Az ellenzék közjogi munkacsoportjának vezetője azt mondta, hogy a kormányváltás után a fideszes képviselőkkel is keresnék a megegyezést.
Bár a kétharmados törvények és a bebetonozott politikai kinevezettek rendkívül szűkítik egy kormányváltás után az új kabinet mozgásterét, az ellenzék felkészült a kormányzásra, kidolgozta a közjogi terveket minden lehetséges forgatókönyvre – jelentette ki a 24.hu kérdésére Fleck Zoltán egyetemi tanár, az egyesült ellenzék közjogi munkacsoportjának vezetője.
Fleck azt mondta, abból indulnak ki, hogy Magyarország jelenleg nem jogállam. „A cél egy széles társadalmi részvétel útján megvitatott, népszavazással elfogadott, új, demokratikus alkotmány, de ez egy hosszabb folyamat, addig is kormányozni kell” – fogalmazott.
A közjogi munkacsoport vezetője hozzátette, hogy felkészültek arra is, hogy a Fidesz által kinevezett közjogi vezetők megpróbálják megbénítani egy kormányváltás esetén az új kormány munkáját. Mint mondta, elképzelhető, hogy a Fidesz által kialakított intézményrendszer akadályozni fogja a feles törvények megszületését is, „például a köztársasági elnök megvétóz elfogadott törvényeket, vagy az Alkotmánybíróság visszadobja a jogszabályokat, esetleg a Költségvetési Tanács megfúrja a költségvetést, de makulátlan törvényekkel ki kell próbálni, hogy ezek az intézmények alkotmányos módon vagy pártpolitikai módon működnek”.
„Az európai támogatás megvan mindehhez, ráadásul az orosz–ukrán háború miatt sokkal nagyobb tétje lett a dolognak: nemcsak a jogállamisági kérdésekről szól már az Orbán-rendszer lebontása, hanem európai biztonságpolitikai kérdéssé is vált, mivel egy Putyin bábjaként működő hatalmat kellene felváltani” – jelentette ki Fleck. Az egyetemi oktató hozzátette, hogy az új kormány működésének első hónapjait nemzetközi tanácsadó és ellenőrző testületek fogják figyelemmel kísérni, ami szerinte a közvélemény szemében is legitimálhatja a jogállam visszaállításáért tett lépéseiket.