Megsokszorozódtak a jelentkezések Magyarországról a csehországi és szlovákiai meddőségi klinikákon, mióta a kormány egy nyáron elfogadott törvénnyel betiltotta a hazai magánintézetek működését. A külföldi centrumok már készülnek a rohamra: a legtöbb helyen bővítik a magyarul beszélő személyzetet, máshol a marketing-költségvetést is átszabják. Orvosok szerint a magyar párok most már nemcsak az itthon elérhetetlen eljárások miatt lépik át a határt, nagyon sokan azt sem akarják, hogy nekik vagy embrióiknak bármi közük legyen az állami rendszerhez.
Megdöbbentette és teljesen váratlanul érte az intézményeket és a párokat is a kormány nyári döntése, mely Magyarországon gyakorlatilag megtiltotta a magán meddőségi klinikák működését. Az Országgyűlés kormánypárti többsége nyáron rekordgyorsasággal meg is szavazta a törvényjavaslatot, amely ugyan csak 2022. július 1-jétől lép érvénybe, a hatását azonban jóval korábban érezteti, hiszen az érintett klinikákon már idén szeptember 30-tól sem lehet új beavatkozásokat kezdeni.
Hogy a lépésre tulajdonképpen miért volt szükség, azóta sem teljesen világos. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető és Novák Katalin családügyi miniszter a hvg.hu-nak korábban egyaránt azzal érvelt, hogy a döntéssel átláthatóbb lesz a klinikák finanszírozása, az intézményeket Gulyás azzal is megvádolta, hogy visszaélnek az állami forrásokkal. (Az más kérdés, hogy állami támogatást a működő magánklinikák egyike sem kapott.)
Az ügyben az elmúlt hónapokban feltűnően nagy volt a csend, így egyelőre nem tudni, az érintett intézetek számára lesz-e bármilyen kiskapu, hogy folytathassák tevékenységüket, még ha csak az állami rendszerben is. A kormány korábbi államosítási hulláma óta már így is csak három lombikkezelést végző magánintézmény maradt az országban: a TritonLife Róbert Magánkórház, a Reprosys Kft. és a Versys Clinics. Rajtuk kívül több intézmény is létezik, amely IVF kezelést (in vitro fertilizációt) nem, inszeminációt viszont végez. (Az IVF hagyományosan a lombikkezelést takarja, az inszeminációnál ezzel szemben mesterséges megtermékenyítés nem történik, az eljárásban a férfi spermáját tüszőrepedés után fecskendezik a nő méhébe.)
Az intézetek nem hagynak mindent az utolsó pillanatra, több közülük már hetek óta honlapján, vagy Facebook-oldalán figyelmezteti leendő pácienseit, hogy nincs sok idejük, ha őket akarják választani. Ebben az esetben szeptember 30-ig el kell menniük a klinikára, és még aznap szerződést is kell kötniük – ha ez megtörténik, a jelenlegi törvényi keretek között is kevesebb mint egy éve van a gyermekre vágyó pároknak, hogy elvégezzék rajtuk a kezelést, hiszen jövő júniustól már erre sem lesz lehetőségük.
Nem kérnek az államból
Fontos tudni, hogy Magyarországon az állami fenntartású meddőségi intézetekben nemcsak a kezelés, hanem a szükséges gyógyszerek is ingyenesek, ami nagy előnyt jelent, és hatalmas segítség a pároknak. Ezzel szemben a magánintézetekben jelentősebb összegeket kell fizetni az ellátásért, mégis évente több százan döntenek úgy, hogy nem akarnak belépni az állami rendszerbe. Ennek oka lehet az állami intézetek hosszú várólistája, a személytelen ellátás, de akár az is, hogy a magánklinikákon többféle kezelés elérhető. A magánellátást választják azok is, akik már kimerítették az öt próbálkozást, amit a magyar társadalombiztosítás finanszíroz. Egy dolog azonban a nekünk nyilatkozók szakértők szerint biztos:
aki Magyarországon is a magánellátást választja, azt semmivel nem lehet rávenni, hogy átmenjen az államiba.
Nem véletlen tehát, hogy ma már a magánklinikák potenciális ügyfelei közül is egyre többen döntenek úgy, hogy nem kérnek a bizonytalan magyarországi viszonyokból, hanem inkább külföldön keresnek maguknak olyan helyet, ahol nemcsak kiszámíthatóbbak a törvényi keretek, hanem engedékenyebbek is. Ez persze nem újdonság, Magyarországról eddig is nagyon sokan kerestek fel külföldi klinikákat, az ő célállomásuk a leggyakrabban Csehország vagy Szlovákia.
Egy lapunknak nyilatkozó orvos szerint a legtöbben közülük Csehország mellett teszik le a voksot, ahol azonos nemű párok és egyedülálló nők ugyan nem végeztethetnek mesterséges megtermékenyítést (ez utóbbira Magyarországon egyébként van lehetőség), de rengeteg olyan ellátás elérhető, amilyen Magyarországon nem: ilyen például a donor petesejt használata, az embrió genetikai vizsgálata, vagy akár a béranyaság.
„A magyar kollégák sokszor küzdenek azzal, hogy a törvényi helyzet miatt már nem tudnak többet segíteni a pároknak, ilyenkor ők is külföldi intézetekhez irányítják a pácienseiket” – tette hozzá.
Arról, hogy miért utaznak petesejtért a magyar nők külföldre, ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
Milliókért vesznek külföldön petesejtet a magyar nők, hogy anyák lehessenek
Évek óta küzd a hazai szakma a rendkívül szigorú egészségügyi rendelettel, amely nők százait zárja ki abból, hogy gyerekük legyen. Az ellenzők jogi és pszichológiai akadályokról beszélnek, az orvosok ideológiai okokat is sejtenek a háttérben, a tény viszont maradt: ha valaki petesejt-donációra szorul, gyakran milliókat kell költenie külföldi kezelésre.
A magyar párok között az elmúlt években folyamatosan lett egyre nagyobb a feszültség és bizonytalanság az állandóan változó jogszabályok miatt, ezt tapasztalja Jordán Jutti is, aki coachként kifejezetten lombikos nőkkel foglalkozik.
Ő úgy látja, a magyar orvosok keze az elérhető eljárások miatt nagyon meg van kötve, a magyar klinikákon a nehéz eseteket, az idősebb nőket gyakran eltanácsolják, nekik pedig nem is marad más lehetőségük, mint a külföldi intézetek. Mint mondja, az elmúlt időben folytatott beszélgetésein mindig felvetődik a magyar klinikák államosítása, és bár van, aki szerint pozitív következményei is lesznek, sokan attól félnek, hogy még azt a kis pluszt sem fogják megkapni, amit eddig a magánintézetekben.
Petesejtdonáció miatt választott csehországi klinikát a 44 éves Anna is, akinek krónikus betegsége miatt nem sikerült eddig a teherbeesés, és itthon már nem is biztatják, hiába 45 a hivatalos korhatár. Pedig úgy fogalmaz, „mióta az eszét tudja, legalább három gyermeket szeretett volna”.
Neki egyébként a magyarországi magánklinikákkal sem voltak mindig jó tapasztalatai, úgy érzi, nem vizsgálták ki elég körültekintően, és sok kérdésre magának kellett megtalálnia a választ. Ezzel szemben az általa első körben megkeresett szlovák és cseh klinikák alaposabbak és gyorsabbak voltak, a vizsgálatok és a beavatkozások pedig kicsivel kerülnek csak többe az itthoni átlagos magánáraknál.
„Sokan járunk hasonló cipőben, nekem hosszú folyamat volt elfogadni, hogy nem saját petesejtből születik gyermekem. De ez a módszer lehetőséget ad arra, hogy ne kelljen lemondanom az anyaság csodájáról, ráadásul állítólag a génjeim bizonyos százaléka így is megjelenik a piciben. Ma már egy csepp kétség sincs bennem” – mondta Anna, aki vonattal fog ingázni a két ország között.
Készülnek a rohamra
A leendő édesanya még a magyarországi magánklinikák ellehetetlenítése előtt döntött a külföldi kezelés mellett, a hvg.hu információi szerint azonban a törvény nyári megszavazása óta megsokszorozódott azoknak a száma, akik a határon túl keresnek segítséget meddőségi problémáikra. Az érintett cseh és szlovák klinikák pedig az elmúlt hónapokban már igyekeztek is reagálni a megnövekedett keresletre.
A pozsonyi székhelyű ISCARE intézetben például eddig két magyar koordinátor segítette a magyar pácienseket, de a recepciósok és a nővérek közül is sokan beszélnek magyarul, sőt egy orvossal is anyanyelvükön tudnak kommunikálni. A klinikán eddig a betegek körülbelül harmada érkezett Magyarországról, de az intézet sajtóosztálya szerint hamarosan ennél jóval többen lesznek.
„A törvényi változások miatt magyar páciensek özönére számítunk a szlovákiai klinikáinkon, ezért jelenleg is aktívan készülünk arra, hogy a saját nyelvükön kínáljunk nekik magas szintű ellátást” – írta a hvg.hu-nak Martin Hässler sajtóreferens.
Terveik szerint a közeljövőben még több magyar nyelvű munkatársat vesznek fel, magyar nyelvű információs brosúrákat nyomtatnak a pácienseknek, sőt még a marketing-költségvetésüket is ehhez igazítják. „Emellett keressük a lehetőségeket, hogyan mélyítsük el az együttműködésünket magyar meddőségi specialistákkal, akik ajánlhatnak minket” – írta.
Egyre több magyar jelentkezik a csehországi Reprogenesis klinikán is, ahol szintén körülbelül a külföldi páciensek 30 százalékát adják. Az intézetben már eddig is dolgoztak magyar nyelvű koordinátorok, akik a betegeket segítik végig a kezeléseken, de – mint ahogy azt a hvg.hu-nak megírták – ők is bővítik a létszámot, és ősszel egy magyarul beszélő orvost is felvesznek.
Mivel a szigorú magyar törvények miatt sok magyar párnak már eddig sem maradt más választása, ők is további forgalomnövekedésre számítanak. A Reprogenesisben egyébként egy IVF kezelés – attól függően, milyen eljárással végzik – 2200 és 4800 euró (770 ezer és 1 millió 700 ezer forint) között elérhető, ami nagyjából megegyezik a magyarországi magánklinikák áraival.
Más klinikákról szintén azt jelezték lapunknak, hogy az elmúlt hónapokban egyre több magyar érdeklődik náluk, és
nagyon sokan jelzik azt is, hogy szeptembertől szeretnék külföldön tárolni az embrióikat, hiszen a magyar törvények szerint azt is át kell adniuk az államnak.
A magyar magánklinikák államosítását az általunk megkérdezett szakértők sem értik, annak ugyanis nemcsak az lehet a következménye, hogy magyar fizetős páciensek özönlenek külföldre, hanem félő, hogy ezeken a helyeken már a szakemberek megszerzett tudása is elveszik. Egyikük Svájcot hozta fel példának, ahol néhány évre betiltották az embriók genetikai vizsgálatát, amikor viszont már újra engedélyezték, senki nem tudta megcsinálni. A svájci szakembereknek ezért külföldi partnerintézetekbe kellett utazniuk továbbképzésekre. Éppen ezért tartanak tőle, hogy ha a magyarországi magánklinikákat is ellehetetlenítik, és az ottani orvosok nem dolgozhatnak tovább, az ő hosszú éveken át megszerzett tapasztalata és tudása is elveszik a magyar páciensek számára.
"Ennél nem is lehetne semmi családellenesebb" - tüntettek a meddőségi klinikák államosítása ellen
