A koronavírus halálozásban leginkább a kettes típusú cukorbetegség játszott szerepet Magyarországon – derült ki Kásler Miklós előadásából melyet a Magyar Tudományos Akadémia Karikó Katalin tiszteletére rendezett tudományos ülésén tartott.

Magyarországon 2020 óta hivatalosan több mint kétmillióan kapták el a koronavírus-fertőzést (a valóságban minden bizonnyal sokkal többen), a halottak száma pedig megközelíti a 48 ezer főt. Ehhez képest némileg meglepő, hogy az Emmi volt tárcavezetője – aki éppen most lett a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnöke – úgy ítélte meg, Magyarország profin kezelte a járványt.

Bár félórás előadásának nagy részében már ismert adatokat sorolt, néhány érdekes részletet így is megosztott az elmúlt két évből. Kiderült például, hogy

• már 2020. január 24-én összehívta a minisztérium minden háttérintézményét;
• az operatív törzs ülései minden reggel hatkor kezdődtek, először naponta, később hetente háromszor, majd minimum heti egyszer tartották őket;
• több mint 300 miniszteri utasítást adtak ki, hogy felkészítsék az egészségügyet;
• 13 ezer egészségügyi dolgozó kapott szakmacsoportos továbbképzést.

A különböző hullámok ismertetése után a vakcinákra kitérve Kásler megvédte az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm vakcinákat – annak ellenére, hogy éppen egy kormány által támogatott vizsgálat mutatta ki, hogy a kínai oltás teljesít a leggyengébben, a Szputnyikot pedig azóta sem hagyta jóvá az Európai Gyógyszerügynökség.

A legérdekesebb része az előadásnak mégis az volt, amikor Kásler a 2021 nyarán létrehozott epidemiológiai és kutatási munkacsoport eredményeit sorolta fel arról, mely alapbetegségek játszottak közre a koronavírus okozta halálozásban. Eszerint a 2-es típusú cukorbetegek voltak a legnagyobb veszélyben: miközben csak minimálisan volt magasabb az esélyük a Covid–19 fertőzésre, a halálozásuk esélye több mint háromszor volt nagyobb, ha megfertőződtek, mint a nem cukorbeteg magyar populációnak. Az adatok szerint

2020-ban a koronavírusban elhunytak 36 százalékánál, 2021-ben pedig 32,6 százalékánál volt jelen cukorbetegség.

Bár a koronavírus több idős áldozatot követelt, akik között a cukorbetegség előfordulása is gyakoribb, a 60 év alattiak között sem volt sokkal jobb a statisztika: az 50–59 éves cukorbetegek ötször nagyobb eséllyel haltak meg 2020-ban koronavírus-fertőzésben, mint a nem cukorbetegek.

A többi rizikófaktor közé a krónikus obstruktív tüdőbetegség és a szívelégtelenség tartozott, ezek esetében a koronavírus halálozás esélye 3-4 szeresére emelkedhet.

Kásler ugyanakkor – elismerve, hogy szenvedélyes vitát gerjesztett a magyarországi halálozás – továbbra is kitart amellett, hogy az összes halálozást alapul véve Magyarország nagyon jó helyen áll a világon. Ezt az állítását némileg megcáfolja, hogy a 2021-es magyarországi halálozási adat olyan rossz volt, mint amilyen békeidőben utoljára 90-100 éve.

Ennek kifejtésére azonban már nem volt idő, így Kásler Miklós inkább azzal zárta előadását, hogy külön köszönetet mondott „Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, hogy elmélyült a pandémia minden körülményében”. Ezenkívül megköszönte Pintér Sándor belügyminiszternek a rendkívüli precizitást, a magyar egészségügynek a hősies küzdelmet, a magyar nemzetnek a kitartást és Karikó Katalinnak, hogy a siker a legnagyobb mértékben az ő munkáján alapult.

A teljes előadást itt lehet megnézni: