A kormány nyújtotta be a két ország csatlakozási kérelmének ratifikálását célzó javaslatot, de az Országgyűlés nem siet dönteni róla. Az MSZP gyorsított volna a menetrenden, de a kormánypárti képviselők – köztük például a külügyi államtitkár, aki amúgy támogatásáról biztosította az ötletet – inkább a halogatást választották, már másodszorra.
Másodjára próbálta meg az MSZP parlamenti képviselőcsoportja meggyorsítani a NATO-bővítésről szóló szavazást az Országgyűlésben, azonban most sem tudták elérni, hogy Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról szavazni tudjanak a parlamenti képviselők. Tóth Bertalan, az MSZP korábbi társelnöke felszólalásában azt mondta, ha hétfőn sem tudnak sem tárgyalni, sem szavazni a javaslatról, akkor kijelenthető, hogy
a fideszes képviselők Putyin kottájából játszanak, és így „tovább építik a Gazprom legvidámabb barakkját”.
MSZP | Tóth Bertalan napirend előtti felszólalása a Parlamentben - 2022.10.24.
Uploaded by Magyar Szocialista Párt on 2022-10-24.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára reagált Tóth szavaira, ő azt mondta, mind Finnország, mind Svédország NATO-csatlakozását fontosnak tartja a kormány, de a jelenlegi parlamenti napirend tömve van az EU-s megállapodással kapcsolatos törvényjavaslatokkal. Hasonlóan reagált a szombati kormányinfón Gulyás Gergely, aki azt ígérte, hogy még az őszi ülésszakban ratifikálják a finnek és a svédek csatlakozását.
A hvg.hu írt már arról, hogy noha a javaslatok benyújtója a kormány, láthatóan nem sürgős a kormánypárti képviselőknek a döntés – a ratifikálást egyébként már csak Magyarország és Törökország halogatja. Itthon július közepe óta vár parlamenti szavazásra a svéd és finn NATO-csatlakozás ügye, és egyszer már megelégelte az MSZP-s Tóth Bertalan, hogy még mindig nem döntöttek erről, és ugyanígy mint most, már október elején is tett egy "gyorsító" javaslatot a plenáris ülés napirendjének módosítására.
Kövér László házelnök ezt a javaslatot elutasította – szükségszerűen, mivel a napirend megváltoztatását, a sürgős tárgyalást a házszabály szerint csak az előterjesztő, jelen esetben a kormány kezdeményezheti –, az elutasítást megfellebbező MSZP-s indítvány nyomán pedig szavaztak, és a kormánypárti többség helyben hagyta Kövér döntését. Pedig ha nagyon akarták volna, elutasíthatták volna, ezzel pedig megnyílt volna a lehetőség a napirend módosítására és a NATO-csatlakozásokról a szavazásra.
A két ország NATO-csatlakozása ratifikálásának halasztását a parlamenti szavazási napló szerint 118 képviselő támogatta: a gyakran a kormánypártokkal szavazó német nemzetiségi képvielő, Ritter Imre mellett csupa fideszes és KDNP-s politikus. Sőt – mint arra utóbb Tóth Bertalan is felhívta a figyelmet Facebook-posztjában – egy sor államtitkár is, köztük például a vitában a NATO-csatlakozás támogatásáról szónokló Menczer Tamás külügyi államtitkár is.
A finn és svéd NATO-csatlakozás ratifikálásának napirendre vétele ellen szavazó államtitkárok között volt Menczer mellett Dömötör Csaba, Fónagy János, Hoppál Péter, Koncz Zsófia, Rétvári Bence, Tuzson Bence, Vargha Tamás és Vitályos Eszter államtitkár, valamint Bodó Sándor, Cseresnyés Péter, Czerván György, Erdős Norbert, Kovács Zoltán, Kontrát Károly, Németh Zsolt, Pócs János, Pogácsás Tibor, Szabó Tünde.
Arról, hogy a kormánynak miért jöhet jól a NATO-bővítés halogatása, itt írtunk bővebben:
Miért húzza ennyi ideig Orbán a finn-svéd NATO-csatlakozás ratifikálását?
Az EU-s szankciók és az energiaárak elleni legújabb nemzeti konzultáció túllép az eddigi, belpiacos hergeléseken. Ez, a Magyarország által is megszavazott szankciók elutasításáról, az EU egységének immár nyíltan vállalt bomlasztásáról szól - pont a Kreml szándékai szerint. Ám a közpénzmilliárdokat elégető propagandaakcióval "sallereket" is gyűjthetünk Brüsszeltől, ami rosszabbkor nem is jöhetne.
