Varga Zs. András felesége a Fővárosi Ítélőtáblán politikailag kényes ügyekkel is foglalkozhat. A lapnak nyilatkozó bírók nyomásgyakorlásról is beszéltek, ami különösen kínos a kormány számára, amely az uniós pénzekért folyó jogállamisági eljárásban tagadja az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban felmerült aggályokat.
Annak ellenére nevezték ki a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégium tanácselnökének Varga Zs. András Kúria-elnök feleségét, hogy jóval kevesebb szavazatot kapott, mint a másik jelölt – írta kiszivárgott bírósági dokumentumokra hivatkozva a The Observer.
A lap információi szerint Kovács Helga Mariann - aki július 15-ig megbízott tanácselnöke volt a Kollégiumnak - jócskán alulmaradt a bírák által tartott szavazáson, a jegyzőkönyv szerint a voksok kevesebb mint a felét kapta meg. Az információt a hvg.hu forrásai is megerősítették.
Azzal, hogy ennek ellenére július 16-tól ő töltheti be a tanácselnöki pozíciót, a bíró a Fővárosi Ítélőtáblán politikailag érzékeny ügyekkel is foglalkozhat - jegyzi meg a brit lap. Az általa vezetett bírói tanács foglalkozik például öröklési, kártérítési, személyiségi jogokhoz fűződő, sajtó-helyreigazítási, választási eljárási vagy közérdekből indított perekkel, de az eljárások elhúzódásával kapcsolatos kifogásokat és a civil szervezetekkel kapcsolatos ügyeket is a fellebbviteli testület ezen kollégiuma tárgyalja.
Az ügy azért is rendkívül kínos, mert az Európai Bizottság a jogállamisági problémák miatt tartja vissza a Magyarországnak szánt helyreállítási pénzeket – a felsorolt aggályok között pedig az egyik első helyen szerepel az igazságszolgáltatás függetlensége. Az ezzel kapcsolatos aggályokat a magyar kormány folyamatosan tagadja.
Az Observernek egy névtelenséget kérő volt bíró azt mondta, hogy az ügyek nagy többsége magyar bíróságokon rendben zajlik, de a politikailag érzékeny témákat a legfelsőbb bíróságon olyan „hűséges bírói tanács hallgatja meg, akik a kormány számára kedvező ítéleteket hoznak”.
„A rendes bíróságon [bíróként] küzdhetsz, megpróbálhatsz független lenni, mindent megtehetsz, de tudod, hogy van egy lyuk a rendszerben, ahol szivárog a víz. Rengeteg vizet önthetsz bele, de akkor is kifolyik az oldalán” - fogalmazott.
A lapnak nyilatkozott Vasvári Csaba, az Országos Bírói Tanács szóvivője is, aki szerint ő és kollégái évek óta tapasztalnak „külső és belső” nyomásgyakorlást, ami minden oldalról érkezik.
2019-ben Vasvári Csaba ügye volt az, amely miatt az Európai Bíróság 2021 őszén kimondta, hogy a Kúria súlyosan megsértette az uniós jogot, és ehhez a legfőbb ügyész előterjesztése szolgáltatta az alapot. Vasvári többek között amiatt fordult a luxembourgi testülethez, hogy az kimondja, összeegyeztethető-e a bírói függetlenség követelményével, ha a bírók előmenetelére és munkakörülményeire jelentős befolyással rendelkező bírósági elnököket önkényesen nevezheti ki egy az Országgyűlés által választott és csak az Országgyűlés által számonkérhető személy.
A bírói tapasztalattal nem rendelkező korábbi alkotmánybíró Varga Zs. Andrást később annak ellenére nevezték ki a Kúria élére, hogy az Országos Bírói Tanács nem támogatta a jelölését.
Az ügyről ebben a cikkünkben olvashat részletesen:
Európai Bíróság: A legfőbb ügyész és a Kúria közösen sértették meg az uniós jogot
Sosem volt fontosabb Magyarországon az érthető és pontos tájékoztatás az Európai Unióról, mint most. Az EUrologus brüsszeli újságíró csapatának célja, hogy az Európai Unióval kapcsolatos hírekről és eseményekről közérthetően, pontosan és ha kell, kritikusan számoljon be, illetve elemzéseivel segítse az olvasót a tájékozódásban.
Vasvári a nyomásgyakorlásra példaként hozta fel a Völner-ügyet: ebben a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint Schadl György, a végrehajtói kar jelenleg letartóztatásban lévő elnöke egy bírót is ki akart rúgatni. Schadl a kiszivárgott nyomozati anyagok szerint ehhez az Országos Bírói Hivatal elnökét, Senyei Györgyöt is megkereste, aki személyes találkozót szervezett neki a Fővárosi Törvényszék elnökével, Tatár-Kis Péterrel. Tatár-Kis az iratok szerint azt mondta neki, hogy nem tudja kirúgni a bírót, de el tudja érni, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén.
Az Országos Bírói Tanács szóvivője a cikkben átláthatatlannak nevezte az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírói kirendelési gyakorlatát is. Az OBH elnököt korábban az Európai Bizottság és az Európa Tanács is politikai kinevezettnek nevezte, akinek túl sok a hatalma, és kevés felette a kontroll. A posztot 2011-ben hozta létre Orbán Viktor, 2019-ig Handó Tünde töltötte be, utódja Senyei György Barna lett.
(Címlapképünkön Varga Zs. András, a Kúria elnöke.)
