Az Emberi Jogok Európai Bírósága elsőfokú ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének a tisztességes eljáráshoz, valamint a véleménynyilvánításhoz fűződő jogát. Strasbourgban kimondták: Baka eredetileg 2015-ben lejáró megbízatását valójában a kritikái miatt, és nem a Legfelsőbb Bíróságot érintő átszervezés miatt szüntették meg.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága keddi döntésében kimondta: Baka András idő előtti elmozdítása a Legfelsőbb Bíróság elnöki székéből sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét – közölte a Helsinki Bizottság.
Szerintük a döntés igazolja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért többször kifejtett aggályait a bírói függetlenséget sértő lépéssel kapcsolatban.
2009-ben választották meg 6 évre
Baka Andrást 2009-ben választották meg a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökévé, hat évre. Megbízatása azonban az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései alapján már 2012. január 1-jén, tehát három és fél évvel mandátumának lejárta előtt megszűnt – a hivatalos indokolás szerint azért, mert az LB „helyébe” a Kúria lépett.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) azonban kimondta: Baka András megbízatásának idő előtti megszüntetése sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, mert a megbízatását megszüntető döntés ellen nem állt rendelkezésre jogorvoslat. Az EJEB kifejtette továbbá: Baka András megbízatását valójában az egyes jogalkotási lépéseket kritizáló véleménye miatt szüntették meg, nem a Legfelsőbb Bíróságot érintő átszervezés miatt. Így sérült Baka András véleménynyilvánításához való joga is.
A fentebb felsorolt civil szervezetek tájékoztatták többek között Viviane Redinget, az Európai Bizottság alelnökét és a Velencei Bizottságot, hogy az LB Kúriává alakításánál nem történt olyan érdemi változás, amely szükségessé tette volna Baka András elmozdítását. Kitértek arra is, hogy az LB elnökének elmozdítására, illetve az újbóli kinevezését kizáró szabályok megalkotására valószínűleg azért került sor, mert Baka András több esetben kritikusan viszonyult egyes jogalkotási lépésekhez. Aggályaikat a későbbiekben a Velencei Bizottság jelentése, az Európa Tanács Monitoring Bizottságának jelentése, illetve a Tavares-jelentés is osztotta.
Az Európai Bíróság alig három hete mondta ki, hogy az adatvédelmi biztosi intézmény és Jóri András megbízatásának idő előtti megszüntetésével Magyarország megsértette az Európai Unió jogrendjét. A Helsinki Bizottság kommentárja szerint a Baka Andrással kapcsolatos döntés újabb bizonyíték arra, hogy a „közjogi forradalom” tartalma és módszerei, jelesül Magyarország Alaptörvényének egy-egy rendelkezése nem felel meg az európai követelményrendszernek.
