Az Országos Kórházi Főigazgatóságon belül koordinálják majd az állam által átvett meddőségi intézetek munkáját. Az erről szóló belügyminiszteri utasítás már januárban megszületett, de eddig nem verték nagydobra. A Humánreprodukciós Igazgatóság lesz a felelős az ágazati finanszírozási rendszer kialakításért is.
Január végén Humánreprodukciós Igazgatóságot hozott létre a kormány az Országos Kórházi Főigazgatóságon belül, mely a hazai asszisztált reprodukciós kezelések központi feladatait, vagyis lényegében az állami kézbe vett meddőségi klinikákat koordinálja majd. A változás csak a január 31-ei Hivatali Értesítőből derült ki, az elmúlt két hónapban nem tájékoztatták róla a sajtót.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a hvg.hu kérdésére azt írta: az igazgatóság működéséről és feladatairól hamarosan részletesen tájékoztatnak majd, de hogy mikor, arra nem tértek ki.
A hivatalos dokumentumokból azonban így is érdekes részletek derültek ki az új igazgatóság feladatairól, melyhez két főosztály – egy stratégiai és egy kontrolling – tartozik majd.
Kérdéses átalakítás
Mint ahogy azt korábban megírtuk, az Országgyűlés kormánypárti többsége – finanszírozási visszaélésekre hivatkozva – tavaly nyáron döntött úgy, hogy 2022. július 1-jétől kizárólag állami meddőségi klinikákon kezelhetők Magyarországon az erre jogosult nők, 2021. szeptember 30-tól pedig már új beavatkozásokba sem lehet kezdeni a magánklinikákon.
Ekkor Magyarországon már csak három olyan magánintézmény volt, ahol asszisztált reprodukciós beavatkozásokat – vagyis lombikkezelést – végeztek, ezek közül az állam már tavaly szeptemberben átvette a TritonLife Róbert Magánkórház meddőségi klinikáját.
A döntés főleg azokat a nőket érinti hátrányosan, akik elmúltak 45 évesek, vagy már túlvannak öt próbálkozáson (egy próbálkozásnak az számít, amikor egy pár eljut az embrió beültetéséig). A jelenlegi törvények szerint ők már kimaradnak a lombikprogramból: az előbbiek az életkoruk miatt, utóbbiak pedig azért, mert a társadalombiztosítás csak öt beültetést finanszíroz, az állami klinikákon (vagyis most már mindenhol) viszont az ígéretek ellenére továbbra sem elérhető a fizetős lombik.
A szakma és a szakértők sokáig találgatták, miért volt szükség a meddőségi kezelések államosítására. Azt a legtöbben elismerik, hogy a területen változásokra van szükség – nem utolsósorban a meddőségi problémákkal küzdő párok egyre növekvő száma és a szakemberek hiánya miatt. A kormány ezzel szemben anyagi visszaélésekre mutogatott, de azóta sem derült ki, hogy ezalatt mit értettek.
Az elmúlt hónapokban azonban már megkezdődtek azok az apróbb változások, melyek azt mutatják, hogy a magára családbarátként hivatkozó kormány nemcsak központosítani kívánja a területet, hanem a születésszám növelése érdekében komoly pénzeket fektet a meddőségi kutatásokba is. A céllal önmagában semmi baj nincs, a születésszám csökkenése nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában probléma. Bár hazánkban 2021-ben javult a gyerekvállalási kedv, a Központi Statisztikai Hivatal szerint a halálesetek száma 1949 óta nem volt ilyen magas, és folyamatosan csökken az ország népessége.
Az új kormányzati projektek egyik elemeként 2,8 milliárd forint állami támogatásból hozzák létre Pécsen a Nemzeti Reprodukciós Módszertani Kutatóközpontot, a projekt részleteiről ebben a cikkünkben számoltunk be:
Milliárdos kutatóközponttal javítaná a meddőségi kezelések hatékonyságát a kormány
A Magyarországon működő 13 állami meddőségi klinikának sokan felróják, hogy évek óta változatlan a sikerességi rátájuk. Szakemberek szerint ennek az is az oka, hogy egyre idősebb párok érkeznek hozzájuk, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne javítani az eredményeken.
Nem verték nagydobra
Mostanra kiderült, hogy a kormány egy ennél jóval nagyobb feladatba is belevágta a fejszéjét: központilag koordinálná az asszisztált reprodukciós kezelésekkel kapcsolatos feladatokat. (Itt természetesen nem az orvosszakmai részre kell gondolni.)
A célra külön létrehozott Humánreprodukciós Igazgatóság élére lapunk értesülései szerint dr. Vesztergom Dórát szánják, aki elismert meddőségi szakorvos, eddig a Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Centrumában dolgozott. Úgy tudjuk, betegeit is értesítette arról, hogy 2021 januárjától a magyar asszisztált reprodukciós hálózat egységes működéséért felelős igazgatóság vezetésére kapott felkérést. Vesztergom Dóra egyébként a családügyi miniszterből megválasztott köztársasági elnökké lett Novák Katalin sógornője, neve már megjelent az OKFŐ vezetőinek listáján is. (Vesztergom Dóra egyelőre nem válaszolt megkeresésünkre.)
Hogy az asszisztált reprodukciós hálózat koordinálása pontosan mit takar, egyelőre nem teljesen világos, erről szóló kérdéseinket elküldtük az Emberi Erőforrások Minisztériumának, mely pontos válaszokat ugyan nem adott, de azt ígérte, hogy később mindenről tájékoztatni fogja a nyilvánosságot.
A Hivatalos Értesítőből az mindenesetre kiderül, hogy a Humánreprodukciós Igazgatóság a többi közt
- ellátja majd a humán reprodukciós kezelésekkel kapcsolatos központi koordinációs feladatokat,
- közreműködik a szakmai koncepciók kialakításában,
- megszervezi a humánreprodukciós járóbetegellátás módszertanát
- felméri a képzések rendszerét, a humánerőforrás-igényt
- valamint közreműködik a humán reprodukcióval kapcsolatos edukáció stratégiájának kialakításában.
Az kétségtelen, hogy a fenti feladatok már régóta esedékesek lennének, mint ahogy az országos „fertilitási prezervációs hálózat” létrehozására is – ami szintén szerepel az igazgatóság feladatai között. Bár az elnevezés furcsa, egy ilyen hálózatnak kiemelt jelentősége van például daganatos betegek esetében. Az ő termékenységüket jelentősen csökkenthetik az onkológiai kezelések, de csak kis számuk jut el meddőségi centrumokba, ahol még a kemoterápia vagy sugárkezelés előtt tárolhatnák spermájukat vagy petesejtjüket.
Még érdekesebb talán, hogy a Humánreprodukciós Igazgatóság lesz a felelős az ágazati finanszírozási rendszer kialakításért is – különösen annak fényében, hogy az államosításra a kormány szerint „anyagi visszaélések” miatt volt szükség. Emellett ők ellenőrzik majd az érvényes finanszírozási szabályok betartását a szolgáltatóknál, sőt még a minőségi ellátásra ösztönző bérrendszer kialakítására is javaslatot tesznek – hogy ez egy esetleges béremelést takar-e, az még kérdéses.
Az új szervezet számára az adatszolgáltatás is kötelező lesz, és egy Nemzeti Humán Reprodukciós Regisztert is létrehoz majd, valamint az ellátáshoz kapcsolódó elemzéseket és jelentéseket is végez.
300 ezer hiányzó gyerek
A tervek arra sem térnek ki, hogy a jövőben a kormány növelné-e a meddőségi intézetek számát. Óvatos becslések szerint Magyarországon a gyermekre vágyó párok 15 százaléka nem éri el a célját. Ez jelenleg 100-150 ezer párt jelent, egyúttal 300 ezerrel kevesebb gyermeket.
Ehhez képest ma Magyarországon mindössze 13 állami intézmény működik, melyekben 6–8000 ciklust végeznek évente, amiből körülbelül 2–3000 gyermek születik. Égető a szakemberhiány is, hiszen szülész-nőgyógyászok közül jelenleg mindössze 36–38 szakember dolgozik ezen a területen.
A szakmában dolgozók emellett úgy látják, hogy a meddőségi eljárások sikerességén a jogszabályi helyzet változása is segítene, hiszen a magyar nők a legtöbbször azért járnak külföldi intézményekbe, mert ott engedélyezett a petesejt-adományozás, míg itthon rendkívül szigorú törvényi keretei vannak. Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Külföldre menekülnek a meddőségi klinikák államosítása elől a magyar párok
Megsokszorozódtak a jelentkezések Magyarországról a csehországi és szlovákiai meddőségi klinikákon, mióta a kormány egy nyáron elfogadott törvénnyel betiltotta a hazai magánintézetek működését. A külföldi centrumok már készülnek a rohamra: a legtöbb helyen bővítik a magyarul beszélő személyzetet, máshol a marketing-költségvetést is átszabják.
Külföldre menekülnek a meddőségi klinikák államosítása elől a magyar párok
