Betegekbe fulladó sürgősségi osztályokról, telítődött intenzívekről, kiégett személyzetről számolt be szokatlanul kemény hangú közleményében a Magyar Orvosi Kamara. A koronavírus-járvány negyedik hulláma azonban nemcsak a növekvő terhelés miatt frusztrálja az egészségügyi dolgozókat: sokan nem értik, miért nincsenek szigorítások, mások az oltásellenesség miatt érzik magukat tehetetlennek. Csilek András, a MOK B.-A.-Z. megyei elnöke szerint a járvány most az oltatlanok között tombol, de még vannak kapacitások, és a vakcináknak köszönhetően olyan betegeket is meg tudnak menteni, akiket korábban elveszítettek volna.
“Van valami súlyosan disszonáns abban, ha valaki otthonától távolra vezényelve, megkérdőjelezhető körülmények között elhelyezve napi 12-24 órákat megfeszítve dolgozik a betegek ellátásán, miközben mások korlátozásoktól mentesen járnak tömegesen szórakozni, kikapcsolódni – potenciálisan fertőzni és megfertőződni” – szokatlan keménységgel fogalmazott a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerdai közleménye, amely az egészségügyi rendszerre nehezedő rendkívüli terhelésről írnak.
Az időzítés nem véletlen, Magyarországon hetek óta meredeken emelkedik az új fertőzöttek száma, és egyre többen kerülnek kórházba, azon belül is lélegeztetőgépre. Csütörtökön több mint 10 ezer új fertőzöttet találtak, és 131-en haltak meg, kórházban pedig már majdnem hatezren vannak. Eközben a kormány – a koronavírus-járvány előző hullámaihoz hasonlóan – most is titkolja a nyilvánosság elől, mi folyik az egészségügyi intézmények falai között.
A MOK bejegyzésének címe – Levegőt! – ehhez képest nem köntörfalaz.
"Az egyre inkább fulladó, romló állapotú betegeket nincs hova továbbadni, a limitált számú felszabaduló intenzíves ágy betöltéséről a döntés javarészt erre a szintre tolódik. Az idős, rossz állapotú betegek nagy része itt is hal meg – hatalmas pszichés terhet róva a sokszor fiatal, más szakterületen tanuló, tapasztalatlan orvosokra és nővérekre" – írták.
A kamara arra is rámutatott, hogy miközben a negyedik hullámban megint hetente egy falu lakossága hal meg, ezt a számot jelentősen lehetne csökkenteni.
“Itthon a jól induló, ám lelassuló oltáskampányon kívül nem történt érdemi megelőző intézkedés. Az intenzív osztályok pedig egy ponton túl racionálisan nem bővíthetőek tovább. Hiába van elég gép, ha a személyzet egyre fogyott az előző járvány óta. Megbetegedtek és meghaltak, kiégtek és kiléptek. Megfelelő számú szakszemélyzet nélkül pedig nincs valódi intenzív terápia” – fogalmaznak.
Tehetetlen düh
Egy napokkal ezelőtt kijött Emmi-miniszteri rendelet 20 intenzív ágyra 1 szakorvost, egy orvost és 5 nővért ír elő minimumfeltételként. Ehhez képest az általunk megkérdezett egészségügyi dolgozók általában jóval szerényebb erőforrásokról számoltak be:
“Tizennyolc emberre ketten vagyunk, legjobb esetben hárman (nővérek). Sorra lesznek covidosok a kollégák, pedig be vagyunk öltözve, ahogyan eddig is. Rengeteg a gépen lévő ember, már nem bírja a kórház, kevesen vagyunk. Oltottak is kerülnek rossz állapotba nálunk, de az oltatlanok bele is halnak” – meséli egy vidéki kórház ápolója a hvg.hu-nak. Ő úgy látja, a delta variáns alattomosabb, mint a vírus korábbi variánsai.
“Van, hogy eleinte nincs is súlyos tünet, csak fejfájás, gyengeség. Aztán bekeményít. Pár nap múlva már van, aki gépre kerül, egyre fiatalabbak is.”
Egy másik vidéki nagyváros kórházában dolgozó forrásunk – akit szintén áthelyeztek a sürgősségi ellátásba – azt emelte ki, hogy intézményükben már most elég sok osztály bezárt és átalakult Covid-kezelőhellyé, illetve a klinikai központból is sok orvost átvezényeltek. A klinikai központban viszont egyelőre csak a tüdőklinika zárt be, és ide szervezték át az egész sürgősségi ellátást, ami így a teljes város mellett már a megyét is ellátja.
Ő az egészségügyi dolgozók körében egyre inkább érzi a tehetetlen dühöt, amiért sokan még mindig nem hajlandók oltatni magukat.
“Most csináltak egy felmérést, hogy tízezer oltottból egy kerül lélegeztetőgépre, tízezer oltatlanból (amiben a fiatalok is benne vannak) három.
Szóval eléggé kezdi feldühíteni az egészségügyi dolgozókat a sok oltatlan, háromból kettő elkerülhette volna, hogy bekerüljön hozzánk” – teszi hozzá.
Nem sokkal könnyebb a mentők helyzete sem.
“Továbbra is nagy szívás nekünk a tesztelés, rengeteg erőforrást vesz el, de persze mennünk kell pozitív esetekhez is. Sokszor azért hívnak minket, mert azt remélik, hogy így még azért megúszhatják a kórházat" – mondta mentős forrásunk, aki szerint sokan vannak, akik három oltás után is megbetegszenek, és rosszul vannak, de kórházi ellátásra nem szorulnak.
"Nekem több oltott ismerősöm is éppen erős influenzás tünetekkel nyögi a Covidot” – tette hozzá. Szerinte az egyik legnagyobb probléma, hogy az oltottak teljes biztonságban érzik magukat, még akkor is, ha több mint fél éve kaptak oltást, és már alig van védettségük a vírussal szemben.
Sok a beteg, nagyobb a rutin
A hatalmas terhelés és az egyre meredekebben emelkedő számok ellenére több kórházban is úgy látják, hogy egyelőre még vannak kapacitásaik.
"Nálunk 30 covidos van, 10 intenzíven. Nagy segítség, hogy mióta csatasorba állították a megye másik nagyobb kórházát, lényegesen kisebb a nyomás” – mondta egy vidéki kórház orvosa. Náluk már korábban megtörténtek az átszervezések, osztályköltöztetések, de még tudnának további betegeket fogadni.
Drámainak nem nevezné a jelenlegi helyzetet Csilek András, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj Zemplén megyei területi szervezetének elnöke sem.
„Drámáról én akkor beszélnék, amikor a kórház falain kívülre, akár sátrakba szorul az ellátás, de erről most nincs szó” – mondta az infektológus szakorvos, aki úgy látja, most már – vele együtt – rutinosabbak is a kollégák.
Ez nem azt jelenti, hogy nem kellett újabb és újabb Covid-osztályokat nyitni, és az átrendeződés is elkezdődött az intézményen belül, az viszont biztos, hogy sokat tanultak az első három hullámból. Míg tavaly például szinte minden más ellátást leállítottak, most fokozatosan, a józan ész keretein állnak le az elektív ellátások: ahol szükség volt rá, ott az összes, máshol csak néhány műtéti típus.
Csilek szerint a kórházban most a harmadik hullám csúcsához képest kevesebb mint feleannyi beteg fekszik, és kapacitásuk is van még. Emellett, bár a naponta közölt adatokból úgy tűnik, ők egyelőre nem érzékelnek nagyon meredek emelkedést.
„Nyitjuk az újabb és újabb osztályokat, de talán a rutin miatt sincs akkora kapkodás, mint korábban” – mondta.
Az orvos szerint az is számít, hogy a korábbi járványhullámokhoz képest most nem kell egész osztályokat átrendezni, ha valamelyik kórteremben találnak egy covidos beteget, ha a többi beteg oltott, akkor ők maradhatnak ugyanabban a kórteremben. Nagy különbség, hogy míg korábban a fertőzöttek több mint 20 százalékát kórházi belső járványok adták, most elvétve lehet ezzel a jelenséggel találkozni, és a kórházi dolgozók közül is látványosabban kevesebben fertőződnek meg.
Az oltások hatása persze nem csak ebben az esetben mutatkozik meg. Bár kórházba oltottak is kerülnek, az oltatlanok nemcsak jelentősen többen vannak, hanem látványosabban betegebbek is.
„Az oltottak között is előfordulnak súlyos betegek, és bár nem látom a teljes betegpopulációt, de az biztos, hogy nekik enyhébbek a tüneteik, kevesebb a szövődményük, és gyorsabban gyógyulnak.
Ráadásul olyan oltott embereket látunk most túlélni, akiknek korábban esélyük sem lett volna. Idős, veseátültetett, immungyengített Covid-betegeket küldünk haza gyógyultan” – tette hozzá.
Csilek András az oltatlanoktól általában meg szokta kérdezni, hogy miért nem kérték a vakcinát, és az általános tapasztalata szerint nem az oltásellenesség, vagy az összeesküvés-elmélet a fő ok.
„Sokszor egyáltalán nem tudják a választ a kérdésre, azzal magyarázzák, hogy nem volt kedvük, vagy idejük, egyszerűen nem foglalkoznak vele, nem is éri el az ingerküszöbüket, hogy oltatni kellene” – mondta.
Milyen ürüggyel utasítják el sokan az oltást? Szakértő válaszol a leggyakoribb érvekre
"Legyengíti az immunrendszert", "pár hónap múlva mindenki meghal tőle", "úgysem kapom el a vírust" - csak néhány érv azok közül, mellyel az oltást ellenzők magyarázzák, miért nem kérik a vakcinát. Terepen dolgozó orvosok segítségével összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló magyarázatokat, Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezetője segítségével pedig végigvettük, mi igaz belőlük.
A MOK területi elnöke úgy látja, most az oltatlanok között tombol a járvány, hosszabb távon pedig arra számítanak, hogy egyre több lesz a beteg, de nem fog annyira meredeken emelkedni a kórházban fekvők száma, jobban eloszlik majd a terhelés. Azzal viszont mindenképpen egyetért, hogy szükség lesz korlátozó intézkedésekre, akár az oltottak és az oltatlanok megkülönböztetésére is, máskülönben nem fogják tudni visszaszorítani a járványt.
Magyar Orvosi Kamara: Belefulladnak a betegekbe a sürgősségi osztályok
