2024 őszétől átalakítjuk a felsőoktatási felvételi rendszert és megszüntetjük a nyelvvizsga-kötelezettséget – közölte Csák János innovációs és kulturális miniszter a Facebook oldalán csütörtök este.

Csák szerint a változás következtében a nyelvvizsgáztatás és nyelvoktatás területén is nő a felsőoktatási intézmények autonómiája, ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy hallgatóik rendelkezzenek az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegennyelvi ismeretekkel. A változtatások közös célja az egyetemi autonómia és a hallgatói felelősségvállalás növelése – mondta.

A felvételi átalakításáról azt mondta a csütörtöki sajtótájékoztatóján a tárcavezető, hogy a rendszer továbbra is 500 pontból áll, ebből 100 pont a középiskolai tanulmányi eredményektől függ, 300 pont az érettségi eredménytől, 100 pontról pedig a jövőben maga az egyetem dönthet, „akár szóbeli vizsgáztatással, akár sport-, művészeti vagy bármilyen más teljesítmény tekintetbevételével”. Az 500 ponton felül az önkéntes katonai szolgálatot vállalók megtarthatják az azért járó pluszpontokat – mondta a miniszter.

A nyelvvizsgákra kitérve a sajtótájékoztatón azt közölte, hogy az állam továbbra is követelményként írja elő valamely nyelvből az érettségi letételét. Annak eldöntését a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusznyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak.

Tényleg nagyobb szabadságot kapnak az egyetemek a felvételizők kiválasztásában

A felvételinél a tanulmányi és az érettségi eredményekért összesen 400 pont járhat, további 100 odaítéléséről pedig az intézmények dönthetnek majd.