A vizsgálat folyamatban van

– ennyi árult el a hvg.hu kérdésére Péterfalvi Attila arról, mire jutott az elmúlt másfél hónapban, mióta bejelentette, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot indított “a sajtóban megjelent hírekkel összefüggésben, amelyek szerint egy nemzetközi oknyomozás révén kiderült, hogy számos országban telepítették meghatározott célszemélyek telefonjára az izraeli NSO által kifejlesztett kémprogramot, a Pegasust”.

via GIPHY

A Pegasus-botrány júliusban robbant ki, mikor a Direkt36 megírta, hogy évekkel ezelőtt elkezdték használni az izraeli kémprogramot Magyarországon is. A célpontként kiválasztottak között voltak tényfeltáró újságírók – köztük a hvg.hu volt újságírói –, a NER-es luxusutakat leleplező fotós, médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is. Kutatásuk során

arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött a magyar állami szervek állnak.

A NAIH elnöke emlékeztetett, hogy az üggyel kapcsolatban a vizsgálati eljárás végéig információt nem közölnek, arra a kérdésre viszont válaszolt, hogy mikorra várható a vizsgálat lezárása. Szerinte “még kell legalább másfél hónap”, ami azt jelenti, hogy legkorábban november első hetében zárhatja le a vizsgálatot. Ezt követően ad majd Péterfalvi tájékoztatást, bár azt már most jelezte, hogy az ügy részleteinek jelentős része titkos, vagyis minősített adat, ezek pedig nem hozhatók nyilvánosságra.

Amiről hazudni akarnak, arról inkább nem beszélnek - a titkosszolgálat és a politika viszonya a Pegasus-ügyben

Ha el is mennének a kormánypárti képviselők a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésére, nem lenne sokkal beljebb az ellenzék a Pegasus-botrányban felmerült kérdések megválaszolásában, a titkosszolgálatok vezetői könnyen leszerelnék őket, akárcsak a belügyminiszter - ismerve a zárt ülésen tapasztalható „varázslást és hókuszpókuszt". Mások mellett jelenlegi és egykori bizottsági tagokat kérdeztünk arról, lehet-e feloldása az ügynek.

Az eddig is tudott volt, hogy sem Péterfalvi Attila majdani nyilvános jelentése, sem a témában önállóan “nyomozó” MSZP-s képviselő, Mesterházy Attila megállapításai, de még az ügyben szintén tapogatózó parlamenti Nemzetbiztonsági Bizottság kutakodásának eredménye sem bővelkedhet a nyilvánossággal is megosztható konkrétumokban, mivel a titkos információgyűjtés hazai gyakorlata, valamint a Pegasus-botrány konkrétumai nagyrészt a közvélemény elől elzárt titkos információ.

Pedig a Pegasus-ügyben az elmúlt pár napban is több új fejlemény volt, amely kérdéseket vet fel:

Hétfőn, a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén az ellenzéki tagok szerint sem a belügyminiszter, sem az igazságügyi tárca államtitkára nem cáfolta egyértelműen, hogy a Pegasusszal politikusokat, újságírókat is célba vettek. Az ellenzékiek szerint a kormánypártok ködösítenek és titkolóznak.

• Hiába javasolta hétfőn a Nemzetbiztonsági Bizottság kisebbségben lévő három ellenzéki tagja, hogy hozzanak létre a részleteket feltáró vizsgálóbizottságot, ezt a Fidesz–KDNP-s többség leszavazta, az ülésen a témában elhangzottakat pedig majdnem 30 évre titkosították.
• Két hónapja rendelt el nyomozást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a Pegasus-ügyben, de amint pénteken megírtuk, a vizsgálatot nagyon nem kapkodják el.
• Kedden derült ki, hogy megtalálták a Pegasus nyomait Németh Dániel telefonján is: a fotóriporter-újságíró munkája révén vált ismertté a turistáskodó Mészáros Lőrinc, a NER-elit és Orbán Viktor által használt magángép, illetve a Lady Mrd jacht képe is, utóbbin a megpihenő Szijjártó Péterrel.
• A titkosszolgálati információgyűjtéseket elvileg engedélyező igazságügyi miniszter, Varga Judit kedden nem válaszolt a Pegasus-ügyre vonatkozó kérdésre, inkább elmenekült az RTL Klub kamerája elől. Utóbb pedig a Facebook-oldalán fakadt ki amiatt, hogy egyáltalán miért erről – az egyébként őt illető témáról – kérdezték őt, és miért nem arról, amiről ő szerette volna.
• Németh megfigyelése a The Guardian figyelmét is felkeltette. Cikkükben még Mészáros Lőrinc szóvivőjét is idézik, aki azt a választ adta, hogy a felcsúti milliárdos nem foglalkozik sem Németh, sem más paparazzik tevékenységével, vagy a velük kapcsolatos incidensekkel.
• A hvg.hu saját értesülései alapján megírta, hogy a Pegasusszal a NER-holdudvarba tartozó figurákat is megfigyeltek.

A botrány kirobbanása óta a kormányzat következetesen állítja, hogy “illegális megfigyelés nem történt”. Pintér Sándor belügyminiszter is többször nyilatkozott így, közölve: “2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak”. Csakhogy a kormányzati állítások ellenőrzésére már nem hagy lehetőséget a Fidesz-többség, pedig

ha korlátozottan is, de lenne mód a Pegasus-ügy hátterének, a magyar titkosszolgálatok szerepének és az esetleges jogsértések ellenzéki kontroll melletti feltárására.

A megfigyeléseket amúgy konkrétan nem tagadó nyilatkozatok tehát abba az irányba mutatnak, hogy a magyar kormány valamely szervének – valószínűleg a megfigyelések technikai lebonyolítását végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak – lehetett hozzáférése a Pegasushoz. A kormányzati reakciók egyébként az következik, hogy ha történtek is megfigyelések, minden jogszerű volt. Vagyis megfelelt a magyar jogi szabályozásnak. Ezzel azonban az a baj, hogy a magyar szabályozás meglehetősen laza.

Egyrészt bizonyos szintű megfigyelést a titkosszolgálatok "saját hatáskörben" is végezhetnek, de a komolyabbakhoz szükséges külső engedélyeztetés sincs túlbonyolítva. A nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésnél a külső engedélyező ráadásul az igazságügyi miniszter, aki nem tekinthető független külső szereplőnek. Erre jutott már 2016-ban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is, emiatt meg kellett volna változtatni a magyar törvényt, de ez azóta sem történt meg.

Varga Juditék belehúztak: csaknem ezer titkos megfigyelést engedélyeztek a nyár közepéig

Csikász Brigitta - aki 2015-ig a hvg.hu, később az Átlátszó újságírója volt - korábban olyan európai uniós támogatásokkal való visszaélésekről is írt, amelyeket az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is jelzett, de a magyar hatóságok nem foglalkoztak vele.

Ráadásul a Pegasus használatához Izrael állam célhoz kötött exportengedélye szükséges, az NSO szigorú felhasználási feltételeivel: csak bűnüldözési célra, a szervezett bűnözés vagy terrorizmus elleni felderítésre használható. Ilyesmiben nem érintett újságírók, kormányzati kritikusok megfigyelésére nem. Ha mégis így történt, az törvénytelen akció, és nagyon is indokolt a kivizsgálása – mondta korábban a hvg.hu-nak adott interjújában Szabó Máté Dániel jogász, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója.