A kormány szerint még mindig korai firtatni, hogy mennyibe került a megyék vármegyére nevezése
Pedig már fél éve annak, hogy bevezették.
Pedig már fél éve annak, hogy bevezették.
Annyira rohamtempóban írták meg a 2023-as költségvetést, hogy belegabalyodtak a saját jogalkotási tempójukba, még gyorsan a büdzsé hatályba lépése előtt ki kellene cserélni a megyei szót vármegyeire a kormányhivatalok juttatásait rendező sorokon.
Az elmúlt 150 évben háromszor rajzolták át jelentősen Magyarország közigazgatási térképét. Most tervezik a következőt. HVG-Ténytár.
A híradós szokatlan módon köszönt el a nézőktől.
Bő tíz éve még ellene volt a KDNP-s Harrach Péter, hogy megye helyett a vármegye szó kerüljön be az Alkotmányba, de mostanra megváltoztatta a véleményét, azt is elárulta, miért.
Nyáry szerint voltak idők, amikor az állam komoly jogokat adott az önkormányzatoknak. De ez ma már nincs így.
Ugyan az Országgyűlés még nem fogadta el azt az Alaptörvény-módosítást, amely szerint ezentúl a megyéket “vármegyének” hívják majd, a Szeged Tv műsorvezetője már megelőlegezte az átnevezést – vette észre a Media1.
A miniszter sajtófőnökének közlése szerint Lázár ennek megfelelően fog szavazni is a kérdésben.
Az ötödik Orbán-kormány építési és beruházási minisztere még 2011-ben, a KDNP-s Harrach Péterrel karöltve nyújtott be olyan módosítót, ami törölte a vármegyéket az Alaptörvényből.
A Miniszterelnökség kezdeményezte a Budapesthez túl közeli megye átnevezését a magyar történelmi örökségnek megfelelőbb névre. A javaslat napirenden van a Pest megyei közgyűlés mai ülésén.
Egy ellenszavazat mellett támogatta a Fidesz-KDNP-frakciószövetség azt a módosító indítványt, amely rögzítené az új alaptörvényben, hogy a bírói szolgálati jogviszony alsó korhatára a 30. életév, a felső pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatár, azaz a 62 év betöltése. A testület a megye elnevezés mellett tette le a voksát a vármegyével szemben.