Régi történetről van szó: Baka Andrást 2011-ben távolították el a Legfelsőbb Bíróság éléről, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig 2016-ban adott neki jogerősen igazat, egyúttal a bírói függetlenséget erősítő lépésekre szólította fel a magyar kormányt. Ám most Strasbourgban úgy látják: nem történt semmi.

Baka András, akinek még nem járt le a határozott idejű megbízatása a Legfelsőbb Bíróság elnökeként, 2011-ben az Alaptörvény elfogadása után azért nem folytathatta munkáját a Kúriává átkeresztelt, de feladatát tekintve keveset változott testület élén, mert nem felelt meg annak az új követelménynek, hogy legyen öt év itthoni bírói gyakorlata. Azt nem tekintették kellő tapasztalatnak, hogy 17 évig dolgozott egy nemzetközi bírói testületben, éppen az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB).

Navracsics Tibor akkori miniszterelnök-helyettes az ötéves hazai tapasztalat megkövetelését azért helyeselte, mert „különben ítélkezési gyakorlat nélküli vezetője is lehetne a Kúriának”. Kilenc évvel később, amikor Navracsics már egy európai biztosi ciklus után éppen itthon igyekezett visszailleszkedni a politikai életbe, Varga Zs. András volt alkotmánybíró személyében olyan jogász került a Kúria élére több, személyére szabott törvénymódosítás után, aki soha sehol egy pillanatig sem volt ítélkező bíró.

Az EJEB 2016-ban mondta ki, hogy a magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát, hiszen nyilvánvalóan a kormány bizonyos igazságszolgáltatási javaslatainak bírálata miatt távolították el. Emberi jogi jogsérelem érte azzal is, ahogyan a jogszabály meghozatalával idő előtt elmozdították állásából. Ezért a magyar államnak kártérítést kellett fizetnie, ami megtörtént, Baka András pedig közben a korhatárt betöltve nyugdíjba ment. Csakhogy az EJEB számos egyéb intézkedést is javasolt, amelyek a Helsinki Bizottság 2021-es összefoglalója szerint nem valósultak meg. A Helsinki Bizottság úgy látta: a magyar állam valójában nem kíván garanciákat adni a bírák véleménynyilvánítási szabadsága és függetlensége érdekében, sőt a bírák függetlenségével szembeni támadások is tovább folytatódnak. A magyar bírák továbbra is megalapozottan tarthatnak szankcióktól, döntő részben éppen azon jogszabályok gyakorlati alkalmazása miatt, amelyek ellen Baka András 2011-ben szót emelt.

Erre mondta most az Európa Tanács miniszteri bizottsága, hogy „,mélyen aggasztja” az előrelépés hiánya, és figyelmezteti a magyar kormányt: az Európa Tanács tagjaként köteles teljes egészében végrehajtani az EJEB ítéleteit. (Az Európa Tanácsnak, amelynek intézménye az EJEB, nincs köze az Európai Unióhoz. Régebbi és több tagból álló szervezet.) A testület – figyelemmel a magyar igazságügyi miniszter erre tett ígéretére is – ismételten „erőteljesen sürgeti” a magyar kormányt, hogy teljesítse kötelezettségét, és erről szeptember 30-áig számoljon be. Adjon garanciát, hogy megvédi a bírókat az illetéktelen beavatkozásoktól, és mutassa be, hogyan szünteti meg a Bakáéhoz hasonló ügyek által kiváltott, a szólásszabadsággal élést fékező „dermesztő hatást”.