Lázár János a hétfői frakcióülés után tartott sajtótájékoztatón a bírákra vonatkozó döntésről indoklásul közölte: az összes, közszolgálati munkát végző ember munkaviszonya esetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt szeretnék érvényesíteni, így például a polgármestereket, az országgyűlési képviselőket, az ügyészeket és a bírákat érintően is. Megjegyezte, a zárószavazásig az ügyészekre vonatkozóan is be fogják nyújtani az ezzel kapcsolatos javaslatot. Az öregségi nyugdíjkorhatár alóli kivételek között említette az alkotmánybírákat, akik - a szabályozási szándék szerint - 45-től 70 éves korukig tölthetnék be tisztségüket; valamint a 40 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkező nőket.

Nem akarják "bántani" a bírákat

Korábban "mélységes aggodalmát" fejezte ki a közjogi méltóságokhoz és az országgyűlési képviselőkhöz intézett levelében a bírói nyugdíjkorhatár új alaptörvényben tervezett csökkentése miatt a Legfelsőbb Bíróság, az öt ítélőtábla, a 19 megyei bíróság, a Fővárosi Bíróság és a Magyar Bírói Egyesület elnöke. A bírósági vezetők Schmitt Pál köztársasági elnökhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz, Kövér László házelnökhöz és az alkotmányozásban résztvevő országgyűlési képviselőkhöz intézett levelükben arra figyelmeztetnek, hogy a tapasztalt bírák tömeges elküldése olyan kedvezőtlen következményekkel járna, ami "vélhetően nem lehet a törvényalkotók szándéka".

Jelentős nehézségek támadnának az ítélkezésben, lelassulnának az eljárások, országszerte 30 ezer, ezen belül csak a központi régióban, azaz a Fővárosi Bíróságon és a Pest Megyei Bíróságon 14 ezer ügyet kellene a nyugdíjazások miatt új bírói tanácsokhoz kiosztani. Emiatt a jelenleg is nehéz helyzetben lévő központi régióban még súlyosabbá válnának a problémák, de fennáll a veszélye annak, hogy a jól működő bíróságokon is romlik majd az igazságszolgáltatás teljesítménye.

"Az igazságszolgáltatás belső működésébe nem kívánunk beleszólni" - hangsúlyozta Lázár János hétfőn, hozzátéve, nem áll szándékukban "bántani" a bírákat és a bírói szervezeti struktúrát. "Meggyőződésünk, hogy bizonyos kisebb nehézségek vagy kezdeti döccenők ellenére kiválóan fog működni az a rendszer, amelynek bevezetése az elmúlt 20 évben már többször volt napirenden" - fogalmazott, megjegyezve, hogy szerinte olyan felkészült bírák vannak ma az igazságszolgáltatásban, akik képesek lesznek az idősebb bírák helyébe lépni, ők pedig "utána a tudásukat például az oktatás keretében nyugodtan átadhatják a fiatalabb bíróknak".

Azt a feltételezést határozottan visszautasította, hogy politikai indíttatása lenne a korhatár-szabályozásnak. Elmondta, képviselőtársai előtt beszámolt a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökének, Baka Andrásnak azon leveléről, amelyben tájékoztatást adott arról, milyen következményei lehetnek annak, ha elfogadják a bírák életkorhatáráról szóló javaslatot. Az LB-elnök ismertetése szerint 228 olyan bíró van, aki január 1-jével betölti a 62. életévét, 2013. január 1-jére pedig 274-re emelkedik ez a szám - közölte.

Vármegyék helyett csak megyék

A politikus tájékoztatott arról is, hogy a frakciószövetség végül a megye elnevezés mellett tette le a voksát a vármegye helyett. A képviselőcsoport nem támogatta továbbá azt, hogy a címer része legyen az ország hivatalos zászlajának, valamint - szakmai javaslat alapján - azt, hogy tartalmazza az új alkotmány a Himnusz kottáját, ahogyan a fideszes Horváth János azon indítványát sem, hogy az 1946. évi I. törvény jelenjen meg a Nemzeti hitvallásban - közölte Lázár János, hozzáfűzve, hogy a választójog kérdését "az európai uniós normáknak megfelelően" szabályozzák. Azt a módosító indítványt is elutasították, amely arra vonatkozott, hogy az alkotmány mondja ki: a parlamentben képviselőcsoportot csak az azonos párthoz tartozó képviselők alakíthatnak.

Támogatta a frakciószövetség ugyanakkor a tanítás szabadságát érintő javaslatot, azt a kereszténydemokrata kezdeményezést viszont elvetették, hogy bizonyos öröklési szabályokat nevesítsen az új alaptörvény - mondta. A Magyar Nemzeti Bankot érintően egyetértett a frakció azzal, hogy kétharmados jogszabály legyen az új jegybanktörvény, amely várhatóan még idén elkészül. A jegybankelnököt a jelenlegi tervek szerint a parlament fogja megválasztani - jelentette ki kérdésre válaszolva Lázár János.

A frakcióvezető beszámolt arról is, zárószavazás előtti módosító indítványban kezdeményezik majd annak alkotmányban rögzítését, hogy ha egy törvény vagy egy jogszabály arra kötelez egy önkormányzatot, hogy valamit helyi jogszabályban rendezzen, ám a helyhatóság ezt elmulasztja, akkor a kormányzat, illetve a kormányzat által megjelölt szervezetek vagy akár a bíróság megteheti. Lázár János tudomása szerint a KDNP-frakció nem kért külön szavazást egyetlen módosító indítványról sem. A frakcióülés végén a kormánypárti politikusok egyhangúlag elfogadásra javasoltak az előterjesztett alaptörvény-javaslatot.