A hat ellenzéki párt összesen kilenc csúcsvezetőjéből eddig ketten álltak fel az április 3-i bukás miatt, a többiek a jelek szerint folytatnák, de új irányt szabó kihívókból sincs hiány. Mind a hat pártban tisztújítást tartanak legkésőbb a nyáron, illetve az ősz elején, és ma még sok a nyitott kérdés, de úgy tűnik – kihívó híján – csupán egyvalaki lehet biztos a győzelmében.
Orbán Viktor eddig összesen 26 évnyi, a Fidesz elnökeként eltöltött “szolgálati idejét” meg sem közelíti egyik ellenzéki pártvezető sem, ráadásul ketten már most távoznak a pártjuk éléről: Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke és Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke nem indul újra a pozícióért pártjaik közelgő tisztújításán.
Horn Gábor: Közös méregpoharunkat kiittuk, de tovább kell lépni
Oda kell találni a választókhoz, jelen kell lenni a helyi politikában, fenn kell tartani az együttműködést, de fel kell mutatni az önálló arculatot, saját bázist is kell építeni és persze el kell végre végeznie a vereség okainak alapos elemzését mindenkinek, írja a szerző, aki alábbi cikkével ehhez kíván hozzájárulni. Vélemény.
A választási szövetséget alkotó hat ellenzéki párt másik hét elnöke, illetve társelnöke a jelek szerint az április 3-i ellenzéki bukás ellenére folytatná a munkát csúcsvezetőként, de máris megjelentek a kihívók. Összeszedtük, melyik pártban mikor várható tisztújítás, kik a biztosnak tűnő indulók az elnöki posztért, lehetnek-e még rejtőzködő kihívók, és hol milyen eredmény képzelhető el.
Jobbik – Két férfi, egy eset
A leghamarabb a Jobbiknál lesz eredmény, ugyanis a párt már május 7-én megtartja tisztújító kongresszusát. Egyelőre kétszereplősnek ígérkezik a meccs, mivel az ellenzék választási vereségéért magát vagy más ellenzéki vezetőt nem, ám Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltet már a választás éjszakáján felelőssé tevő jelenlegi elnöknek, Jakab Péternek kihívója is akadt a leköszönő parlamentben a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöki posztját betöltő párttársa, Stummer János személyében.
Két éve, elnökké választása után Jakab még fogadkozott, hogy “nem fogok Gyurcsánnyal egy listán szerepelni”, a 2021-es ellenzéki előválasztás jelöltállítása során a legszorosabb szövetséget még a Gyurcsány vezette DK-val kötötte, és persze közös listán szerepelt a volt kormányfővel – előválasztási miniszterelnök-jelöltként, bár ebben a versenyben a második fordulóba be se jutott, miután az elsőben utolsó előttiként, negyedikként végzett 14 százalékos eredménnyel.
Jakab vezetésével a Jobbik az amúgy is csúfos ellenzéki szereplés legnagyobb veszteseként a 2018-ban még 26 fős, majd a pártszakadás és a kilépések következtében 17 fősre apadt parlamenti frakciónál is kisebb, 9 fős képviselőcsoporttal vághat neki az új ciklusnak. Jakab ugyan továbbra is frakcióvezető lehet, ám nagy kérdés, meg tudja-e őrizni pártelnöki pozícióját, miután április 3-án a Jobbik egy egyéni mandátumot sem tudott szerezni, és szavazók százezreit veszítette el.
Political Capital: A Jobbik-szavazók hiányozhattak leginkább az összefogás mögül
Az elemző cég szerint nem igaz, hogy a kormányoldalnak többségében vidéki és leszakadó társadalmi rétegekből kikerülő szavazói vannak: a Fidesznek minden társadalmi rétegben erős a támogatottsága.
Jakab kihívója szerint a fenti eredményért aligha Márki-Zay felelős egyszemélyben. Stummer János a választás eredménye miatt élesen bírálta Jakabot, mondván: "amíg nincs önvizsgálat, nincs helye a másra mutogatásnak sem". Stummer nemrég be is jelentkezett pártelnökjelöltként, és azt is világossá tette: radikálisan megújítaná a Jobbikot. Stummer ha győzni tudna, “külsős” pártelnök lenne, mivel listán nem szerepelt, egyéniben pedig veszített a választáson, így kiesik a parlamentből.
LMP – Páratlan páros
Jakabhoz hasonlóan az LMP-ben sem merült fel a két társelnök – Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté – egyikében sem, hogy a választási vereségért személyes felelősséget vállalva lemondjanak posztjukról. Bár a 2018-as választás után lemondott, illetve nem indult újra az akkori két társelnök, Hadházy Ákos és Szél Bernadett – ma már egyikük sem tagja a pártnak –, most Kanász-Nagy Jakabhoz hasonlóan kizárólag Márki-Zayt tette felelőssé a kudarcért.
A listáról ismét a parlamentbe jutó Kanász-Nagy Máté a 2018-as 8 fősről előbb a kilépések miatt 6 fősre zsugorodó, az új ciklusban csak minimális, 5 fős frakció tagja lesz (4 képviselőjével az LMP csak úgy tud frakciót alakítani, hogy a listás mandátumáról EP-képviselősége miatt lemondó DK-s Dobrev Klára helyét egy LMP-s politikus kapta). Kanász-Nagy most a hvg.hu-nak azt mondta, még nem döntött az indulásáról a nyár végi tisztújításon, de ”a pártvezetésben szeretné folytatni a munkát”.
Schmuck Erzsébet sem döntött még, bár a hvg.hu-nak emlékeztetett: a közös listán direkt nem szerepelt, mindent az egyéni szereplésre tett fel, ott pedig veszített. Ha úgy dönt, hogy nem indul újra, más női jelöltet kell találni, mivel a pártban egy férfi és egy női társelnök dolgozik. Az LMP-ben azonban kevés az ismert női politikus: ilyen volt ugyan az MSZP-ből érkezett Demeter Márta, de ő előre bejelentette, hogy a Jobbik-frakcióba ül, ha győz egyéniben, ráadásul ez sem sikerült neki.
Kanász-Nagy Máténak akad kihívója, hiszen a pártlistáról újrázó képviselője Ungár Péter fontolgatja az indulását. Ungár a társelnököknél ismertebb politikusa, sőt friss frakcióvezetője az LMP-nek, bár egyéniben nem tudta megméretni magát április 3-án, mivel az előválasztáson alulmaradt. A választás után Ungár heves szócsatát vívott a másik zöldpárt politikusával, a párbeszédes Tordai Bencével, amúgy pedig elismerte, hogy a vereségben az LMP-nek is van felelőssége, de szerinte jövője is van.
Párbeszéd – Egyedül nem megy
Nyár végén esedékes a tisztújítás a Párbeszédben is, ahol szintén kettős – férfi és női társelnöki – vezetés van. Az egyik társelnök, Karácsony Gergely már bejelentette, hogy levonva április 3-a tanulságát, nem indul újra a tisztségért, noha a párt – méretéhez és az ellenzék szerepléséhez képest – sikerként könyvelheti el hétfős új frakcióját ahhoz képest, hogy 2018-ban csak három képviselőjük volt, és az ötfős képviselőcsoport Mellár Tamással és az MSZP-s Burány Sándorral volt meg nekik.
Karácsony Gergely a HVG-nek: "Nem indulok újra a Párbeszéd társelnöki posztjáért"
A főpolgármesternek fogalma sincs, lesz-e még egyszer miniszterelnök-jelölt, pártja éléről viszont távozik, és támogatná, hogy Tordai Bence legyen az utódja. Azt mondja, a választásokon kiderült, hogy a „nem a Fidesz" stratégiával nem lehetett nyerni. Szerinte érdemes arra is felkészülni, hogy 2024-ben nem lesznek önkormányzati választások a megszokott formában, és akár a közvetlen főpolgármester-választást is megszüntethetik.
A legtöbb bizonytalanság talán a Párbeszédnél van: az ugyan fix, hogy Karácsony nem jelölteti magát, de a posztot információink szerint ambicionáló Tordai Bence még nem döntött az indulásról, bár a hvg.hu-nak azt mondta, “nehéz lenne nem gondolkodni” a lehetőségen. Tordai mellett szól, hogy Karácsony után talán a párt legismertebb arca, közismert aktív parlamenti szerepvállalásairól, akcióiról, ráadásul Szabó Tímea mellett ő is esélyes a frakcióvezetői posztra.
Egyelőre nem döntött az újraindulásról Szabó Tímea társelnök, ha viszont nem indul, nem tudni, ki lehet a női társelnök. A Karácsony listás helyének átadásával a Parlamentbe jutó Szabó Rebeka, úgy tudjuk, nem igazán szeretne elindulni, a párt még közismertebbnek számító női politikusa, V. Naszályi Márta indulása pedig azért is lehet kérdéses, mert őt egyrészt leköti az I. kerület, ahol polgármester, másrészt párbeszédes forrásaink szerint nem biztos, hogy jelentős belső támogatást tudna szerezni.
MSZP – Új műsorhoz új férfi kell
Karácsony mellett a szintén kettős vezetéssel működő MSZP férfi társelnöke, Tóth Bertalan a másik vezető ellenzéki politikus, aki bejelentette, hogy a szocialisták szeptemberi tisztújításán nem indul újra. A 2018-tól egyedüli elnök, 2020-tól pedig társelnök Tóth ehelyett frakcióvezetőként, a „csapat tagjaként” segíti a közös munkát és azt, az általa megfogalmazott célt, hogy “a demokrata pártokat egységbe kovácsoljuk”, bár elismerte: ehhez még nem ismert eszközök és szereplők kellenek.
A társelnöki posztra ezzel párhuzamosan bejelentkezett az MSZP EP-képviselője, Ujhelyi István, aki szerint az MSZP-nek át kell alakulnia egy olyan szociáldemokrata közösséggé, „amely már új nevében is hordozza az értékválasztást és azt, amit a választóin keresztül Magyarországnak biztosítani akar: esélyt”. Jelezte: ebben az újjászületésben ő kész vezetői szerepet vállalni. Szerinte nem ugyanazt kell csinálni jobban, hanem “egészen mást és más formában”.
Megpályázza Ujhelyi István az MSZP társelnöki posztját
A párt teljes megújítása a politikus fő célja.
A hvg.hu értesülései szerint a másik társelnök, Kunhalmi Ágnes várhatóan újraindul a posztért, bár ő kérdésünkre annyit mondott: “döntésemet nem a sajtónak, hanem előbb a politikai közösségemnek szeretném elmondani”. Kunhalmi pozícióját erősítheti a tisztújításon, hogy a választáson egyéniben győzött, és így szerzett mandátumot, hogy a tízfős MSZP-frakció tagjaként kerüljön az új parlamentbe – ez a szám amúgy visszalépés a szocialistáknak, akiknek eddig 15 fős képviselőcsoportja volt.
Demokratikus Koalíció – A közellenség
A tisztújítás elé néző ellenzéki pártok vezetői közül a legbiztosabb pozíciója kétségkívül a Demokratikus Koalíciót jelenleg is vezető Gyurcsány Ferencnek van. A DK-ban egy pártelnök van, a posztot pedig a 2011-es párttá alakulás óta megszakítás nélkül – előtte, 2007–2009 között az MSZP elnöki tisztségét is betöltő – Gyurcsány látja el. Neki eddig egy tisztújításon sem akadt kihívója, és egyedüli jelöltként olykor 97 százalék feletti aránnyal győzött.
Információink szerint ezúttal is egyedüli jelöltként indul a DK parlamenti frakcióját is vezető Gyurcsány, így újraválasztása borítékolható, nincs mitől tartania. Az újraválasztás aránya lehet esetleg kérdéses, attól függően, hogy az elnökről döntő DK-tagság mennyire osztja azokat az elemzői és ellenzéki szövetségesi hangokat, miszerint Gyurcsány Ferenc megosztó személye és listás szerepeltetése is okolható az ellenzéki bukásért.
Sőt, a közvélemény hasonló attitűdjét tárta fel a Jobbik-közeli Iránytű Intézet friss közvélemény-kutatása is: eszerint az ellenzékiek háromnegyede szerint több esély lenne a kormányváltásra, ha Gyurcsány Ferenc visszavonulna a politikától. Érdekesség, hogy a DK szavazótáborának 42 százaléka is úgy vélekedik, Gyurcsány visszavonulásával nagyobb volna az esély a kormányváltásra. A párt szimpatizánsai kedvelik ugyan az elnököt, azonban tudják, hogy jelenléte sok választót taszít.
Az ellenzéki választók háromnegyede úgy gondolja, hogy könnyebb lenne úgy kormányt váltani, ha Gyurcsány Ferenc visszavonulna
A DK-szavazók túlnyomó többsége természetesen nem osztja ezt az állítást.
Azt Gyurcsány is elismerte, hogy “az elmúlt 30 év legsúlyosabb vereségét szenvedte el ez az oldal”, ám a kormánypártok mellett a szövetségesek felől is érkező “gyurcsányozásról” azt mondta: “másfél évtizede sebeznek, vágnak, de nem tudtak megölni". Szerinte “Gyurcsány” az, aki megölhetetlen, kitartó, küzd, viszonylag sikeres pártot is szervezett, és időnként elismeri, hogy hibázott. “Akarjatok Gyurcsányok lenni, legyetek Gyurcsányok!” – szólította fel híveit a pártelnök.
Momentum – G.I. Jane
Nyár elején tartja tisztújítását a Momentum. A párt tavaly novemberben megválasztott elnöke, Donáth Anna EP-képviselő mandátuma a választás utánig szólt. A választás éjszakáján Karácsony mellett Donáth volt az egyetlen, aki kiállt Márki-Zay Péter mellé, és nem másokat hibáztatott, hanem közös felelősséget emlegetett, továbbá hosszú távú ellenzéki terveit is vázolta, de most a hvg.hu-nak azt mondta, indulásáról még nem tud konkrétumot mondani, most a parlament megalakulásával és EP-s teendőivel van elfoglalva.
Az ellenzéki pártok közül a Momentum a közös kudarc mellett jelentős egyéni sikert könyvelhet el, hiszen bejutott a parlamentbe, ráadásul 6 listás és 5 egyéni mandátummal 11 képviselője lesz, ami nemcsak a második legnépesebb képviselőcsoport a DK mögött, hanem a legtöbb egyéni képviselői győzelem is. Az egyik egyéni mandátumot szerzett képviselőjük Hadházy Ákos, akinek ötletét egyedüliként magáévá is tette a Momentum: politikusai bojkottálják az új parlament alakuló ülését.
Rivalizálás gyengítheti a helyét kereső Momentumot
Még nem döntötte el a második legnagyobb ellenzéki frakciót adó Momentum, hogy liberális vagy inkább baloldali párt-e, és hogy a parlamentben vagy inkább azon kívül küzd-e az Orbán-rendszer ellen. Megnéztük, van-e esélye, hogy a mágnes legyen, amelyhez az ellenzéki szavazók áramlanak.
Noha a most frakcióvezetőként politizáló Fekete-Győr András rossz előválasztási szereplése utáni tavalyi tisztújításon több versenytársa is akadt Donáthnak párton belül, egyelőre még nincsenek hírek arról, hogy más is tervezné az indulását. Pedig Donáth azt mondja, "remélem, igazi verseny alakul ki az elnöki pozícióért, és többen is jelentkezni fognak". A HVG forrásai szerint ha Donáth elindul, akkor a tisztújításon megkapja a felhatalmazást a folytatáshoz, már csak azért is, mert „nem lehet félévente elnököt váltani”.
Tóth Bertalan nem indul az MSZP társelnöki tisztségéért
