Az utóbbi évek egyik legnagyobb megfigyelési botrányát robbantotta ki egy nemzetközi oknyomozó újságírói hálózat: több magyar célszemély, köztük újságírók és az Orbán-kormány kritikusai ellen is bevetettek egy izraeli kémfegyvert. Az érintettek csak találgatni tudnak, a kormány tagad, mi pedig összegyűjtöttünk mindent, amit eddig tudni lehet a Pegasus-megfigyelésről.
Vasárnap este világszerte összesen 17 szerkesztőség – Magyarországon a Telex.hu felületén a Direkt36 – egyszerre publikálta több hónapos nemzetközi nyomozásának eredményét, mely kiderítette: magyar célszemélyek ellen is használták az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. A megfigyelt személyek között voltak független lapok újságírói, a kormány kritikusai, vagyonos üzletemberek és az ő szűkebb környezetük is.
A kutatás alapját egy 50 ezer telefonszámot tartalmazó adatbázis képezte, amelyhez a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International jogvédő szervezet jutott hozzá. A botrányban – melyet Edward Snowden volt hírszerző az évtized sztorijának nevezett – az újságírók néhány esetben konkrét bizonyítékokat találtak a lehallgatásra, más kérdésekre közvetett bizonyítékok álltak a rendelkezésükre. Ezeket próbáltuk ebben a cikkben összeszedni.
Amit tudunk és amit nem
A projekt által megszerzett listán több mint 50 ezer olyan telefonszám van, amelyeket az NSO-ügyfelek megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól kezdve a világ több mint 50 országából. Magyarországról több mint 300 célpontot találtak, köztük a Direkt36 a következő szereplőket azonosította be:
- Négy újságírót, köztük a Direkt36 két munkatársát, Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást, Dercsényi Dávidot (a Hvg.hu korábbi újságíróját), valamint egy névtelenséget kérő negyedik újságírót.
- Egy magyar fotóst, aki együtt dolgozott egy olyan amerikai újságíróval, aki a Nemzetközi Befektetési Bank ügyeiről írt.
- Varga Zoltánt, a Centrál Médiacsoport tulajdonosát.
- Chikán Attila közgazdászprofesszort, az első Orbán-kormány gazdasági miniszterét.
- Simicska Lajos egykori oligarcha fiát és egyik legközelebbi bizalmasát.
- A CEU egyik külföldi diákját, Adrien Beauduint, akit a magyar hatóságok őrizetbe vettek egy 2018-as kormányellenes tüntetésen.
- Hétfő délelőttre az is kiderült, hogy a kiszivárgott telefonszámok között ott szerepelt Bánáti János, az ügyvédi kamara elnökének, valamint Gémesi György gödöllői polgármester száma is.
Ahogy arra a cikk is felhívja a figyelmet: az, hogy az adatbázisban feltűnik egy telefonszám, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a célszemélyek ellen biztosan be is vetették a Pegasust és a telefonjukat fel is törték.
Több esetben a telefonok utólagos vizsgálata tényleg bizonyította, hogy behatoltak a programjával a készülékbe. Köztük volt Szabó András és Panyi Szabolcs készüléke is.
Néhány vizsgálatnál viszont azért nem volt ilyen eredmény, mert a feltételezett megfigyelés időpontja óta az érintettek már lecserélték a telefonjukat, és emiatt elvesztek adatok. Emellett a vizsgált telefonok között volt 15 Android-készülék is, amelyek az iPhone-okkal ellentétben nem tárolnak olyan információkat, amelyek alapján egyértelműen meg tudják állapítani a készülék feltörését - írták.
Fontos, hogy az adatokból nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a magyar kormány vetette be a programot, de rengeteg különálló körülmény utal erre. Ezek közül az egyik, hogy az NSO csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el más országoknak a Pegasust, a cég pedig határozottan állítja, hogy csak kormányoknak és állami szervezeteknek adják el a szolgáltatásukat. Ezen kívül a célpontok személye is utal arra, hogy a magyar hatóságok választották ki őket, a telefonszámok között ugyanis a Direkt36 elítélt bűnözőket is talált, akik ellen a magyar hatóságok folytattak nyomozásokat, büntetőeljárásokat.
Miért pont ők?
A cikkben megszólaló célpontok közül a legtöbben csak találgatni tudták, hogy miért pont őket hallgatták le a kémszoftverrel. Gyanúra ad okot, hogy Varga Zoltán, a Central Mediacsoport tulajdonosa például 2018. június 5-én, a választások után látott vendégül egy hétfős társaságot, akikkel közéleti témákról beszélgettek. A tényfeltáró újságírókhoz eljutott adatbázis szerint a találkozó mindegyik résztvevőjének telefonszámát kiválasztották célpontnak, a későbbi vizsgálatok pedig egyértelműen bebizonyították, hogy az egyik vendég telefonjába biztosan behatoltak, és hozzáfértek minden rajta lévő adathoz, méghozzá a találkozó előtt és után is.
Nem tiszta az sem, hogy pontosan miért törték fel Panyi Szabolcs és Szabó András telefonját, akiket 2019 tavasza és ősze között figyeltek meg, több alkalommal is betörve a telefonjukba. Panyi szerint a telefonjába először nem sokkal az után hatoltak be, hogy kérdéseket küldött két minisztériumnak egy készülő cikkhez. A megadott időben mindketten jártak az Egyesült Államokban is.
A hvg.hu volt újságírója, Dercsényi Dávid is csak gyanítani tudja, hogy akkor került a hatóságok célkeresztjébe, amikor több cikket is írt a magyar sajtóban Hasszán F.-ként emlegetett, terrorizmussal vádolt és később elítélt szír férfiról. A hvg.hu-nak adott interjúban azt mondta, nem ijedt meg, mert neki soha nem voltak olyan informátorai, akik lebukhatták volna emiatt. Az viszont megdöbbentette, hogy a családja is bekerült az ügybe, hiszen egy volt felesége által használt mobiltelefon is szerepel a listán.
Mit mond a kormány?
A projektben résztvevő újságírók minden ország érintett hatóságainak részletes kérdéssort küldtek, így a magyar kormánynak is. A Direkt36-nak küldött válaszban ennyit közöltek, hogy „nincs tudomásunk a megkeresésben szereplő állítólagos adatgyűjtésről”, és hozzátették, hogy Magyarország „jogállam, és így minden egyén esetében mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el”.
A Forbidden Stories oknyomozó csoport ehhez képest kapott még egy kis csemegét. A nekik küldött kormányzati válaszban ugyanis néhány kérdés is szerepelt: “Megkérdezte ugyanezeket az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország vagy Franciaország kormányaitól? Ha igen, nekik mennyi ideig tartott válaszolni, és mit mondtak? Kapott segítséget a titkoszolgálatoktól, amikor megfogalmazta ezeket a kérdéseket?” – állt a válaszban.
Az üggyel kapcsolatban hétfő délelőtt először Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert kérdezték egy hétfői sajtótájékoztatón, aki csak annyit mondott, hogy semmilyen sajtóhíreszteléssel nem kíván foglalkozni. Délután végül Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a V4-es külügyminiszterek komáromi találkozóján újságírói kérdésre reagálva beszélt hosszabban a botrányról, tagadva, hogy arról bármit is tudna.
Szijjártó elmondta, hogy hétfő reggel megkérdezte a hozzá tartozó Információs Hivatal igazgatóját is, aki arról adott tájékoztatást, hogy az ügyben „semmifajta együttműködést nem folytattak sem izraeli sem más titkosszolgálatokkal, a szoftvert nem használják, arra vonatkozólag semmiféle megállapodást nem kötöttek”.
A tárcavezető megkérte az IH főigazgatóját, tekintse át az ügyet, hogy milyen titkosszolgálati érdekek állhatnak az információk mögött, hogy megtörténtek-e a szóban forgó esetek, és ha igen, kinek az utasítására, érdekében, vagy ha nem, akkor milyen titkosszolgálatok együttműködésében került sor erre az akcióra.
A világsajtót bejáró hír egyébként nagyon sokáig nem ütötte meg a Magyar Távirati Iroda és a kormánysajtó ingerküszöbét, az MTI-be csak a Demokratikus Koalíció közleménye került be a témáról. A feladat végül a Magyar Nemzetnek jutott, akik egy titkosszolgálati szakértőt szólaltattak meg, igaz ő "semmiféle hírt nem lát" a megjelent cikkekben. A lap természetesen azt is leleplezte, hogy az egész ügy mögött Soros György áll. Azóta az is kiderült, hogy amikor a Le Monde újságírója Varga Judittal készült interjújában azt kérdezte az igazságügyi minisztertől, hogy ha valaki azt kérné, hogy hallgassanak le egy újságírót vagy egy ellenfelet, elfogadná-e, pár nappal később a kérdést és a választ is töröltette az interjúból.
Megszólalt viszont Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki azt mondta, amennyiben valóban ez történt, teljességgel elfogadhatatlan kémprogramot használni újságírók ellen. Hasonlóképpen reagált a hírre a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) is.
Magyarországon a testület ellenzéki tagjai– Stummer János elnök, Molnár Zsolt és Ungár Péter – rendkívüli Nemzetbiztonsági bizottsági ülést kezdeményeztek az ügy miatt.
„Tételes válaszokat akarunk kapni a cikk minden felvetésére, mert amennyiben a kormány nem képes érdemben cáfolni az állításokat, akkor azokat tényként fogjuk kezelni. Hasonlóan beismerésként tekintünk majd arra, ha akár a kormánytagok, akár a bizottság kormánypárti tagjai bojkottálják az ülést” – írták.
Ez gyakorlatilag délutánra meg is történt, Halász János, a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke a Fidesz-frakció közleményében tudatta, hogy nem indokolt az ülés összehívása, mert „a baloldali sajtóban megjelent hírek megalapozatlanok és pusztán a politikai hangulatkeltést szolgálják”.
A cikk megjelenése után közleményt adott ki a szoftver gyártója is, melyben azt állították, hogy az írás tele van téves feltételezésekkel és megalapozatlan elméletekkel. Az NSO határozottan tagadja az ügyben felmerült vádakat, és azt írják, hogy „komoly kétségek” merülnek fel a források megbízhatóságával kapcsolatban, szerintük az információknak nincs ténybeli alapja és messze vannak a valóságtól. A közlemény szerint az NSO rágalmazási pert fontolgat.
Pegasus-botrány: Gémesi György telefonszáma is szerepelt az adatbázisban
