Az az egy pedig éppen az ellenzék akciója volt, amikor a rabszolgatörvény elfogadása után petíciót szerettek volna felolvastatni.
Dobos Menyhért, Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, valamint Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója Irene Khannal, az ENSZ szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának védelmével foglalkozó különleges jelentéstevőjével találkozott kedden.
Dobos Menyhért azt mondta, hogy mindenképpen hasznosnak ítélték az egyeztetést, mert úgy gondolták, hiteles képet adnak az ENSZ-nek a közmédia működéséről. A vezérigazgató szerint komoly kontrollmechanizmus működik a közmédiában, amit esősorban a törvényi szabályozás garantál, és működik a tartalomért felelős, azt kontrolláló grémium is, a Közszolgálati Testület.
Dobos Menyhértet megkérdezték, hogy tapasztalt-e politikai befolyásoltságot a közmédiában.
Sajnos volt, bizonyára emlékeznek a kedves nézők, hogy néhány évvel ezelőtt ellenzéki képviselők betörtek a székházba, és be akarták olvasni a követeléseiket
- mondta.
Mint ismeretes, 2018 decemberében a rabszolgatörvény elleni tüntetések idején ellenzéki politikusok egy petíciót szerettek volna felolvastatni az állami tévében, de erre nem volt lehetőségük, a politikusokat kidobták az MTVA épületéből.
Dobos szerint a történet szégyen volt a magyar demokrácia történetében.
A vezérigazgató elmondta, hogy a találkozón szóba került a hamis hírek, a fake news témája is. Azt mondták Irene Khannak, hogy egyesek az interneten, a közösségi médiában olyan ellenőrizetlen információkat tesznek közzé, amelyek megingatják az emberek bizalmát.
A közszolgálati média viszont több forrásból ellenőrzi a híreket a vezérigazgató szerint.
Ahogy arról beszámoltunk, Magyarországon vizsgálódott az ENSZ szólás- és véleménynyilvánítási szabadsággal foglalkozó jelentéstevője, és arra jutott: a kormány a maga javára próbálja torzítani a médiapiacot, ami komoly aggályokat vet fel a választás előtt. Irene Khan azt állapította meg, hogy a következő választás idején emberi jogi kockázathoz vezethet az, ahogyan Magyarországon az elmúlt évtizedben beavatkoztak a médiapiac folyamataiba.