A kötelező oltási napok, a visszahívási kötelezettség és a tesztelési kötelezettség teljesítése részben lehetetlen a háziorvosok számára, másrészt több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak.
Megütközéssel kapta kézhez minden háziorvosi szolgáltató György István államtitkár úr felkérését, Müller Cecília tiszti főorvos asszony elrendelő határozatát és Kásler Miklós miniszter úr utasítását – írja közleményében a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportja.
A közleményben arra utalnak, hogy a háziorvosoknak Müller Cecília országos tiszti főorvos előírta, hogy legalább egy hétvégét vállaljanak be a rendelési időn túl. Aki ezt önként nem vállalja, az akár 5 millió forintos egészségügyi bírságra számíthat. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (vagyis Magyarország de facto egészségügy-minisztere) pedig visszahívási kötelezettséget rendelt el a háziorvosok számára. A miniszter utasítása szerint arra kötelezik őket, hogy biztosítsák online vagy telefonos elérhetőségüket a pácienseik számára, a nem fogadott hívásokra mihamarabb reagáljanak akár visszahívással, vagy bármilyen érdemi visszajelzéssel.
A tárcavezető utasítása azt is elrendeli, hogy a háziorvosok valamennyi Covid-gyanús betegnél végezzenek gyorstesztet „arra alkalmas helyen”. Lehetőség szerint rendelőben, „de ha erre nincs mód, úgy a beteg tartózkodási helyén, vagy közös megállapodás alapján bárhol máshol”.
A MOK Háziorvosi Csoportja hét pontban reagált az utasításokra, illetve levezetik, hogy azok miért nem hasznosak, sőt miért veszélyeztethetik az egészségügyi ellátás működését.
A háziorvosok szerint a praxisok döntő többségében az ősz során megtörtént a nehezen mozgó, vagy más okból a háziorvosi rendelőben történő vakcinációhoz ragaszkodó betegek ismétlő oltása. Ennek és az elmúlt hónap kormányzati oltási akcióinak köszönhetően, akinek oltásra lehet még szüksége, annak oltása a hétvégi oltási lehetőség nélkül is megoldható, „ezért a háziorvosi rendszert feleslegesen terhelőnek tartjuk egy kötelezően előírt, munkaidőn kívüli, hétvégi oltási napot általánosan, minden praxisra vonatkozóan elrendelni” – írják.
Miután előreláthatóan rendkívül kis számban jelentkeznek csak páciensek egy-egy praxisban, ezért
az oltóanyag racionális felhasználása megoldhatatlan, bizonyosan nagy mennyiségű oltóanyagot kellene kidobni felhasználatlanul
– figyelmeztetnek a közleményben,
Az omikron variáns a nyugat-európai tapasztalatok alapján akár már januárban is óriási betegbeáramlást okozhat, amely főleg az alapellátást fogja terhelni. „Ebben a helyzetben hétvégi extra munkavégzést, nem fogadott hívások kötelező visszahívását elrendelni meglehetősen visszás. A háziorvosok többsége számos új kommunikációs csatornát nyitott a betegei megelégedésére. A praxisok többsége 100 feletti személyes, vagy telefonos ellátást végez minden nap.
A munkánk nem fejeződik be a rendelés végeztével, álló nap csörög a telefonunk, ezt híváslistáink beküldésével igazoltuk több ízben már az operatív törzsnek
– olvasható a közleményben. Ezzel arra reagálnak, hogy elég sok panaszt hallani a közvéleményben, online felületeken arról, hogy a háziorvosokat nehéz telefonon elérni.
A Covid-pozitív betegek kisebb százaléka szorul végül kórházi kezelésre, döntő többségüket otthonában kezeli háziorvosa napi konzultációk révén, amely rengeteg adminisztratív feladattal jár.
Az omikron variáns árnyékában antigén tesztelést elrendelni a beteg tartózkodási helyén nem minősíthető másként, mint az ellátórendszer súlyos veszélyeztetése.
A háziorvosok már most is nagy számban segítik, segítették a kórházi oltópontokon a helyi kórházi vezetés kérésére az oltópontok működtetését. Nem ritka, hogy egy háziorvos lát el akár 3 praxist is, miután jelenleg minden 10. háziorvosi körzet betöltetlen. Ezért is fordulhat elő, hogy sok olyan háziorvos akad, akinek minden januári hétvégéje egyben ügyeleti szolgálattal is telik.
Amennyiben általánosított feladatszabással kötelezik teljesítésre őket, úgy az oltópontok működése és az ügyeleti, mi több a nappali ellátás kerül veszélybe
– figyelmeztet a MOK Háziorvosi Csoportja.
A csoport javaslatai:
- Történjen meg az oltási tevékenységnek a háziorvosi rendelőktől és szakrendelőktől történő függetlenítése a járásonként megszervezni javasolt oltó és tesztközpontok létrehozásával, hogy a háziorvosok és szakrendelők visszatérhessenek két éve elmaradt szűrési-gondozási tevékenységükhöz.
- Az elrendelt januári oltási tevékenység során az észszerű vakcina és humánerőforrás-gazdálkodás érdekében az elrendelt kötelezettség teljesíthető legyen a praxisközösségek, azonos telephelyen dolgozó háziorvosok, vagy bármilyen más az alapellátás szereplőinek önálló szerveződése révén.
- Történjen meg a 23/2021. utasítás felülvizsgálata az 1. § „nem fogadott hívásokat mihamarabbi visszahívással, vagy bármilyen érdemi visszajelzéssel kezelni” szövegrész tekintetében, miután az a praxisok döntő többségében technikailag nem biztosítható, továbbá a 2.§ a „beteg tartózkodási helyén, vagy közös megállapodás alapján bárhol máshol” szövegrészt illetően, miután az az omikron variáns árnyékában az ellátó személyzet indokolatlan és felesleges veszélyeztetésével jár.
- Miután a háziorvosok minden tevékenysége (így az oltási arányaik, a tesztelési gyakorlatuk, az ellátási számaik) ismert a döntéshozó előtt, így a továbbiakban az általánosító, kötelező feladatrendelések helyett a célzott, a feladatellátásban elmaradó szolgálatok felhívását javasoljuk, akár hatósági bírság kiszabása mellett, melyhez mielőbbi minőségbiztosítási rendszer és szakfelügyelői hálózat bevezetésének kiépítése szükséges, az elvárható szakmai standardokat teljesítő többség védelme érdekében.
(Címlapképünk illusztráció.)
