Gulyás Gergely lényegében azzal vádolta meg a meddőségi magánklinikákat, hogy visszaélnek állami forrásokkal. Holott nem is kapnak állami támogatást. A családokért felelős tárca nélküli miniszter szerint ha a szolgáltató nem szerződik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel, akkor nem biztosított az átláthatósága, ezért indokolt megvonni a megmaradt magánklinikák működési engedélyét. Törvénymódosítást is beadtak már, amivel a meddőségi ellátásban megvalósulhat a teljes állami kontroll.
Tervszerűen és rekordgyorsasággal szorítja ki a piaci szereplőket a meddőségi ellátásból a kormány. 2019 legvégén egy Magyar Közlönyben megjelent rendeletből derült ki mindenki számára, hogy államosítanak hat magyarországi meddőségi központot (ezzel egy időben ingyenessé teszik a kezelést). Azóta mindössze másfél év telt el, és itt az újabb lépés: a múlt héten az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről szóló törvényjavaslat módosításai között bukkant fel néhány paragrafus, amiből kiderült, hogy a még megmaradt, meddőségi kezelést végző magánklinikák sem számíthatnak semmi jóra. A jogszabálytervezet jelenlegi változatában gyakorlatilag megtiltja a működésüket,
jövő nyártól kizárólag állami meddőségi klinikákon kezelhetők Magyarországon az erre jogosult nők.
Bár megszavazása esetén a módosítás 2022. július 1-jétől lépne érvénybe, az érintett klinikákon a tervek szerint már idén szeptember 30-tól sem lehetne belekezdeni az új beavatkozásokba.
Ha ez valóban megtörténik, az állam végleg átvenné az irányítást a meddőségi kezelések felett.
A másfél évvel ezelőtti változtatások óta már csak három teljesen magánkézben lévő, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) nem szerződött meddőségi centrum van az országban, azok is mind Budapesten.
- a TritonLife Róbert Magánkórház,
- a Reprosys Kft. és
- a Versys Clinics.
Rajtuk kívül több intézmény is létezik, amely IVF kezelést (in vitro fertilizációt) nem, inszeminációt viszont végez. Ezek között a különbség, hogy az IVF hagyományosan a lombikkezelést takarja, az inszeminációnál ezzel szemben mesterséges megtermékenyítés nem történik, az eljárásban a férfi spermáját tüszőrepedés után fecskendezik a nő méhébe.
Az IVF kezelést végző magáncentrumok mindegyike hosszú évek óta működik a piacon, együttesen évente több mint 1500 stimulációt végeznek, párok százainak segítve. Éppen ezért nehezen érthető a törvényjavaslat indoklása, amely szerint az állami szerepvállalásra a „demográfiai kihívások” miatt van szükség. Magyarországon a magáncentrumokon kívül mindössze 12 államilag támogatott helyen végeznek meddőségi beavatkozásokat, miközben becslések szerint 150-200 ezer párnak van rá szüksége. Összehasonlításképpen: a szintén 10 milliós lakosú Csehországban közel 40 ilyen centrum található, mindenféle finanszírozási formában.
Hogy itthon mekkora igény van a kezelésekre, azt jól mutatja, hogy információink szerint már most is van olyan nagy állami meddőségi centrum, ahol már májusban sem adtak 2021-re konzultációs időpontot, annyi a jelentkező.
Lebegtetett csalásvád, bizonyíték nélkül
A múlt csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergelyt kérdeztük arról, mi indokolja a magáncentrumok ellehetetlenítését. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a hvg.hu-nak azt mondta, azért a leghatékonyabb, ha állami kézbe veszik a reprodukciós eljárásokat, mert jelentős a finanszírozási vonzata, és azt látták, hogy vannak visszaélések.
"Ha az egészségügyi finanszírozás öt próbálkozást biztosított, akkor általában csodák csodájára az ötödikre volt sikeres" – mondta Gulyás, gyakorlatilag csalással vádolva meg a magánklinikákat.
Csakhogy a még működő magáncentrumok esetében ilyen típusú költségvetési visszaélésnek nem sok alapja van,
a meddőségi magánklinikák egyetlen fillér állami támogatásban vagy finanszírozásban nem részesülnek, a kezelés árát a páciensek fizetik.
Szintén kérdéses, mire gondolt azzal a miniszter, hogy sokszor csak az ötödik próbálkozás lesz sikeres. Az általunk megkérdezett orvosok azt kizártnak tartják, hogy a szakmában bárki "elrontana" egy-egy ciklust, hogy minél később sikerüljön a teherbe esés.
Ha viszont Gulyás arra céloz, hogy csak a kezelések dokumentációban akadtak visszaélések, akkor azoknak sem szabadna már létezniük. Az csak a korábbi rendszerben létezett, hogy több magánintézmény is leszerződött a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK), amely öt próbálkozást fizetett, vagyis éppen annyit, amennyire Gulyás Gergely utalt. Ha az ötből egy próbálkozás sem sikerült, a továbbiakat már a magánellátás keretében kellett fizetni. Csakhogy éppen ezeket a magánintézményeket államosította a kormány 2020-ban, azóta pedig csak az állam által működtetett meddőségi centrumok vehettek igénybe állami finanszírozást.
Forrásaink ennek ellenére a fikció műfajába sorolják az ilyen típusú visszaéléseket is, és mindez nem is magyarázná a mostani lépést.
Hogy megtudjuk, pontosan mire gondolt a kormány, a meddőségi ellátással kapcsolatos változásokért felelős Novák Katalinhoz fordultunk. A családokért felelős tárca nélküli miniszter hivatala lapunknak küldött válaszában emlékeztetett rá, hogy 2020. február 1-től 100 százalékos támogatottságúvá váltak az ellátásban használatos gyógyszerkezelések, eltörölték az állami támogatással a lombikkezelést végző klinikák teljesítmény-volumenkorlátját, bevezették eddig nem finanszírozott diagnosztikai ellátásokat, átalakult az inszemináció finanszírozása, és állami kézbe került a meddőség kezelése.
Mint írták, a kivizsgálás és a művi megtermékenyítés abban az esetben térítésmentes, ha a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel szerződéssel rendelkező szolgáltatónál történik a beavatkozás.
„Amennyiben a szolgáltató nem rendelkezik ilyen szerződéssel, az nem a NEAK által finanszírozott, így átláthatósága nem biztosított”
– indokolták a lépést.
Verseny nélkül
A miértekről nemcsak a szélesebb szakma találgat, úgy tudjuk, a változással érintett intézményekkel sem egyeztetett a kormányzat, a törvényjavaslatról csak a sajtóból értesültek. Nyilatkozni nem szerettek volna, kérdéseinkre korábban egyedül a legnagyobb magán-meddőségiközpont, a TritonLife válaszolt. Az igazgatóság elnöke, Fábián Lajos Károly azt írta, bíznak benne, hogy ha olyan változás történne a szektorban, ami őket is érinti, azt velük együttműködve kezeli majd a jogalkotó és az illetékes hatóságok.
Más, a hvg.hu-nak névtelenül nyilatkozó, meddőségi ágazatban dolgozó egészségügyi szakemberek ennek ellenére úgy vélik, hogy a most benyújtott törvényjavaslat „mindenki számára a létező legrosszabb verzió”, beleértve a betegeket, az orvosokat és a gazdasági társaságokat is, mivel úgy érzik, a magánszféra megszüntetése éppen azt a versenyhelyzetet iktatja ki, ami arra készteti őket, hogy hatékonyabbak és jobbak legyenek. „A világ vezető, nagy innovációt hozó intézetei mind magánkézben vannak, az itt alkalmazott technikákkal ezeken a helyeken a korábbi 10-25 százalékról már 50-60 százalékra felment a sikerességi ráta” – érvelt egyikük.
A magánklinikák versenyét növeli, hogy nagy összegeket kell fizetni a kezelésekért, ezért a páciensek 2-3 sikertelen kezelés után inkább átmennek máshova, jellemzően állami rendszerbe.
A szakemberek szerint a lépés a kormányzat népesedési politikájába sem illeszkedik, csak a választás szabadságát veszi el az érintett nőktől. És a módosítás az állami intézetek számára is jelenthet nehézséget, mert rájuk szabadul az a sok beteg, akik eddig a magánklinikákat vették igénybe.
„Inkább több klinikát kellene létrehozni, mint ezeket megszüntetni” – mondta erről egy nőgyógyász.
Kérdés persze, hogy valóban a klinikák megszüntetésével ér-e véget a történet, a törvényjavaslat bevezetéséig még akár valamilyen megegyezés is születhet az intézetekkel, például arról, hogy nem megszüntetik az engedélyüket, hanem a többi klinikához hasonlóan megvásárolja őket az állam, és folytathatják a munkát. Ha ez nem történik meg, akkor viszont félő, hogy az eddig magánellátásban dolgozó képzett specialisták nem állami intézményekben folytatják majd, hanem külföldre mennek.
Nem lényegtelen információ, hogy a korábban államosított (vagyis megvásárolt) klinikák mind nyereségesek voltak, a 444.hu szerint ezért elterjedt annak a gyanúja is, hogy NER-közeli üzleti körök benyomulását készíti elő az állami pénzekkel kitömött meddőségellátásba.
Bizonytalanok
Az érintett nők és férfiak (a meddőségi problémák háttere 40 százalékban a nőhöz, 40 százalékban a férfihoz köthető, 20 százalékban pedig közös) eközben leginkább azt szeretnék, ha véget érne a meddőségi kezelésekkel kapcsolatos bizonytalanság. A magánklinikákat kivéreztető törvényjavaslat sokakat megijesztett, fogalmuk sincs, elkezdhetik-e a kezelést, mi lesz az ott lefagyasztott embrióikkal, vagy hogyan kapnak majd egyáltalán időpontot az állami intézetekbe.
Többen említették, hogy
azért is járnak magáncentrumba, mert úgy érzik, a kezelés ott személyesebb, nem futószalagszerű.
Munkája során hasonló problémákkal találkozott Sevcsik Anna, a Babagenetika Egyesület alapítója is, aki ugyan nem kétli, hogy a most megjelent módosítás és az eddigi intézkedések is azt célozzák, hogy gyermekhez segítsék az arra váró párokat, de véleménye szerint ehhez más megközelítésre lenne szükség.
„Vannak olyan vizsgálatok, amelyeket nem végeznek el a magyarországi állami intézményekben, ilyen például a preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD), ami a beágyazódás előtti genetikai vizsgálatot jelenti. Ha teljes lesz az állami kontroll, akkor félő, hogy a tb-támogatás ellenére is nagyon sok pár választja majd a külföldi intézményeket” – mondta.
Sevcsik Anna úgy látja, az állami centrumokban az is gyakori, hogy túl nagy hangsúlyt fektetnek a lombikra, pedig a termékenységi problémákat sokszor meg lehet oldani, amivel elkerülhető a drasztikusabb beavatkozás.
A részleteket hiányolja a nyilvánosságra került törvényjavaslatból Matics Kata, az Intima.hu alapító-ügyvezetője is. Az egészségügyi szakportál – melynek egyik kiemelt területe a meddőség – vezetője szerint a meddőségi kezelések egyik legnagyobb problémája itthon, hogy nincsenek egységes, hazai szakmai protokollok (mint sajnos sok más szakágban sem), ezért gyakoriak a helyi rutinok, a kivizsgálásbeli és terápiás különbözőségek, melyek kihatással lehetnek a kezelések sikerességére.
„A meddőségi kezelés komplex, holisztikus szemléletet igényel, mely feltárja nemcsak az anatómiai, endokrinológiai, andrológiai, hanem sok esetben a pszichés problémákat is. Utóbbival sajnos igen keveset foglalkoznak az állami ellátásban, pedig az esetleg meglévő problémák mellett a sikertelenség lelkileg is megviseli a párokat. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, a meddőségi kezelés nemcsak egy egészségügyi beavatkozás, itt egy család születik” – tette hozzá.
Matics Kata a legnagyobb problémának mégis azt tartja, hogy a törvényi helyzet változásával egy részről elveszik a választás lehetőségét a pároktól, más részről tovább fog nőni a különbség a vidéki és budapesti párok helyzete között. Területi egyenlőtlenségek eddig is léteztek, de ha a 150-200 ezer meddő pár mindegyikét állami centrumokban kezelik majd, esetleg nem mindenhol lesz elég tapasztalattal bíró szakember.
2022 nyarától csak állami centrumban végezhetnek meddőségi kezelést
