A demonstráció szervezői azt kérik a döntéshozóktól, vonják vissza a tervezetet.
jövő nyártól kizárólag állami meddőségi klinikákon kezelhetők Magyarországon az erre jogosult nők.
Bár megszavazása esetén a módosítás 2022. július 1-jétől lépne érvénybe, az érintett klinikákon a tervek szerint már idén szeptember 30-tól sem lehetne belekezdeni az új beavatkozásokba.
Ha ez valóban megtörténik, az állam végleg átvenné az irányítást a meddőségi kezelések felett.
Erre reagálva, a meddőségi intézetek államosítása, bezárása ellen szerveztek vasárnap délután tüntetést a Kossuth téren.
Kazinczy Krisztina, a tüntetés szervezője elmondta, amikor körülbelül két héttel ezelőtt olvasott a hírekben a törvénytervezetről, elszorult a torka, görcsbe rándult a gyomra. "Ezt mégis hogy képzelik? Hogy gondolják azt, hogy megfosztanak attól a jogomtól, hogy magánintézménybe menjek, ha szeretnék? Saját tapasztalataink vannak az állami-és a magánintézményekben is, nem véletlenül mentünk át magánba, ahol sikerült is a kisbabánk. Egymásra néztünk a férjemmel, először keserűen felnevettünk, hogy itt a vége, ebből tüntetés lesz, aztán utána egymásra néztünk egyre komolyabb arccal. Megkérdeztem tőle: támogatsz? Visszanézett: mindenben. Akkor is kimegyünk a Kossuth térre, ha csak tízen leszünk? "Akkor is, ha csak öten leszünk" - válaszolta. Így indultunk, mert úgy gondoltuk, hogy ezzel tartozunk a kisfiunknak, és a leendő testvérének vagy testvéreinek is" - mondta a főszervező, aki meglepődött, milyen sokak érdeklődését keltette fel a tervezett demonstráció, nem is gondolta volna, hogy ilyen sok embert érint a tervezet.
"Mi most azokért is itt vagyunk, akik nem tudtak eljönni. Vannak köztük olyanok, akik félnek megjelenni valamilyen oknál fogva, vannak olyanok, akik dolgoznak, és olyanok is, akik lombikos párhetes veszélyeztetett terhes kismamák, akik otthon fekszenek és onnan drukkolnak nekünk. Itt vagyunk azokért, akik állami intézetben lombikoznak, és azokért is, akik magánintézményben.
Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a mostani megmozdulás nem az állami intézmények ellen szól. Ez amellett szól, hogy maradjon meg a választás joga mindannyiunk számára, hogy milyen intézményben szeretnénk egy ilyen folyamaton végigmenni"
- tette hozzá Kazinczy Krisztina.
Az eseményen felszólalt Lantos Gabriella egészségügyi közgazdász, a Róbert Magánkórház egykori vezetője is, úgy kezdte:
akik itt vannak, és akiket mély együttérzéssel köszöntök, sorstársak. Sorstársak a jogfosztottságban. A kormány megfosztotta önöket az önrendelkezés jogától.
Lantos Gabriella elmondta, nemcsak anyaként érzi a megjelentek elszántságát és felháborodottságát, hanem mint a Róbert Kórház egykori igazgatója, érti is. Elmesélte, hogy az egyik legkeresettebb szolgáltatásuk a meddőségi kezelés volt, így első kézből származik az élménye arról a fizikai és érzelmi megpróbáltatásról, amin a nők keresztülmennek. Már három éve elhagyta a kórházat és semmilyen érdekeltsége nincs a meddőségi kezelésekben, mégis nagyon sok szép emléket őriz azokból az időkből. Sokszor látta a reménykedést, a fájdalmat, majd újra a reményt, a gyászt, de persze az örömet is.
"Ezt a küzdelmes örömet akarják most elvenni önöktől. Egy magát családbarátnak nevező kormány most családok ezreit fosztja meg a saját gyermekáldás reményétől. Ennél nem is lehetne semmi családellenesebb" - mondta, és hozzátette: az állam nem dönthet az embriókról, nem adhatja egyik szolgáltatótól a másiknak, mert az embriók kizárólag a szülőpároké, nem tartoznak ahhoz a szolgáltatóhoz, akik tárolják őket, és végképp nem tartoznak az államhoz. Csak a szülőknek van joguk dönteni a sorsukról.
A felszólalók arra kérték a döntéshozókat, hogy vonják vissza ezt a rendelettervezetet, az Országgyúlést pedig arra, hogy ne szavazzák meg ezt a törvényt. "Maradjon meg a választásunk szabadsága, ha akar valaki, hadd menjen magáintézménybe" - tették hozzá a tüntetés végén. A demonstrációt a Mérce követte élőben: