A különleges gazdasági övezetek adója ugyanis egy 2021-es kormányrendelet szerint a helyi vezetés helyett a megyei önkormányzatokat illeti.
Az összeg kizárólag a Magyar Közút által kezelt szakaszok melletti táblákat takarja, az összes átnevezés a közigazgatásban ennek jóval többszörösébe kerülhet.
Az egyszeri jobber számára idill az elképzelt Oroszország rendnek tűnő berendezkedése, ahogyan az elképzelt, ispános, vármegyés magyar középkor is. Persze nem alattvalóként vágyik vissza sem ide, sem oda. És nem is olvas semmit, ami ebből a virtuális valóságból kizökkentené. Csak felébredni ne kelljen. Vélemény.
Egy péntek esti rendelet hívja fel a figyelmet, hogy a megyei jogú városokat – ki tudja, miért – nem keresztelték át vármegyei jogúvá akkor, amikor a megyékből vármegyék lettek.
Az összeg Fürjes Balázs szerint csak később lesz meghatározható. Addig is az a fontos, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek.
A furcsa gyakorlatot követő székelyföld.ma oldalról semmit sem lehet tudni, az impresszumuk is teljesen üres.
Pedig a Mediaworks korábban levédette a megyei hírlapok vármegyés nevét is.
A Magyar Közútnak 714 megyejelző táblát kell vármegyejelző táblára cserélnie.
Jelentősen emelkedik a minimálbér és az átlagkereset, de folytatódik az árrobbanás. A rezsi nem lesz olcsóbb – de legalább drágább sem. Adókedvezményt kapnak a 30 alatti szülő nők, de adóemelések is lesznek, a családtámogatásokat pedig a kormány szűkíti.
A Magyar Közútnak pedig 714 megyejelző táblát kell januárban cserélnie.
Két rekordhosszúságú – egy 105 és egy 94 oldalas – kormányrendelettel írná át a kabinet hatszáznál több másik saját rendeletét a legkülönbözőbb területeken: az állattenyésztéstől a babaváró támogatáson át a diplomáciai védelemig.