646 ezer gyerek – a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ennyi 5 és 11 éves közötti fiatal él Magyarországon. És valószínűleg napokon belül ennyien kaphatnak először lehetőséget arra, hogy megkapják a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni vakcináját. Az Európai Gyógyszerügynökség különleges testülete ma ül össze, hogy döntsön arról, engedélyezi-e a korosztály számára az oltóanyag használatát.

Az már régóta nyilvánvaló, hogy a gyerekek oltása létfontosságú a koronavírus-járvány megállításához, különösen a delta variáns megjelenése óta, mely eddig nem látott sebességgel terjed a kisiskolások között. Annak, hogy a koronavírus elleni vakcinát eddig ők nem kaphatták meg, egyszerű az oka: a klinikai kísérleteket először mindig felnőtteken végzik, a fiatalabb korosztályok csak később kerülnek sorra. Ennek megfelelően a gyártók – egészen pontosan a Pfizer és a Moderna – csak idén adták be az első ilyen engedélykérelmeket a gyógyszerfelügyeleti hatóságoknak. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) május végén engedélyezte a 12–15 évesek Pfizer-oltását, a Moderna nem sokkal később, július végén kapta meg az engedélyt a 12–17 éves korosztályban.

Magyarországon az EMA döntéséhez alkalmazkodva a kormány júniusban engedélyezte a 12 év feletti korosztály oltását, azóta az iskolákban is szerveztek oltási kampányokat, a korosztály oltási hajlandósága eddig körülbelül 50 százalékos.

A következő lépés az 5–11 év közötti korosztály oltása volt, melyet a Moderna és a Pfizer is régóta kutatott. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) október 29-én jelentette be, hogy az Pfizer–BioNTech oltóanyaga kisgyerekek számára is megkapta a veszélyhelyzeti engedélyt, november 4-én pedig el is kezdték oltani a korosztályt, mára már több mint hárommillió gyermeket oltottak be. Rajtuk kívül Kanada és Izrael hozott még hasonló döntést.

Hozzájuk csatlakozhatnak most az Európai Unió országai, köztük Magyarország is, az EMA döntése után már csak a tagországok egészségügyi hatóságain múlik, élnek-e a lehetőséggel.

Kis dózis, nagy hatékonyság

Az Egyesült Államokban már egy hónapja probléma nélkül oltják a gyerekeket, az ottani tapasztalatokat valószínűleg Európában is felhasználják majd. Fontos különbség van a kisebbek és a felnőttek oltása között, hogy bár az oltóanyag ugyanaz, a 12 év alattiaknál azonban alacsonyabb az adagolás – 30 mikrogramm helyett 10 mikrogrammból áll egy dózis. A két dózis között három hét, vagyis körülbelül 21 nap különbség van a kicsiknél is.

A Pfizer–BioNTech 1/2/3-as fázisú kísérletekben a cég közleménye szerint 4500, 6 hónap és 11 év közötti gyermek vett részt az Egyesült Államokban, Finnországban, Lengyelországban és Spanyolországban. Köztük 3100 volt 5 és 11 év közötti. A kutatásokból az derült ki, hogy ebben a korosztályban az alacsonyabb dózis ellenére a vakcina ugyanolyan jó immunválaszt alakított ki, mint a 16–25 évesek között,

az oltóanyag a kicsiknél 90,7 százalékos hatékonysággal előzte meg a koronavírus-fertőzést.

A klinikai kísérletekben jelentett mellékhatások a gyerekeknél szintén nem különböztek: az alanyok a leggyakrabban karfájdalomról, a beadás helyének duzzanatáról, fáradtságról, fejfájásról, izomfájdalomról, hőemelkedésről és lázról, esetleg gyulladt nyirokcsomókról, hányingerről és étvágytalanságról számoltak be, de ezek általában 1-2 nap alatt elmúltak. (A gyerekeknél egyébként általában a második dózis után jelentkeztek ezek a mellékhatások.)

Az mRNS-oltások esetében (ilyen a Pfizer és a Moderna) nagyon ritka esetben szívizomgyulladást (myocarditis) is feljegyeztek mellékhatásként. A klinikai kísérletekben részt vett 5–11 éves gyerekek között ilyen esetet nem jelentettek, azt azonban a cég is elismerte, hogy a szívizomgyulladás olyan ritka jelenség, hogy ennek pontos megállapításához nem volt elég magas az alanyok száma.

Amerikai orvosok ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a szívizomgyulladás nemcsak extrém ritka az oltás után, hanem tinédzserek között rendkívül gyorsan és könnyen gyógyul. A szakértők azt is kiemelték, hogy a szívizomgyulladás bakteriális és vírusos fertőzés következtében is kialakulhat, vagyis akár a Covid–19 is okozhatja. Az előfordulása emellett lényegesen kisebb kisgyerekeknél, mint serdülőknél, aminek az lehet az egyik oka, hogy a jelenség összefüggésben áll a kamaszkori hormonokkal. Ráadásul a kisebb dózis is csökkentheti a kialakulásának esélyét.

Nem várt delta-hatás

A biztató kísérleti eredmények ellenére sok szülő ódzkodik attól, hogy beoltassa gyermekét a koronavírus ellen. Egyik legfőbb érvük az, hogy a kicsik úgyis nagyon enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen vészelik át a fertőzést, és nagyon-nagyon ritkán halnak meg – ami szerencsére igaz is. Kutatók és egészségügyi szakértők ettől függetlenül mindenképpen ajánlják az oltást gyerekek számára is, mert így nemcsak a fertőzések számát lehet radikálisan csökkenteni, hanem meg lehet előzni a karantént, az iskolai szünetet, és azt is, hogy a picik esetleg veszélyeztetett tanáraiknak, nagyszüleiknek adják át a vírust.

Azt, hogy a Covid–19 mennyire veszélyes a gyerekekre, nehéz megítélni, mert nincsenek róla pontos adatok. Az UNICEF szerint a világ koronavírus-fertőzöttjeinek 16 százaléka 20 év alatti, a halottaknak 0,4 százaléka kerül ki ebből a korosztályból.

Magyarországról a kormány továbbra sem szolgáltat adatokat arról, hogy a 18 év alattiak közül hányan fertőződnek meg és kerülnek kórházba. Az Egyesült Államokban azonban már sokkal részletesebbek az adatok, ott eddig összesen 8300, 5 és 11 év közötti gyermek került kórházba koronavírussal.

Egy tanulmány szerint 30 százalékuknak semmilyen alapbetegsége nem volt.

A gyerekek közül 791 életet követelt a Covid–19, közülük 172-en voltak az említett korosztály tagjai.

A gyerekek fertőzöttségéről októberben Bécsben is elvégeztek egy tanulmányt, amely azt mutatta ki, hogy kétszer annyi gyerek esett már át koronavírus-fertőzésen, mint eddig gondolták. Az adatok szerint minden igazoltan koronavírusos gyerekre jut egy további, a tudtán kívül fertőzött vagy a fertőzésen már átesett 6–20 éves.

A koronavírussal kapcsolatban nem csak az akut fertőzés jelent gondot, izraeli kutatók mutatták ki, hogy még enyhe tünetek után is sok gyermek hónapokig szenved poszt-Covid-tünetektől és izomfájdalomtól. Emellett nem szabad elfelejteni a MIS-C betegséget, vagyis a többszervi gyulladást sem, amely általában a koronavírus-fertőzés után 3-4 héttel jelentkezik, függetlenül attól, hogy a gyermeknek voltak-e tünetei. Az Egyesült Államokban 5200 gyermeknél diagnosztizáltak MIS-C betegséget, de – ahogy azt a hvg.hu is megírta – a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben februárig több mint 40 ilyen beteget kezeltek, 60 százalékuk intenzív ellátást is igényelt.

A delta variáns terjedése emellett tovább növelte a gyermekek közötti fertőzések és az esetleges súlyos tünetek számát: amerikai adatok szerint a rendkívül gyorsan terjedő mutáció megjelenése óta majdnem ötszörösére nőtt a kórházban kezelt gyerekek és kiskamaszok száma.

A gyermekgyógyászok éppen ezért nem feltétlenül tartják jó ötletnek azt sem, hogy a szülők megvárják, amíg más gyerekeknek beadják a vakcinát, mondván, akkor már jobban látják, mik a mellékhatások.

„Nem várhatunk, amíg újabb több millió dózist beadnak, mert ez a vírus minden lehetőséget meg fog ragadni, hogy fertőzzön. A delta variáns ráadásul rendkívül gyorsan terjed, és a gyerekeknél is okozhat komoly tüneteket. A vírus ráadásul teljesen kiszámíthatatlan, nem lehet előre megmondani, hogy ki lesz nagyon beteg, és ki nem” – nyilatkozta Tina Tan, a chicagói gyerekklinika infektológusa.

Általános egyetértés van abban is, hogy az alapbetegségekkel – elhízás, cukorbetegség, légzőszervi megbetegedések, vesebetegség, magas vérnyomás – élő gyerekeket minél előbb be kell oltani, és azoknak is nagyon fontos a vakcina, akik idős, esetleg gyenge immunrendszerű rokonokkal élnek együtt.

Érdekes kérdés az is, várjanak-e azok a szülők, akiknek a gyermeke nemsokára betölti a 12. életévét, hogy nagyobb dózisban kapja meg az oltóanyagot. Erre nincs egyértelmű válasz, de az eddigi kutatások szerint alacsonyabb dózissal is ugyanolyan jó lesz a védettség, mind a magasabbal. Ha pedig a két dózis között tölti be valaki a 12. életévét, azt második alkalommal is csak 10 mikrogrammal oltják be.