„Péter, nem mondasz igazat!” – mondta Márki-Zay Péternek a személyeskedéssel és vádaskodással indult miniszterelnök-jelölti vitán Dobrev Klára, miután vetélytársa azt állította, hogy Karácsony Gergely mellett a DK mást is megzsarolt: állítása szerint Popovics Juditot akarták rávenni, hogy ne induljon el az előválasztáson. Dobrev javasolta, hogy Márki-Zay tegyen feljelentést, de ez nem történt meg.

Márki-Zay úgy fogalmazott: „Van egy valaki, aki felhatalmazott, hogy elmondjam. Popovics Judit jelöltünk, akinek először államtitkári pozíciót ígértek, majd fenyegették, végül pedig megakadályozták az indulását tatabányai-tatai körzetben”. Az élő műsor közben Popovics ki is írta a Facebookra: „Márki-Zay Péter igazat mondott, engem is megzsarolt a DK!”

Péter, egészen elképesztő a valóságérzékelésed! - videó a Dobrev-Márki-Zay-vita legélesebb perceiről

Hamar megadta az alaphangot Dobrev Klára a Márki-Zay Péterrel szerda este folytatott tévévitában, és igyekezett gyorsan defenzívába szorítani ellenfelét, azzal vádolva, hogy hazugságokat terjeszt, és hogy mentálisan nem elég felkészült a miniszterelnöki szerepre.

Popovicsot beperli a DK

Popovics a részleteket ismertetve a Partizánnak azt mondta: nyáron Tatabánya DK-s alpolgármestere, Lusztig Péter elhívta kávézni, ahol megkérte, ne „zavarogjon” az előválasztáson. Állítása szerint előbb államtitkári pozícióval kecsegtették, ha ebbe belemegy, később már fenyegették, hogy felhúzzák a kerítésre a macskáját, illetve a szülei és a gyerekei is szóba kerültek.

Csakhogy Lusztig állítja, a vád hazugság. „Nem beszéltem Popovics Judittal előválasztásról, az ő jelöltségéről, az a nyári találkozó, amikor állítása szerint megfenyegettem, zsaroltam, az meg se történt, legalább fél éve nem is találkoztunk és nem is szoktam zsarolni” – mondta a hvg.hu-nak a DK-s politikus. Pártjával közös közleményben utóbb jelezte: beperlik a vád miatt Popovics Juditot.

Karácsonyt talán később

Nem Popovics az egyetlen, aki zsarolással vádolta a DK-t, és nem is az egyetlen, aki eddig nem mutatta be az állításait alátámasztó bizonyítékot. Szintén szerdán állt elő – ugyancsak Márki-Zay korábbi célozgatásai után – Karácsony Gergely azzal, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke megzsarolta őt. Azt mondta:

hosszú azon politikusok listája, akik megzsaroltak, köztük van Gyurcsány Ferenc is”.

Az előválasztáson Márki-Zay javára visszalépett főpolgármester konkrétumot nem említett, de hozzátette: a DK-elnök „SMS-ben szokta ezeket intézni, én ezeket archiválom”. Ez magas labda volt, Gyurcsány úgy reagált: Karácsony „hozza nyilvánosságra az SMS-eket, amelyekben megzsaroltam őt”. Csakhogy Karácsony jelezte: nem hozza nyilvánosságra az SMS-eket.

Ezek után megkérdeztük a DK-t, hogy ha a vádját alá nem támasztó Popovicsot beperlik, akkor ugyanezt megteszik-e a bizonyítékot szintén nem mutató főpolgármesterrel is. Barkóczi Balázs, a DK szóvivője a hvg.hu-nak azt mondta:

Karácsony Gergelytől egyelőre bocsánatkérést várunk, ha nem teszi meg, akkor további lépésekről is dönthet a DK.”

Arra a kérdésünkre, hogy a további lépés lehet-e jogi lépés, konkrétumot nem mondott, ahogy a bocsánatkérési határidőre sem, csak megjegyezte: „a jövő hét elején értékeljük az előválasztás eredményét és tanulságait, köztük ezt is.”

Karácsony egyébként csütörtök este már finomított korábbi állításán. Azt mondta, azért nem tett feljelentést az ügyben, mert mégsem tartja zsarolásnak az SMS-eket. „Nem, ezt nagyon határozottan szeretném mondani. Ezek politikai játszmák, beszólogatások. Semmiképp sem olyan, amivel bíróságra kéne menni” – fogalmazott.

Ki mozgósít ki mellett?

Nemcsak a “zsarolós” SMS-ek borzolták a politikai kedélyeket az ellenzéki oldalon, hanem a DK mozgósító SMS-ei is. Dobrev Klára elismerte, hogy pártja küldte ki a rejtélyes üzeneteket, melyekben azt állítják, hogy a Fidesz Márki-Zay érdekében mozgósít az előválasztási szavazáson. Az SMS szerint: „Sokan jeleztétek, a Fidesz Márki-Zay Péterre mozgósít. Ne hagyd, hogy Orbán döntsön, szavazz Dobrev Klárára!” A DK közlése szerint aktivistáiktól kapott jelzések alapján „fideszesek, vagy annak látszó, annak tartott szavazók tömegesen mennek Márki-Zay Péterre szavazni”, ezért küldték az erre figyelmeztető SMS-eket. Márki-Zay ugyanakkor azt mondta: „Semmi jelét nem látom, hogy a Fidesz engem támogatna, és egyetlen sátorból sem hallottuk azt, hogy fideszes szavazna rám”.

Mást is zsaroltak már meg

Az előválasztástól való visszalépését akarta elérni egy másik képviselőjelöltnél is egy zsaroló. „Megengedhetetlen, hogy a NER leváltására felesküldöttek a NER módszereit alkalmazzák” – mondta a hvg.hu-nak Horváth Ákos Ervin kaposvári ellenzéki előválasztási jelölt, aki még szeptember elején adta hírül, hogy valaki az előválasztástól való visszalépését követelve zsarolta meg az ellenzéki pártok vezetőit és ezáltal őt is.

Horváthot azzal fenyegették meg e-mailben, hogy a 2019-es önkormányzati választásokkal kapcsolatos kampányfinanszírozási dokumentumokat hoznak nyilvánosságra. Ám ő kijelentette, hogy nem tudják megfélemlíteni és nem lép vissza. Végig is csinálta az előválasztást a Márki-Zay-féle MMM jelöltjeként – az LMP, ÚVNP, ÚK és a Jobbik támogatással –, de végül a Somogy 1-es körzetben 32 százalékkal csak második lett a voksok 57 százalékát megszerző DK-s jelölt mögött.

A zsarolás kísérlete miatt azonban Horváth feljelentést tett. Most azt mondja, a nyomozás folyamatban van, de a zsarolóról kérdésünkre csak annyit árult el, hogy „ellenzéki szereplők fideszes nyomásra” próbálták így lejáratni, hiszen ő volt az első, aki 25 éves uralma után a 2019-es önkormányzati választáson először tudta érdemben megszorítani Szita Károlyt.

Nem is olyan könnyű perelni

Az ilyen és ehhez hasonló ügyekben azonban sokszor nem is olyan könnyű feljelentést tenni. „A zsarolás büntetőjogi meghatározása ugyanis nem azonos a köznapival” – hívta fel egy fontos különbségre a figyelmet Magyar György. Az ügyvéd a hvg.hu-nak azt mondta,

a politikai vitákban előkerülő „zsarolás” általában nem büntetőjogi kategóriaként jelenik meg, inkább „hangulatfestésként”.

Hozzátette: általában ezek a vádak jogilag nem megalapozottak, inkább politikai szerepük van: az ellenfél minősítése, a vele kapcsolatos érzelmi hatás kiváltása, a választói szándék befolyásolása. Az ügyvéd szerint a büntetőjogi értelemben vett zsarolás ezeknél a politikai nyilatkozatoknál aligha bizonyítható, hiszen a Büntető törvénykönyv szerint

zsarolásról akkor beszélhetünk, ha vagyoni hátrányt okoznak vele, ami az eddig a nyilvánosság elé került esetekre aligha igaz.

Sokkal inkább tűnik ezekre alkalmazhatónak Magyar szerint egy másik büntetőjogi kategória, a kényszerítés, mivel ott nem feltétel a vagyoni hátrány okozása, hanem a törvény érdeksérelmet emleget, és ez lehet akár erkölcsi kár is: ha például attól az alapjogtól fosztja meg az illető jelöltet a zsaroló, hogy elindulhasson a választáson.

Azt is érdemes megvizsgálni, mit tehet az, akit hamisan vádolnak zsarolással. Ilyenkor rágalmazás miatt lehet feljelentést tenni, és Magyar szerint, ha ez nagy nyilvánosság előtt történik, akár két év szabadságvesztéssel is szankcionálható. Hivatalból nem indul ilyenkor eljárás, csak a sértett magánindítványára, aki emellett

polgári eljárásban is kérhet elégtételt személyiségi jogainak megsértése miatt, sőt akár sérelemdíjra is igényt tarthat.

Akárhogy is, Magyar szerint az általa vezetett Civil Választási Bizottság egyelőre nem foglalkozik a „zsarolós” nyilatkozatokkal. „Nem is tehetjük, mert a CVB nem nyomozóhatóság” – mondta. Hozzátette azonban, hogy ha indul ilyen ügyben eljárás, vagy születik valamilyen elmarasztaló ítélet, „le kell vonni a megfelelő konzekvenciákat, de nem most, hanem majd akkor”.

Hol a határ, mi a zsarolás?

Nem csak a zsarolás büntetőjogi meghatározása különbözik amúgy a szó köznapi értelmezésétől, magának a zsarolásnak a határai sem egyértelműek. Pontosabban nehéz meghatározni, hol a határ az „egyeztetés”, a politikai nyomásgyakorlás és a már büntetőjogi kategória, a zsarolás között. Ezek megítélése jobbára szubjektív, erősen függ a „sértett” vérmérsékletétől, ingerküszöbétől.

A hvg.hu beszélt olyan, neve elhallgatását kérő ellenzéki politikussal, akit állítása szerint a DK csábított, hogy lépjen át a Gyurcsány-pártba, és akkor mindent megtesznek azért, hogy ő legyen a közös jelölt egy egyéni körzetben, ám ha erre nem hajlandó, mindent megtesznek a DK-s jelölt győzelméért.

Ezt a politikus talán zsarolásként élte meg, míg lehet, hogy más szimpla “politikai ajánlatnak”, esetleg erőteljesebb nyomásgyakorlásnak értékelné.

Hasonló nyomásgyakorlással szembesült Ipkovich György, Szombathely volt polgármestere, az MSZP Vas megyei elnöke is. Az előválasztásra készülve a DK már februárban bejelentette őt az általuk is támogatott jelöltként Vas megye 3-as körzetében, de győzelme esetén elvárták volna, hogy a DK parlamenti frakciójába üljön be.

„Ha a jövő úgy működik, hogy olyan emberekre lesz szükség, akik pillanatnyi előnyök miatt feladnak évtizedes elkötelezettséget, én abba a csapatba nem is akarok tartozni” – mondta Ipkovich, aki végül az MSZP–Párbeszéd–LMP-jelöltként vágott volna neki a választásnak, ám az első forduló előtt váratlanul visszaléptették a későbbi győztes momentumos jelölt javára.

Az ilyen és hasonló „hatalmi játszmák”, valamint a visszalépések és visszaléptetések gyakran nemtelen eszközként kerültek elő az ellenzéki előválasztás során. Ennek talán az is az oka, hogy a politikusok és a közvélemény elszokott ezektől a “praktikáktól”, amelyek a politikai élet, ha nem is kellemes, de bevett velejárói voltak, amíg például a parlamenti választások kétfordulósak voltak.

Zsarolásvád hangfelvétellel

Nincs új a nap alatt: zsarolási vádak előkerültek korábban is a választások előtt, például 15 éve, 2006-ban a tavaszi parlamenti választás előtt is az ellenzéki oldalon az akkori szövetségesek, az MDF és a Fidesz között. Akkoriban Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője állt elő azzal, hogy

27 MDF-es képviselőjelöltet kerestek meg 13 megyében fideszes politikusok a kampány során azzal a céllal, hogy fenyegetéssel vagy ígéretekkel próbálják rábírni őket a visszalépésre.

Az egyik ilyen eset volt, hogy Romsics Imrét, a kalocsai választókerület MDF-es képviselőjelöltjét állítása szerint a fideszes Bagó Zoltán fenyegetéssel próbálta rávenni, lépjen vissza. A beszélgetésről hangfelvételt is készített titokban az MDF-es politikus. A felvételen ilyesmiket mondott neki Bagó:

A kölcsönös egymás mellett élés, a kölcsönös segítség, illetve az együttműködés miatt a leglogikusabb lépés az az, hogyha nem válsz jelöltté. (…) A politikában – sarkítok – MDF-es országgyűlési képviselőjelöltre nincs szükség”.

A Fidesz az ügy miatt visszaléptette az állításuk alapján méltatlanná vált Bagót a képviselő-jelöltségtől (helyette Semjén Zsoltot indították) és a pártból való kizárását is kezdeményezte, Orbán Viktor pártelnök pedig az eset miatt levélben kért elnézést Dávid Ibolyától, az MDF elnökétől.

Az illetékes választási bizottság megállapította, hogy Bagó megsértette a választási törvényt, de a Fideszből végül nem zárták ki, ő pedig beperelte Romsicsot. A perben azt állította, hogy nem fenyegetett vagy zsarolt, csupán

beszélgetéseik során a racionális tárgyszerűség alapján vitatta meg alperessel, mint politikustárssal a kialakult politikai helyzetet”.

A bíróság a jó hírnév megsértése miatt indult perben végül több mint 2 év után, 2008 végi jogerős ítéletében a fideszes politikusnak adott igazat, akit pártja egyébként már 2006 őszén elindított az önkormányzati választáson.