Az orosz–ukrán konfliktusnak már Orbán Viktor által is elismerten háborúvá fajulása, a szomszédos Ukrajnában kialakult rendkívüli helyzet, egy esetleges menekülthullám, továbbá a következményekre felkészülés itthon is különleges lépéseket tehet szükségessé. Sorra vesszük, milyen rendkívüli intézkedések várhatók.
Egymás után üléseznek az Ukrajnában kialakult háborús helyzet miatt a nemzetközi és az illetékes magyar szervek, hogy az orosz támadás hatásait, biztonságpolitikai következményeit elemezzék, illetve felkészüljenek a várható eseményekre. Ma este rendkívüli EU-csúcsot tartanak, a NATO is ülésezik, itthon pedig már szerdán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága elemzett, majd a nemzetbiztonsági operatív törzs ült össze,
pénteken reggel pedig a honvédelmi és rendészeti bizottság hallgatja meg a honvédelmi tárca és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat jelentését az ukrajnai helyzetről.
„Magyarországon nincs háborús helyzet, béke van, amit szeretnénk megőrizni” – közölte a Honvédség, hozzátéve: „hazánk lakossága jelenleg nincs közvetlen veszélyben, nincs miért aggódniuk, nem kell félniük, mindennapi életüket ez nem befolyásolja”.
Az a tény azonban, hogy egy szomszédos ország, Ukrajna teljes területén hadiállapot van érvényben, az orosz haderő az ukrán fővárost, Kijevet lövi, és mindez a NATO-tag Magyarország határaitól pár száz kilométerre történik, szükségessé teszi a felkészülést minden lehetséges forgatókönyvre. Erről beszélt Orbán Viktor is a nemzetbiztonsági operatív törzs ülése után. A miniszterelnök azt mondta, hogy “a magyar katonai és kijelölt rendőri egységek megkezdték a munkát a magyar–ukrán határ térségében.”
Ami a kormány felkészülését, teendőit, mozgásterét illeti, az előkészületek két hete megkezdődtek. Orbán már a február 12-i évértékelőjében említette, hogy „háború esetén akár milliós nagyságrendben érkeznének menekültek Ukrajnából. [...] a kijelölt állami szervek megkezdték a felkészülést. Háborús végkifejlet esetén is rendelkezünk megfelelő forgatókönyvvel és akciótervvel”.
A jogszabályok szerint a kormánynak széles intézkedési jogköre van a helyzet kezelésére. Egyelőre nem is kell feltétlenül az Alaptörvényben megkülönböztetett hatféle különleges jogrend egyikére kell gondolni. Ezek – rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás és veszélyhelyzet – közös jellemzője, hogy bevezetésükkel kisebb-nagyobb mértékben rendszerszinten változik meg az állam működése, sőt alapvető jogok is felfüggeszthetők.
Különleges jogrend egyelőre nem jön szóba
A hatból két jogrend jöhetne egyáltalán szóba, de egyelőre ezek feltételei sem állnak fenn. Az egyik a “váratlan támadás”. Ezt a külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén kell a kormánynak elrendelni, „a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében”.
Ennél eggyel puhábbak a „megelőző védelmi helyzet” elrendelésének feltételei, hiszen ezt már „külső fegyveres támadás veszélye” vagy „szövetségi kötelezettség teljesítése” esetén is elrendelheti az Országgyűlés, méghozzá kétharmados többséggel. Ekkor a kormány felhatalmazást kap sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére.
Magyarország területi integritását sértő külső fegyveres támadás veszélye egyelőre nem áll fenn, így legfeljebb a fenti két különleges jogrendi típus „bevezető, első lépcsőjének” tekinthető egyfajta különleges állapot, a már nem az Alaptörvényben, hanem a honvédségről szóló törvényben nevesített „honvédelmi veszélyhelyzet” elrendelése válhat indokolttá.
A honvédelmi veszélyhelyzet a honvédelemért felelős miniszter javaslatára a kormány saját hatáskörben elrendelheti, méghozzá két esetben:
- Magyarországgal szomszédos államban kialakult és katonai kezelést is igénylő és Magyarország biztonságát közvetlenül veszélyeztető veszélyhelyzet magyarországi hatásaira való felkészülés
- vagy az Észak-atlanti Szerződés 4. vagy 5. cikkével összefüggő kötelezettségek teljesítésére való felkészülés érdekében.
Akár már a jelenlegi helyzetre is igaz lehet, hogy a szomszédos Ukrajnában kialakult állapotok katonai kezelést is igényelnek – Benkő Tibor honvédelmi miniszter korábbi bejelentése szerint legalábbis a Honvédség már mozgósítja is a csapatait a keleti országrészben.
Sz. Bíró Zoltán: A józan ész kiköltözött a Kremlből, a legborzalmasabb időszak jön
Vlagyimir Putyin stratégiai célja most már biztosan Kijev elfoglalása és a Zelinszkij-kormány megdöntése - mondta a hvg360-nak adott interjújában Sz. Bíró Zoltán. Az Oroszország-szakértő szerint polgárháborús helyzet is kialakulhat Ukrajnában, egy elhúzódó konfliktust viszont Moszkva nehezen bírna anyagilag. Arról is beszélt, mit tenne egy felelős magyar kormány ebben a helyzetben.
A honvédelmi veszélyhelyzet – nevével ellentétben – kizárólag békeidőben elrendelhető átmeneti állapot, amihez az Országgyűlés jóváhagyására nincs szükség. A kormány legfeljebb fél évre saját hatáskörben elrendelheti, de az újabb fél éves meghosszabbításhoz már az Országgyűlés illetékes, – amúgy kormánypárti többségű – honvédelmi bizottságának jóváhagyása kell.
Az elrendelés két indoka közül a második, az ország NATO-kötelezettségeire hivatkozónak az alkalmazása kevéssé valószínű. A NATO alapokmányának 4. cikkelye ugyanis azt írja elő, hogy „a felek tanácskozni fognak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint a felek egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti”.
Ukrajna ugyan nem NATO-tag – az ellene indított háború egyik ürügye éppen az, hogy ezt Oroszország nem is szeretné –, de más tagállamok az ukrán helyzet miatt fenyegetve érezhetik magukat. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette, hogy emiatt kérte a tanácskozást több tagállam, az egész közép-kelet-európai és balti régió. Kivéve Magyarországot, ahol így nem valószínű, hogy erre hivatkozva rendelnének el honvédelmi veszélyhelyzetet.
Az elrendelés feltétele lehete még a NATO alapszerződés 5. cikke is, amely kölcsönös segítségnyújtást ír elő, ha bármely tagot támadás érné, mondván: az a NATO egésze elleni agresszió. Ennek alkalmazására 1949 óta egyébként eddig egyszer volt példa: a 2001. szeptember 11-én amerikai földön elkövetett terrortámadás után, amit külföldi támadásnak minősítettek.
Ha az ukrán helyzet miatt életbe léptetik a honvédelmi veszélyhelyzetet, akkor a kormány elrendelheti:
- a honvédségi szervezetek készenlétének fokozását,
- az államhatár ellenőrzésének szigorítását, valamint ebben a Magyar Honvédség kijelölt állományának részvételét,
- az országvédelem szempontjából kiemelt jelentőségű létesítmények honvédségi őrzését
- és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ), valamint a honvédségi szervezetek felderítő, elhárító és kibertér műveleti erői tevékenységének fokozását.
A törvény lehetővé teszi honvédelmi veszélyhelyzet esetén, hogy a védelmi igazgatásért felelős szervek határozatban, az állam javára „az országvédelmi és a szövetségesi kötelezettségek hatékony ellátása érdekében közérdekű használati jogot alapítsanak” magáningatlanokra. Vagyis ideiglenesen igénybe vehetik bárkinek az ingatlanát – kártalanítás mellett. A tulajdonosnak pedig a törvény szerint tűrnie kell, hogy az ingatlanon „létesítményt építsenek, telepítsenek és üzemeltessenek” – az ilyesmi pedig ezután „nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű sajátos építményfajtának minősül” majd.
Az ukrajnai helyzet alakulását a hvg.hu-n percről percre követhetik:
Putyin „különleges katonai művelet" végrehajtását rendelte el - percről percre az orosz-ukrán krízisről
Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és „nácimentesítésére" - közölte csütörtök hajnali televíziós beszédében az orosz elnök, aki „különleges katonai művelet" végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében.
(Nyitóképünk illusztráció)
