Törvénybe ütköző módon nevezett ki a Kúriára több bírót, köztük a tüntetések engedélyezéséről döntő Hajas Barnabást is Varga Zs. András, a Kúria elnöke 2021-ben, írja a Helsinki Figyelő. A törvényellenességre a kinevezési gyakorlatot vizsgáló Országos Bírói Tanács hívta fel a figyelmet 2022 júliusában, a Magyar Helsinki Bizottság ezért közérdekű adatigénylés keretében kikérte a pályázati eljárásokkal kapcsolatos összefoglalót, ebből derül ki, mi volt a jogsértés.

Bírói pályázatoknál a bírói tanács a pályázók meghallgatása után rangsort alakít ki, a Kúria-elnök pedig csak az első három helyre rangsorolt bíró valamelyikét nevezheti ki, de a második és a harmadik helyre rangsorolt bíró csak az OBT egyetértésével nevezhető ki.

Varga Zs. András viszont a Helsinki Figyelő szerint több bírói álláshely esetében is törvénybe ütköző módon bírálta el a pályázatokat: a 2021-ben kiírt 11 pályázat közül 5 esetben nem az első helyen rangsorolt bíró kinevezését (vagy áthelyezését) kezdeményezte, de egyszer sem kereste meg az OBT-t, hogy annak egyetértését kérje a rangsortól való eltéréshez. Egy pályázat esetében pedig a negyedik helyre rangsorolt pályázót nyilvánította nyertesnek, amire a törvény még az OBT egyetértésével sem ad lehetőséget.

Az egyetértési jog mellőzése önmagában súlyos jogsértés, de a Helsinki Figyelő szerint még súlyosabb, hogy Varga Zs. a pályázatok elbírálása során beépített egy előre nem látható elemet is, amely miatt egyes pályázatok eredménye nem objektív, transzparens szempontok alapján, hanem az általa önkényesen felállított szempontrendszer alapján dőlt el - ennek részleteit a cikk taglalja.

Hajas Barnabás volt igazságügyi államtitkár csak ilyen eljárásokkal kaphatott bírói kinevezést. Hajas, aki a tüntetések engedélyezéséről dönt, Varga Zs.-hez hasonlóan úgy lett bíró, hogy semmilyen ítélkezési, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezett. Viszont a Helsinki Figyelő szerint a pályázati kiírás, melyre tavaly márciusban jelentkezett, olyan volt, mintha rá szabták volna: az igazságügyi minisztériumban végzett munkája során szerepet vállalt a 2018-ban hatályba lépett gyülekezési törvény megalkotásában, az új törvény kommentárjának készítője volt.

Az OBT rangsorában viszont legalább egy bíró így is előtte állt. Ha Varga Zs. a szabályoknak megfelelő sorrendben bírálta volna el a pályázatokat, akkor Hajas - másodikként - végleg elesett volna a bírói kinevezés lehetőségétől. Varga Zs. azonban más sorrendben bírált el, és a Hajasnál előrébb rangsorolt bíróknak más pozíciót adott. Így Hajas megkaphatta ezt a szinte rá szabott beosztást. A Helsinki Figyelő szerint Varga Zs. önkényesen járt el, sem az objektivitás, se a transzparencia követelményeinek nem felelt meg. Ráadásul ahhoz, hogy Varga Zs. András a törvények szerint kinevezhesse Hajas Barnabást, az OBT-hez kellett volna fordulnia. Ehelyett az OBT-t megkerülve, önkényes elbírálási sorrendet felállítva hozott döntést.

Varga Zs., mint ismert, úgy Kúria-elnök 2021. január elseje óta, hogy soha korábban nem szolgált bíróként. Törvénymódosításokra volt szükség a kinevezéséhez, melyet az OBT nem is támogatott. Nemrég azzal került be a hírekbe, hogy felesége, Kovács Helga Mariann feleannyi szavazatot kapott a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégium tanácselnök-választásán, mint a másik jelölt, mégis őt nevezték ki, és ebben a pozícióban politikailag kényes ügyekkel is foglalkozhat. A Kúria szerint Kovács Helga Mariann kinevezése nem függött a férje személyétől.