Az elmúlt tíz év tőzsdei árfolyamversenyét a kormányközeli cégek nyerték, bár a részvényeiket szinte senki sem veszi

Finoman szólva sem a kormányközeli vállalatok húzták 2024-ben a BUX-indexet, amely 32 százalékot nőtt január 1-je óta. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) prémium kategóriájában szereplő 23 nyilvános részvénytársaság (nyrt) közül hetet lehet egyértelműen kormányközelinek tartott üzleti érdekkörök tulajdonaként azonosítani; ezek árfolyamának átlagos növekedése alig éri el a 13 százalékot, szemben a többi cég 31 százalékos emelkedésével – derül ki a BÉT által közzétett adatokból. 

Nem csupán a rali maradt el az előbbi cégek esetében, a kereskedett volumen is eltörpül a teljes forgalom mellett: a BÉT-en december 6-áig 2772 milliárd forintért cseréltek gazdát prémium részvények, és ennek mindössze a 3 százalékát hozták a kormányközeli cégek.

Adná magát a magyarázat, hogy ez azért van, mert a vállalatok tulajdonosi összetételében relatíve alacsony a közkézhányad, ám néhány kivételtől eltekintve nem ez a helyzet. A kisrészvényesek aránya a kormányközeli cégeknél átlagosan 28,5 százalék, szemben a többi vállalat 47 százalékos átlagával, ez pedig nem indokol ilyen látványos különbséget. Igaz, a többi cég értékpapírjaiért sem kapkodnak: a „négy nagyon” – a Magyar Telekomot, a Molt, az OTP Bankot és a Richter Gedeont – kívüli 11 cég papírjaival összesen 55,8 milliárd forint értékben kereskedtek.