A CEU klímakutatója személyes tragédiaként élte meg azt, hogy nem tudtak hatékonyan kommunikálni tudósként a hatalmat gyakorlókkal, a nyugati demokráciák pedig rosszul vizsgáztak a járványhelyzetben.
„Nemcsak tragédiaként, hanem személyes kudarcként éltem meg, hogy ennyire elszúrtuk a járványkezelést, Magyarországon ugyanúgy, ahogy szinte az egész nyugati világban” – mondta Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU klímakutatója a VálaszOnline-nak.
Ürge-Vorsatz szerint számára azért volt személyes tragédia is a járványkezelés, „mert a tudomány nem volt képes keresztülvinni az üzeneteti a döntéshozóknak, például azt a nagyon egyszerű figyelmeztetést, hogy ha nem lépnek elég gyorsan és hatékonyan, akkor iszonyú sokan fognak meghalni”. Hozzátette, hogy őt azzal torkollták le, hogy ő elsősorban fizikus, nem pedig víruskutató.
Elmondása szerint az emberiség beragadt egy dilemmába, amiben választani kellett a gazdaság, illetve az emberélet megmentése között. Hozzátette, hogy egy „igazi közösség” az utóbbit kell hogy válassza. Egy egyszerű példát hozott: egy tönkrement üzletet újra lehet nyitni, azonban egy emberéletet nem lehet visszaadni.
Ürge-Vorsatz szerint a járványhelyzetekben a megelőzés a kulcs, ebben a helyzetben a keleti országok jobban, „a mi fene nagy szabadságunk, demokráciánk rosszul vizsgázott”. Bár a járvány segíthetett volna felgyorsítani a klímaváltozás elleni harcot, ezt a lehetőséget elhalasztotta az emberiség. Szerinte a helyzet megoldása az lehetett volna, ha állami kézbe vesznek repülő-, óceánjáró-, vagy olajtársaságokat.
Azt biztatónak tartja, hogy a magyar kormány már nem klímahisztit emleget, hanem klímacélokat fogalmaz meg, és ezek teljesítéséről beszél. A fővárosi méhlegelőkkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy szerinte hasznos meghagyni az ősfás, magasabb füves részeket is. Szerinte ennek is köszönhető, hogy az ő kertjében „több fokkal hűvösebb van most is, mint a tökéletes gyepes szomszédos egyenkertekben”.