Újabb ülésnappal folytatódott az Elk*rtuk-per a Fővárosi Törvényszéken. A filmet készítő produkciós cég ügyvédje szerint nem lehet a filmben szereplő negatív közvélemény-kutató karaktert Hann Endrével azonosítani, mert a szereplő fiatal és jól öltözött. Hann Endre viszont felidézte, hogy még a filmbemutatóra szóló meghívóban is utaltak rá, hogy ő szerepel a filmben.
A Medián közvélemény-kutató intézetet alapító Hann Endre még márciusban perelte be Kálomista Gábor producert, egészen pontosan Kálomista cégét, a Mega Film Kiadó Kft.-t jó hírnévhez fűződő személyiségjogának megsértéséért. A Kálomista által forgatott Elk*rtuk című film egyik negatív, csaló karakterét ugyanis Endrének hívják, és szerepe szerint egy közvélemény-kutató cég igazgatója, a film alkotói pedig sosem titkolták, hogy azt szerették volna, ha a nézők Hann személyére asszociálnak róla, ez még a film honlapján is szerepelt.
Hann januárban peren kívüli egyezséget ajánlott Kálomistának, és nyilvános bocsánatkérés, valamint 3 millió forint sérelemdíj ellenében eltekintett volna az eljárástól. A producer nem fogadta el az ajánlatot. Szeptember 1-jén kamerák kereszttüzében kezdődött meg a per, mivel Kálomista dokumentumfilmen kívánja megörökíteni a tárgyalásokat. A perfelvételi tárgyalást ugyanakkor elnapolták, és pontosításra, újabb iratok beadására szólították fel a feleket.
A keddi tárgyalási napon Kálomista ügyvédje három csapáson haladva építette fel a védelmet. Egyrészt arra alapozta, hogy a film egy dokumentarista elemeket tartalmazó, valóságon alapuló, de fikciós film. Másrészt, hogy a filmbeli Endre nem azonos Hann Endrével, hanem egy úgynevezett kompozit karakter, akit több emberből gyúrtak össze és csak mint archetípus jelenik meg a vásznon. Harmadrészt pedig azzal érvelt, hogy mivel az ismert közvélemény-kutató közszereplő, ezért a filmbeli ábrázolását kritikaként kell értelmezni és tűrnie kell.
Hann erre úgy reagált: „Kiborít ez a cinikus szlalomozás aközött, hogy ez a film a tiszta valóság, vagy a tiszta fikció.” A bíróság felszólította Kálomista ügyvédjét, döntse el, hogy melyik szálon kívánja felépíteni a védekezést. Erre Kálomista ügyvédje úgy reagált, ez esetben a filmbeli Endre kompozit karakterségét tekintik védekezésük alapjául, de ha a bíróság megállapítja, hogy a filmben megjelentek tényállításként sérelmezhetőek, akkor a harmadik lehetőség, a kritika tűrésének elvárása felé lépnek tovább.
Az alperes ügyvédje azzal érvelt, hogy Hann egy a HVG-nek adott interjújában úgy fogalmazott a filmbeli szerepe kapcsán „annyira abszurd az egész, hogy épeszű ember nem hiheti el”. Ebből szerinte következik, hogy még maga Hann sem hiszi, hogy bárki vele azonosítaná a filmbeli Endrét. Kálomistáék szerint annyi mindenben tér el a filmbeli figura Hann Endrétől, hogy senki nem gondolhatná, hogy róla szólnak az események. A filmszereplő ugyanis 20 évvel fiatalabb és divatosan öltözik, fényűző életet él.
A producer szerint az átlag néző már csak azért sem azonosíthatja a filmbeli szereplőt a Medián vezetőjével, mert Hann ehhez országosan nem eléggé ismert. Ehhez képest Hann elmondása szerint volt, hogy még a piacon is rásziszegtek az Elk*rtuk miatt. Sőt, a film bemutatójára még meghívót is kapott, melynek szövege úgy zárult: „Reméljük, megtekinti a filmet, amelyben Ön is feltűnik”.
Kálomista ügyvédje szerint az Elk*rtuk pere párhuzamba állítható a Mephisto-könyv, vagy A Wall Street farkasa film perével, amik világosan rámutatnak, hogy a kompozit karakterek nem képezhetik személyiségjogi perek alapját. Kálomista véleménye szerint az, hogy az Elk*rtuk elején szerepel a felirat „Megtörtént események alapján”, épp azt jelenti, hogy fiktív történéseket is tartalmaz.
Hann sérelmezte, hogy egy jelenetben két grafikont mutatnak, melyből az egyik egy valódinak mondott közvélemény-kutatás eredményét mutatja, a másik pedig azt, amit a szereplő közvélemény-kutatója kiadott. Ezzel és a filmben bemutatott más szakmaiatlan történésekkel állítása szerint aláásták közvélemény-kutatói tekintélyét, és előfordulhat, hogy a Medián emiatt megrendelésektől esik el. Kálomistáék szerint pusztán dramaturgiai eszköz volt a két grafikon markáns eltérése, amik csak néhány másodpercig látszanak a filmben, de így is hatást kell kiváltaniuk a nézőben. A valódi kérdésre, hogy miért utaltak arra, hogy bármilyen mértékben meghamisított eredményeket tettek közzé 2006-ban a pártreferenciákról, nem válaszoltak.
Kálomistáék szerint már csak azért sem lehet rossz hatással Hann üzletére a film, mert a megkereséseket nem ő, hanem cége, a Medián kapja. Továbbá – érvelt a védelem – a Medián maga hangoztatja, hogy nem politikai, hanem piaci kutatásokból tartja fenn magát, így ha a politikai kutatásoktól el is esne, az nem lenne rossz hatással a bevételére.
Hann keresete már nem csak a filmre, hanem a film körüli kommunikációs megoldásokra is vonatkozik, melyben hivatkoztak Hann fontos szerepére a történtek alakulásában és arra, hogy a főszereplő szerelmespár fiktív karaktereit leszámítva a filmben minden valóságos. Kálomistáék megjegyzik, hogy a filmet 383 ezer ember látta, míg a hozzá kapcsolódó közleményeket alig 9–10 ezer ember, így ez utóbbi aligha befolyásolhatott széles tömegeket. Arról, hogy az ebben olvasható állításokat a média széles körben átvette, arról állításuk szerint nem tehetnek.
A mai tárgyaláson Kálomista ügyvédje rövid határidővel kiegészítő iratok benyújtására kért lehetőséget. A perfelvételt a bíróság november 17-re halasztotta. Óvatos becslések szerint egy év múlva kerülhet csak pont Hann és Kálomista ügyének végére.
Az Elk*rtuk című filmről itt írtunk részletesen:
ElkXrtuk-kritika: Ha ilyen egy fideszes propagandafilm, nem nagyon van mitől félni
Legfeljebb attól, hogy unalmunkban átalusszuk a választást is. Megnéztük a Gyurcsány-ellenes csodafegyvert, az ElkXrtuk című filmet, és megtudtuk azt is, miért titkolták, ki játssza benne Gyurcsány Ferencet.