Kedden késő este egy sor olyan rendeletet tett közzé a kormány, amelyekkel törvényeket módosítanak ideiglenesen, élve a veszélyhelyzeti felhatalmazással, amely szerint alacsonyabb rangú jogszabállyal bele lehet nyúlni a törvényekbe. Például „a központi költségvetési szervek, az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestületek és a köztestület által irányított köztestületi költségvetési szervek” nem élvezhetik a munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adó (az egykori társadalombiztosítási járulék) nemrég büszkén hirdetett csökkentését 15,5%-ról 13%-ra, ugyanis az ebből származó összes megtakarításukat kötelesek március 10-éig befizetni az Államkincstárnak. Ez eltér a költségvetési törvénytől, amely összegszerűen megszabta a befizetési kötelezettségeket.

Az az új jogszabály viszont a kisgyerekes családokat érinti, hogy a mostaninál magasabb bölcsődei díjakat és óvodai gyermekétkeztetési térítési díjakat szabad szedni, ha az intézményt 2020. december 17. után vették nyilvántartásba. Ezzel ezeknél az idén indult új bölcsődéknél, óvodáknál eltérnek a nemrég elfogadott törvénytől, amely megtiltott az önkormányzatoknak a 2020 végihez képest minden díjemelést és új díj bevezetését. Ezt a kormány a rendelet címében „a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges helyi gazdasági intézkedésnek” nevezi.

Február 1-től központi költségvetési szerv és közfeladatot ellátó intézménye „nem jogosult az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő áron az egyetemes szolgáltatóval villamosenergia-vásárlási szerződést kötni, valamint a végső menedékes jogintézmény keretében biztosított ellátásra”. Az egyetemes szolgáltatás a villamosenergia-kereskedelem speciális módja, amelynek keretében hatósági áron és meghatározott szolgáltatási színvonalon vehetik igénybe az áramszolgáltatást az arra jogosult felhasználók. „Végső menedékesnek” pedig azt a céget nevezik, amelyet a Közműhivatal jelöl ki a szerződött szolgáltató csődje esetén. Ez történt nemrég a fővárosnál, miután eddigi szolgáltatója, a JAS Zrt. „nem bírta az energiaár-robbanással járó terheket, és elvesztette a kereskedelmi engedélyét”. Január 1-től a főváros csatlakozik az egyetemes áramszolgáltatáshoz – jelentette be a főpolgármester.

Ezt megteheti, mert az új rendelet az önkormányzatokra nem vonatkozik, csak a központi költségvetési szervekre és közfeladatot ellátó intézményeikre. Ez utóbbiak „mint felhasználók és az egyetemes szolgáltató között fennálló, az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő áron kötött villamosenergia-vásárlási szerződés” február 1-től megszűnik. Arról nem szól a rendelet, hogy ezek az intézmények hogyan szerződjenek piaci áron piaci áramszolgáltatókkal, és kapnak-e ehhez támogatást, hiszen például az előző rendelet elveszi tőlük az adócsökkentésből származó megtakarításukat. Némi megnyugtatásul szolgálhat viszont az a mondat, hogy ezeknél az intézményeknél „a hálózati engedélyes villamosenergia-vásárlási szerződés hiánya miatt a hálózathasználatot közcélú hálózaton történő beavatkozással nem szüntetheti meg”.