinben.

A magyar Országgyűlés hónapok óta, mondvacsinált indokokra hivatkozva tolja maga előtt a svéd és finn NATO-tagságról való szavazást, miközben ennél sokkal kevésbé jelentős ügyeket visznek át a parlamenten. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt azzal magyarázta, hogy az Európai Bizottság sok házi feladatot adott a parlamentnek elfogadandó törvényjavaslatok képében. Gulyás magyarázata azonban nehezen áll meg, végképp, hogy az Országgyűlés előbb dönt az Aranybulla emléknapjáról, mint a NATO-bővítéséről.

Baerbock arról is beszélt, hogy Németország az elsők között ratifikálta a csatlakozási kérelmeket és a többi NATO-tagállamot is folyamatosan erre buzdítja. A NATO 30 tagjából 28 már aláírta a szerződéseket. A német külügyminiszter megjegyezte: az egész tömb biztonsága érdekében fontos, hogy a ratifikációra még az év vége előtt sor kerüljön.

Recep Tayyip Erdogan török elnök múlt kedden találkozott Ulf Kristersson új svéd kormányfővel Ankarában, de tárgyalásukon nem sikerült megállapodniuk. Svéd, finn és török csúcstalálkozó novemberben lesz következőre Stockholmban.

Törökország azzal vádolja Helsinkit és Stockholmot, hogy támogatja a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciát. Ankara a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) bábjaként és terrorszervezetként tekint az YPG-re. Erdogan egyik követelése, hogy Svédország és Finnország adja ki a területén tartózkodó állítólagos terroristákat.