Nyáry szerint voltak idők, amikor az állam komoly jogokat adott az önkormányzatoknak. De ez ma már nincs így.
"1990-ben néhány héttel maradtam le arról, hogy az első szabad választásokon szavazhassak, ezért különösen lelkesen vártam az őszi önkormányzati választásokat. 18 évem összes tapasztalatával megfontolt döntést akartam hozni, minden ezzel kapcsolatos hírt elolvastam. Amikor júliusban az MDF-kormány benyújtotta az önkormányzati törvény tervezetét, még tetszett is, hogy visszahoznák a vármegye meg a főispán intézményét" – kezdi szerdai Facebook-bejegyzését Nyáry Krisztián.
Az író ezután azt írja, követte az erről szóló parlamenti vitákat, amely során a liberális ellenzék képviselői, Kórodi Mária és Szabó Miklós (SZDSZ), valamint Áder János és Kövér László (Fidesz) meggyőzték, hogy a főispán intézménye nem illeszthető be az önkormányzatiság és a demokrácia rendszerébe. Nyáry ehhez idéz a Pesti Hírlap 1990-es cikkéből is, melyben Szabó többek között úgy nyilatkozik:
"A főispán ezer éve nem a demokrácia szimbóluma Magyarországon, hanem az úri önkényé”.
Nyáry ezután felidézi, hogy „végül a fantáziátlan köztársasági megbízott kifejezés nyert, amit később szinte ciklusonként átneveztek. De ez még akkor volt, amikor az állam komoly döntési kompetenciákat, adóbevételeket és jogokat adott a központi hatalom ellensúlyának szánt, alakuló önkormányzatoknak. Egy rendszerváltással később ennek semmi nyoma nincs már”. Az író kiemeli:
épp most csökkentetik közel fél évvel az önkormányzatok hivatali idejét, tulajdonukban álló területeket vesznek el tőlük – lényegében visszhang nélkül. Minden szempontból indokolt a főispánok visszahozatala.”
Kedden derült ki, hogy a jövőben – a költségvetést megalapozó törvényjavaslat alapján – főispánoknak kell majd nevezni a kormánymegbízottat.