Hogyan lehetséges, hogy az előválasztási kampány két legnagyobb, békében együttműködő pártja éppen a Gyurcsány Ferenc vezette DK és a Jobbik, amelynek politikája sokáig a Gyurcsány-ellenességre épült? Mit szólnak ehhez a Jobbik szavazói? Egy, a Jobbik belső ügyeire rálátó forrásunk ad magyarázatot erre, valamint arra is, hogy a DK elleni harc helyett miért nyerhet a párt a velük kötött szövetséggel.
Amikor még úgy tűnt, hogy az előválasztási második fordulóban Dobrev Klára egy Karácsony Gergely–Márki-Zay Péter párossal mérkőzik majd meg, a Jobbik-elnök Jakab Péter nem teljesen nyíltan, de amellett foglalt állást, hogy a második és harmadik helyezett ne fogjon össze az elsőként befutó ellen. Aztán azért persze utána küldtek egy elnökségi kiállást, amely szerint hivatalosan senkit nem támogatnak a második fordulóban, de Jakab mégiscsak azt jelezte ezzel, hogy nem állna Dobrev Klára ambícióinak útjába.
Aki az utóbbi egy év fejleményeit követi, annak ez talán fel sem tűnt, ahogyan az sem, hogy a már eleve előválasztási együttműködésben mozgó két párt miniszterelnök-jelöltjei az előválasztási tévéviták során is kifejezetten kímélték egymást. Vagyis
a Gyurcsány-ellenes hangulatból kinőtt Jobbik látszólag megnemtámadási szerződést kötött Gyurcsány Ferenc pártjával.
Cikkünkben arra próbálunk választ adni, hogy hogyan dönthetett ilyen látványos kiegyezés mellett az a két párt, amely hagyományosan ennyire szembenáll egymással.
A DK és a Jobbik szimbiózisa egy több lábra támaszkodó, hosszú távú közeledés eredménye – mondta a hvg.hu-nak egy Jobbik-közeli forrásunk. Tényleg hosszú idő kellett hozzá, hiszen a párt népszerűségét a 2006-os, Gyurcsány-kormány elleni tüntetések lökték meg, sőt a pártelnök Jakab Péter egy 2020-as, kiszivárgott hangfelvételen is azt mondta, hogy „piszok nehéz volt leülni azokkal egy asztalhoz tárgyalni, akik ellen egyébként létrejöttünk, mert a Jobbik tolvajok ellen jött létre, valljuk be”. A megvetés visszafelé is működött: Gyurcsány Ferenc 2012-ben még azt írta, hogy eljött az ideje a Jobbik betiltásának, de még 2014-ben is megbélyegezték azokat az országgyűlési képviselőket – például Schiffer Andrást, aki nem is mulasztotta el ezt most felidézni –, akik egyáltalán még szóba álltak a Jobbikkal.
A néppártiasodás viszont szépen lassan eltérítette a Jobbikot a Gyurcsány-ellenes narratívájától, és ha máskor nem, a 2018-as „rabszolgatörvény” elleni tiltakozások nyomán teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy az ellenzék ambíciói egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Kialakult az igény a közös listára is, és a 2019-es önkormányzati választások után egyértelmű lett ez az irány.
A Jobbikban ekkor még azt gondolták, hogy a fő igazodási pont az LMP és a Momentum lesz, mivel forrásunk szavaival élve a „21. századi pártok akartak lenni a 20. századiak ellensúlya.”
Aztán elkezdődtek a tárgyalások a 2022-es indulásról, és vele együtt a csalódások is.
Az LMP gyakorlatilag néhány ember politikai ambícióit fogta össze, a Momentum pedig hamar mindenkit magára haragított: egyetlen nem parlamenti pártként nagyon kellett teperniük, ezt pedig úgy tették meg, hogy akadékoskodtak, szivárogtattak, és végül önállóan kiálltak jelöltjeikkel és programjukkal – mondja forrásunk, aki rálátott a Jobbik akkori, szövetségest kereső mozgásaira. Maradt tehát a DK, az MSZP–P, valamint Karácsony Gergely saját brandje az ellenzéken belül. Utóbbi azért nem került közel a Jobbikhoz, mert – ahogy forrásunk fogalmaz – „az erős vezérkarú, és az egyeztetésekbe az összefogás érdekeit nézve beleálló” Jobbiknak nem tetszett, hogy a többpólusú MSZP-vezetés, illetve a hátország nélküli Karácsony nem tudott egyhangú döntéseket hozni.
Így jutott el a Jobbik a DK-hoz: a két legszervezettebb és legerősebb ellenzéki párt igyekezett konzekvensen tárgyalni, és egymásra találtak.
„Lehet, hogy ők voltak a legnagyobb politikai ellenségeink, de ma korrektek” – érezhették ezután a Jobbiknál forrásunk szerint.
A Jobbik és a DK egyébként sokban hasonlít, legalábbis megszólalónk szerint az összes miniszterelnök-jelölt közül Jakab Péter országgyűlési felszólalásai, valamint Dobrev Klára kétharmadot feles többséggel lebontó ígéretei voltak a leghangsúlyosabb fenyegetések Orbán Viktor felé, a választók (de legalábbis a Jobbik-szavazók) pedig ki vannak éhezve erre. Ehhez hasonlóan pedig mindkét párt rendelkezik egy közjóléti, alsó-középosztályt is megszólító ígéretcsomaggal.
A DK végül 19, a Jobbik 20 körzetben léptette vissza az emberét a másik fél javára, jóllehet, az eltérő vidéki-városi szavazótábor miatt nem is keresztezték volna annyira egymás útját, és így is maradtak körzetek, ahol versenyben maradtak. A szerepek viszont jól látszanak:
a Jobbiknak a 2022-ben nehezebben nyerhető körzetek maradtak.
A mai jobbikosokat ez már nem érdekli
Hogy lehet ezt a barátkozást lenyomni a DK- és a Jobbik-szavazók torkán? A Jobbikos ügyekre rálátó forrásunk szerint nem is annyira nehezen: „az ellenzéki szavazótábor homogénebb, mint korábban, négy évvel ezelőtt például sem a DK, sem a Jobbik szimpatizánsai nem mentek volna bele a közeledésbe. És ne felejtsük el: talán a jobbikosok azok, akik a legkevésbé tájékozódnak a politikáról, eredjen ez társadalmi vagy vidéki helyzetükből. A politika az ő szemükben egy késztermék.”
A Jobbik azzal próbál tőkét kovácsolni magának, hogy minden megállapodáshoz tartja magát, és ha az első fordulóban szövetségese volt a DK, akkor a másodikban sem torpedózza meg, sőt, forrásunk szerint
még abból sem lenne botrány, ha ténylegesen beállnának Dobrev Klára mögé.
Eddig a pontig, biztos, ami biztos, nem mentek el, de tény, hogy Jakab Péter bírálta Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter (ma már távoli múltba vesző) összeborulását, Vona Gábor, a Jobbik korábbi vezetője szerint például ez alapvetően Dobrev Klárának szól, és a pártot radikálisként felemelő, majd néppárti irányba fordító politikus szerint a DK-hoz közeledés inkább strukturális, mintsem támogatói problémákat idézhet elő. Szerinte – ugyan a párt felsővezetése határozott, a szavazók közül meg már kikopott az összefogást ellenző réteg – középvezetői és párttagsági szinten még vannak dilemmák, hogy jó-e az irány, amit követnek.
Böcskei Balázs, a DK-közeli IDEA Intézet elemzője viszont fontosnak tartja kiemelni, hogy átjárás ettől még nincs a két párt között, az előválasztás óta bebetonozódott, hogy ki és melyik párt iránt szimpatizál. Mozgást leginkább az eredményezhet majd, hogy kik szerepelnek a közös listán.
A hvg.hu-nak szintén nyilatkozó Balázs Zoltán politológus, közgazdász szerint pedig érdemes ennek a másik oldalát is megnézni: szerinte a taktikai közeledés a DK-soknál még rosszul is lecsapódhat.
De kire mennének el szavazni a jobbikosok a második körben? És 2022-ben?
A Gyurcsány Ferenc pártjával kialakított, kölcsönös előnyökön működő jobbikos együttműködés azért is tűnhet furcsának, mert ha pusztán ideológiai-politikai síkon szemléljük a dolgokat, akkor egy jobboldali, konzervatív, vidéki jobbikos nyugodt szívvel Márki-Zay Péter mögé állhatna be leginkább. A Závecz Research felmérései szerint a biztos Jobbik-szavazók háromnegyede mondta azt, hogy leadná rá a voksát a második fordulóban. Ráadásul már azt is tudjuk: Márki-Zay egyéniben, és nem Karácsony Gergely kísérőjeként fog indulni.
Annak viszont, hogy Márki-Zay sem élvezi a Jobbik támogatását, két, a DK-n is túlmutató oka lehet. Az egyik, hogy a Jobbik már így is sokat veszített Jakab Péter kiesésével, és nem engedheti meg magának, hogy az „ellenzék ellenzéke” szerepet kiadja a kezéből. Márpedig ha Márki-Zay mögé állnának be, fennállna a veszély, hogy az ideológiai közelség miatt a kezdeményezés átkerül a hódmezővásárhelyi jelölt kezébe – állítja a politológus Balázs Zoltán.
Ezzel szorosan összefügg a második ok: Márki-Zay és a Jobbik között már nem felhőtlen a viszony. Bár 2018-ban még ők segítettek neki Hódmezővásárhelyen, azzal, hogy országos ambíciói lettek, és Márki-Zay a miniszterelnök-jelölti versenyben a közös narratívákat lovagolta meg, elvesztette a párt támogatását – véli Jobbik-közeli forrásunk.
Az előválasztásnak ugyan nagy vesztese a Jobbik a vidéki, nehezen mobilizálható szavazótábora miatt, de 2022-ben már aligha fog hátrányt élvezni ugyanezért – állítják a hvg.hu-nak nyilatkozó szakértők egyhangúlag. Jobbikos forrásunk szerint az előválasztási kudarc részben betudható annak, hogy Jakab a vidékre fókuszált, de pont ez lehet a kulcs 2022-ben is:
az összellenzéknek célja kell legyen, hogy a Jobbik erős maradjon. Ha a párt a konfliktusokon felülemelkedve meg tudja dolgozni a vidéket, akkor erre van esély. De kétségtelenül nagy a tét.
Cikkünkhöz természetesen kerestük a Demokratikus Koalíciót is, de előre megbeszélt hívásunkra Molnár Csaba egyszer sem vette fel a telefont.
Karácsony: Nem visszalépek, hanem előre
