Visszaépít, félbehagy – bukása esetén is nehéz lesz kiűzni Orbán szellemét a budai Várból

Az ötvenes évek óta nem volt ilyen sürgés-forgás a budai Várban.

Csakhogy akkor lebontották azokat a századfordulós épületeket, amelyeket most vasbetonból újraépítenek. Majdnem 80 év elteltével begyógyulnak a háborús sebek, vagy pénzkidobás, hamisítás, veszélyes múltidézés zajlik a molinók mögött? A választ általában a politikai pártválasztások mentén adják meg a járókelők és az építészek is. Igazságot az idő és az Instagram szolgáltat.

Elvtársi puritánság: Rákosiék a Várba költöztették volna a pártvezetőséget is

A személyi kultusz legsötétebb időszakában a kommunista vezetés nemcsak a minisztériumokat akarta elhelyezni a Budavári Palotában, hanem a Magyar Dolgozók Pártjának teljes apparátusát is. Arra nézve nincsenek hiteles források, hogy végül Rákosi Mátyás döntött másképp, vagy a bürokrácia miatt maradt el a költözés.

Az már most egyértelmű, hogy a századfordulós épületekkel együtt a budai Vár második világháború előtti közigazgatási, állami reprezentációs szerepe is visszatér. Pedig a Kádár-kori koncepcióból a széles körű kulturális funkciót mindenképpen meg kellene őrizni.

A baloldali kormányoknak sem pénzük, sem elképzelésük nem volt a Vár és a polgárváros építészeti, urbanisztikai problémáinak kezelésére, de még a Kádár-kori örökség leporolására sem. Nemhogy arra, hogy felújítsák a Sándor-palota, a Honvéd Főparancsnokság és a Várkert Bazár romos épületét, rendezzék a Szent György tér déli rommezőjét, beépítsék a foghíjtelkeket.