A jelenleg durva harcokkal dúló donbaszi átkaroló hadműveleten múlhat a orosz-ukrán háború jövője. Nincs összefüggés a nyelvi viszonyok és az agresszió között. A háború elhúzódásával egyre nagyobb a veszélye, hogy az elmenekült kárpátaljai magyarok nem térnek már vissza otthonukba. Az orosz-ukrán háború földrajzi hátterét, geopolitikai aktualitásait, illetve Kárpátaljára és a kárpátaljai magyarokra gyakorolt hatásait elemezték azon a konferencián, amelyet a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete (CSFK FTI) szervezett.
Ha az ukránok most nem kapnak meg minden segítséget az ellenálláshoz, az azt üzeni majd az agresszornak, hogy bármit elérhet - mondta a konferencia elején Ljubov Nepop, Ukrajna magyarországi nagykövete, aki utalt arra is, hogy néhányan Ukrajna egyes területeinek átadását tanácsolják, név szerint említve Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert. A konfliktus földrajzi vonatkozása szerinte, hogy Oroszország átrajzolja a térképet, nem tiszteli a nemzetközi jogot és az emberi élet értékét. A nagykövet szerint most nem látszik a háború vége.
Karácsonyi Dávid, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (ELKH CSFK) Földrajztudományi Intézetének tudományos munkatársa arról beszélt, hogy február 24-e előtt, a 2014 óta zajló hibrid háború csak az ukrán nehézipart érintette, az invázió jelenlegi állása szerint viszont már az ukrán agráriumot, a vidékies, ritkán lakott területeket rohanták le az oroszok. Hozzátette, hogy május 23-áig megszállt területeiről kerül ki a világ napraforgó termelésének 5 százaléka és a búza, rozs termelésének 1 százaléka. Ebben pedig még nincs benne az ehhez szükséges megszállás alatt lévő infrastruktúra. A napraforgó esetében akár a világ termelésének a harmada is veszélyben lehet.
A konfliktus nyelvpolitikai aspektusával kapcsolatban Karácsonyi Dávid beszélt arról, hogy 2014-2022-ig az urbánus területek és orosz ajkú népesség által lakott területek kerültek a szakadár erők ellenőrzése alá. Most viszont a városi terek váltak az ellenállás terepeivé, ráadásul egyelőre az oroszoknak alig sikerült nagyvárost elfoglalniuk. A kutató szerint az orosz haderő az ukrán ajkú vidéki térségeket szállta meg és onnan lövik a nagyvárosokat, ahol az orosz ajkúak élnek. A 2014-2022-ig érintett területeken 80 százalék volt az orosz ajkúak aránya, most viszont színukrán területek megszállásával ez már 40 százalékra csökkent.
Rácz András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az orosz-ukrán háború aktualitásairól beszélt. Szerinte bár nyílt források alapján nem lehet teljesen aktuális képet alkotni, legfeljebb 18-24 órával később, de még ezzel a beépített késéssel is elég pontos képet lehet alkotni. A legintenzívebb harcok a kelet-ukrajnai fronton, a donbaszi kiszögellésnél zajlanak jelenleg, itt koncentrálják erőiket az oroszok és döntő fontosságú ütközet zajlik.
A kutató szerint az orosz hadműveleti tervek korábban nagyméretű bekerítésben gondolkodtak Zaporizzsja és Harkiv vonalától, hogy Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja megyét levágják. Ez meghiúsult, ezért Oroszország lecsökkentette a bekerítés fókuszát. Most a donbaszi kiszögellés keleti végét (Szjevjerodoneck, Liszicsanszk) érintik leginkább a harcok, itt harcol az orosz haderő legjava és az ukrán haderő legelitebb egységei is, jelenleg 10 ukrán dandárnyi erő, közülük négy dandár nagyon fenyegetett helyzetben.
Rácz András kiemelte, hogy Popásznánál egy hete áttörtek az oroszok és úgy tűnik, észak-nyugati irányba akarják bezárni a bekerítést. Hamarosan kiérhetnek a síkságra, ahol már könnyebb lesz az előrenyomulás a harckocsikkal. Hozzátette, nagyon kemény harcok lesznek az elkövetkező időszakban, mert az oroszok tekintélyes méretű ukrán erők bekerítése után akarnak alkudozni, zsarolni a kijevi kormányt a hadifoglyokkal, ahogy annak idején Debalcevénél tették. Akkor ennek hatására írta alá Porosenkó elnök a Minszk 1 és 2 megállapodásokat. Most is ezzel akarják belekényszeríteni Ukrajnát abba, hogy belemenjen az "új valóságba". Rácz András szerint ez a bekerítés meg fogja határozni, hogyan alakul a háború jövője. Látszik, hogy Oroszország tüzérséggel és légierővel fel akarja őrölni az ukrán erőket.
Azonban az orosz haderő 200 ezres kontingesének egyharmada már kiesett, az ukránok szerint akár már a fele is. Oroszország egyelőre rejtve mozgósítja a tartalékosait, hivatalosan továbbra sincs hadiállapotban. Önkéntes alapon próbálják egyelőre visszahozni a tartalékosokat. Rácz szerint ez abból is látszik, hogy T62-es harckocsikat is visznek már a frontra, ezek pedig a tartalékosokhoz tartoznak az orosz haderőn belül.
A kutató szerint létfontosságú, hogy a beérkező nyugati nehézfegyverzet segítsen megfordítani a helyzetet. Ezek sokkal hatékonyabbak, mint az orosz arzenál. Nem csak fegyverzetről van szó, hanem a lőszerellátásról is. Márpedig ez nem megoldott jelenleg. A fegyverszállítások késedelme napi szinten kerül ukrán katonák életébe, kimutatható a területi és az emberi veszteség - tette hozzá Rácz András.
Tátrai Patrik és Kovály Katalin, az ELKH CSFK Földrajztudományi Intézet kutatói beszéltek a kárpátaljai magyarság egyre nehezebb helyzetéről is. Pontos adatok nincsenek, de az látszik, hogy az első napokban sokan átmentek, aztán visszajöttek. Minél inkább elhúzódik azonban a háború és minél több közvetlen támadás éri Kárpátalját, ez annál jobban billenti az elmenekült lakosságot abba az irányba, hogy akik elmentek, egyre bizonytalanabbak, hogy visszamenjenek-e.
