Hiába ajánlották fel magukat megvételre az államnak, a kormány nemet mondott a két utolsó magyarországi meddőségi magánklinika megvásárlására, ezzel végleg megszűnt itthon a magánintézményekben végzett lombikkezelések lehetősége, az ott tárolt embriókat elszállítják. Aki nem fér be az állami rendszerbe, annak csak a külföld marad.
Elutasította a még két megmaradt, túlélésért küzdő meddőségi magánklinika felvásárlási ajánlatát az állam, így mind a Reprosys Termékenységi Központ, mind pedig a Versys Clinics működési engedélye hatályát veszti – tudta meg a hvg.hu. Bár információink szerint mindkét intézmény felajánlotta az államnak, hogy – más lehetőség híján – a Róbert Károly Meddőségi Centrumhoz hasonlóan őket is megvásárolják, a kormány erre a múlt héten küldött válaszlevelében nemet mondott.
A Reprosys és a Versys sokáig a két utolsó, állami támogatás nélkül működő meddőségi magánklinika volt, mely a folyamatos kormányzati nyomás ellenére próbálta fogadni azokat a párokat, akik nem állami intézményben akartak lombikkezelésbe kezdeni. A kormány 2020 elején ugyan ingyenessé tette az állami klinikákon végzett asszisztált reprodukciós eljárásokat, és az ehhez szükséges gyógyszereket, még így is rengetegen választották a magánintézményeket. Ennek a rövidebb várólista és a személyesebb ellátás mellett sokszor az is volt az oka, hogy a társadalombiztosítás csak öt próbálkozást támogat (egy alkalomnak egy embrióbeültetés számít), és 45 év felett nem engedélyezi a lombikot.
Állami gőzhenger
Magyarországon hosszú évekig békében megfértek egymás mellett az állami és a magán meddőségi klinikák, 2019 után azonban a kormány fokozatosan kezdte átvenni az irányítást az óvatos becslések szerint is 300 ezer embert érintő kezelések felett. Első lépésként 2019-ben hat, addig magánkézben lévő intézményt vontak állami irányítás alá, majd tavaly nyáron az Országgyűlés elfogadta azt a rendeletet is, mely kimondja: 2022. július 1-étől kizárólag állami meddőségi klinikákon kezelhetők az erre jogosult nők.
Az okok között Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Novák Katalin, – akkor még – családügyi miniszter finanszírozási visszaéléseket emlegetett, de hogy ezzel pontosan mire gondoltak, azóta sem derült ki, alátámasztaniuk nem sikerült. Gulyás Gergelyt tavaly kérdeztük arról, mi indokolja a magáncentrumok ellehetetlenítését. Ő azt mondta, azért a leghatékonyabb, ha állami kézbe veszik a reprodukciós eljárásokat, mert jelentős a finanszírozási vonzata, és azt látták, hogy vannak visszaélések. "Ha az egészségügyi finanszírozás öt próbálkozást biztosított, akkor általában csodák csodájára az ötödikre volt sikeres" – mondta Gulyás, gyakorlatilag csalással vádolva meg a magánklinikákat. Csakhogy a magáncentrumok esetében ilyen típusú költségvetési visszaélésnek nem sok alapja van, a meddőségi magánklinikák egyetlen fillér állami támogatásban vagy finanszírozásban nem részesülnek, a kezelés árát a páciensek fizetik.
A módosított egészségügyi törvényből később az is kiderült, hogy az ekkor még működő három magánklinika két lehetőség közül választhatott: vagy évtizedek munkáját sutba dobva lehúzzák a rolót, vagy 2022. január 31-ig felajánlhatták magukat megvásárlásra, melynek elfogadásáról a kormány dönt. Ez utóbbi a Róbert Károly Meddőségi Centrum Kft. esetében villámgyorsan meg is történt, az intézmény tavaly szeptemberben egyik napról a másikra került állami tulajdonba, és az ott dolgozó meddőségi specialisták folytathatták a munkát.
Hogy miért csak a Róbert kapta meg ezt a lehetőséget, azóta sem világos, különösen annak a fényében, hogy a két másik magánklinika, a Versys és a Reprosys nem volt ilyen szerencsés. Az egészségügyi rendelet megjelenése után mindkét intézmény vezetősége úgy döntött, hogy a kisebbik rosszat választják, és felajánlják magukat megvételre, hiszen így tovább dolgozhattak volna orvosaik. A folyamat meg is indult, a két intézményt átvilágította a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, mely mindent rendben is talált, a folyamat azonban a miniszterelnök asztalánál elakadt – a vételre ugyanis a kormányülésen kellett volna rábólintani.
Erre végül nem került sor, a több hónapos előkészítés után a múlt héten mindkét klinikát arról értesítették, hogy az állam visszautasítja az ajánlatukat. Ez azt jelenti, hogy néhány hét múlva mind a Reprosys, mind pedig a Versys működési engedélye a hatályát veszti, be kell szüntetniük meddőségi tevékenységüket és nem fogadhatnak több beteget, vagyis
Magyarországon július 1-től csak és kizárólag állami klinikákon lehet lombikkezelést végezni.
A Reprosys honlapján már tájékoztatta a pácienseit, hogy a kormány „nem tartotta indokoltnak” állami fenntartásba vételüket, engedélyük 2022. június 30-val veszti hatályát. Emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy bár erre 2021. szeptember 30-i határidővel törvény kötelezte őket, az Emberi Erőforrások Minisztere a mai napig nem jelölte ki azt a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatót, amely a náluk eddig tárolt fagyasztott embriókat átveszi. Úgy tudjuk, körülbelül 800 embrió sorsáról van szó.
Az intézményben dolgozó orvosok sorsa még szintén nem tisztázott, de információink szerint már volt, aki a külföldi munkát választotta közülük.
Hasonlóan járt a Versys Clinics, mely szintén csak június végéig végezhet meddőségi kezelést, utána már csak az egynapos sebészetük, nőgyógyászatuk, urológiájuk működik majd. Azt azonban még ők sem tudják, hogy a náluk tárolt embriók és orvosaik, szakdolgozóik sorsa mi lesz.
„Tudomásul vesszük az állam döntését, de reméljük, hogy idővel újragondolják majd a dolgot” – mondta a hvg.hu-nak Vereczkey Attila, a klinika ügyvezető igazgatója.
Az igazgató szerint a két klinika 1000–1200 ciklust végzett évente, amire nagy szüksége van a babára váró pároknak, így viszont a már amúgy is túlterhelt állami rendszernek kell őket átvennie. Ha állami intézményként nem is, magánklinikaként tovább tudnának működni, hogy segítsék a munkájukat, és így a választás szabadsága is megmaradna.
Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Miniszterelnökséget is, hogy miért nem tartották indokoltnak a két intézmény állami átvételét, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Nincs hova menni
Magyarországon a két klinika bezárásával tovább szűkül azoknak az intézményeknek a köre, ahol az arra kényszerülő párok asszisztált reprodukciós kezelésben vehetnek részt. Magyarországon jelenleg mindössze 12 állami intézet működik, a szülész-nőgyógyászok közül pedig jelenleg mindössze 36–38 szakember dolgozik a területen. (Összehasonlításképp: a 10,7 milliós Csehországban körülbelül 40, különböző finanszírozású meddőségi klinika működik.) Több magyar állami intézményben már tavaly is 6–8 hónapos várólisták alakultak ki. A területen dolgozó szakemberek attól is tartanak, hogy a teljes állami kontroll a hatékonyság rovására is megy majd.
„A magánklinikák között mindig is nagy volt a konkurencia, ami a betegeknek az előnyére vált. Ha valakinek 2–3 próbálkozásra sem jött össze a baba, jellemzően keresett egy másik intézményt, ezért az orvosok is igyekeztek minél modernebb módszerekkel minél nagyobb hatékonyságot elérni. Félő, hogy az állami rendszerben ez a motivációjuk elveszik” – mondta korábban egyik orvos forrásunk.
Egyelőre azt sem tudni, hogy a kormány milyen hosszú távú változásokat tervez, ilyen szándékra utal ugyanakkor, hogy idén januárban az Országos Kórházi Főigazgatóságon (OKFŐ) belül létrehozta a Humánreprodukciós Igazgatóságot, mely az átvett meddőségi intézetek munkáját koordinálja majd. Ennek pontos feladatairól és terveiről az Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban csak annyit közölt, hogy „hamarosan” mindenről tájékoztatják majd a közvéleményt. Az viszont biztos, hogy az igazgatóság élére Vesztergom Dóra meddőségi specialista került, aki Novák Katalin volt családügyi miniszter és megválasztott köztársasági elnök sógornője is.
A változások nagy vesztesei jelenleg azok a nők, akik különböző okok miatt – például elmúltak 45 évesek, vagy túlvannak az öt sikertelen próbálkozáson – nem vehetnek részt államilag támogatott asszisztált reprodukciós kezelésekben. Bár a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely azt ígérte, hogy számukra is igyekeznek megoldást találni, a most hatályos törvények szerint erre egyelőre nincs lehetőség. Közülük sokan már eddig is külföldi klinikákon kértek segítséget, ahol az elmúlt időszakban megsokszorozódott a magyar páciensek száma. A főleg cseh és szlovák intézmények emellett azért is népszerűek, mert velük ellentétben a szigorú magyar törvények több eljárást nem, vagy csak nagyon korlátozottan engedélyeznek, ilyen például a petesejtdonáció vagy az embrió preimplantációs (azaz beültetés előtti) genetikai vizsgálata.
Külföldre menekülnek a meddőségi klinikák államosítása elől a magyar párok
Megsokszorozódtak a jelentkezések Magyarországról a csehországi és szlovákiai meddőségi klinikákon, mióta a kormány egy nyáron elfogadott törvénnyel betiltotta a hazai magánintézetek működését. A külföldi centrumok már készülnek a rohamra: a legtöbb helyen bővítik a magyarul beszélő személyzetet, máshol a marketing-költségvetést is átszabják.
Csendben kreált központi igazgatóságot az állami meddőségi klinikáknak a kormány
