Mégis ad pénzt Budapestnek a kormány, bár nem egészen arra, amire a kerületi önkormányzatok várták, ráadásul nem is jut mindenkinek, csak a kormánypárti vezetésűknek. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint – amelyről itt már írtunk – a kabinet „a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében megvizsgálta a fővárosi kerületi önkormányzatok támogatásának lehetőségét”, és

összesen 8,72 milliárd forint értékben osztottak ki támogatást hat önkormányzatnak.

Alig egy hete írtunk arról, hogy több kérdést is felvetett az önkormányzatok további állami kompenzációját illetően Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hvg.hu-nak adott válasza a Kormányinfón. A június elejei közlés alapján úgy tűnt: a májusi pénzosztást követően, amikor sem a fővárosi, sem pedig a kerületi önkormányzatok nem kaptak egy fillért sem, újabb, hivatalos körben nem várható önkormányzati kompenzáció, de egyedi döntéssel mégis pénzhez juthatnak az eredetileg a kompenzációból kimaradt önkormányzatok, ha erre a kormányzat érdemesnek tartja őket.

Mégis juthat valamennyi pénz a pénzüktől megfosztott önkormányzatoknak

A kormányhatározat szerint a 23 kerületi önkormányzat közül csak hat kap pénzt, és azok sem a kompenzáció eredeti céljára, vagyis a helyben maradó iparűzési adó felezése és más állami elvonások miatti bevételkiesés kompenzálására működési forrásként, hanem célzott támogatásként.

Az egyenként 89-től 2854 millió forintig terjedő összegeket ugyanis kizárólag útfelújításra, illetve földút szilárd burkolattal ellátására fordíthatják.

Ráadásul a pénzhez jutó kerületek közül öt kormánypárti vezetésű, egyet pedig kormánypárti támogatású polgármester irányít.

A X. kerület 2,383 milliárd, a XVI. kerület 89 millió, a XVII. kerület 2,854 milliárd, a XX. kerület 579 millió, a XXI. kerület 2,314 milliárd, a XXII. kerület pedig 500 millió forinthoz jut a kormány friss döntése alapján.

A kormányhatározatból arra lehet következtetni, hogy a többi kerület nem kap pénzt, ahogy a Fővárosi Önkormányzat sem, holott a kerületek és a főváros együttes bevételkiesése 30–32 milliárd forint csak az adóelvonás miatt. Továbbra sincs hír közben arról, hogy a májusi támogatási körből kimaradt, 25 ezer fő feletti települések közül melyek számíthat fejlesztési, beruházási támogatásra.

A kizárólag kormánypárti vezetésű kerületek kiválasztását később közleményben magyarázta meg a Miniszterelnökség. Azt írták: „Nem a kormány, hanem Karácsony Gergely az, aki politikai alapon diszkriminálja a fővárosi kerületeket. A főpolgármester tavaly májusi döntése értelmében 3 jobboldali vezetésű kerület útfelújítását teljesen lenullázta, másik háromét pedig jelentősen csökkentette. Ha a baloldalon és Karácsony Gergelyen múlna, ezekben a kerületekben alig újulna meg fővárosi fenntartású út. Most a kormány ezeknek a kerületeknek csupán azt adta vissza, amit Karácsony Gergely a veszélyhelyzet alatti felhatalmazással visszaélve egy személyben meghozott döntéssel politikai alapon elvett tőlük.”

A Miniszterelnökség által jelzett tavaly májusi fővárosi döntés valóban megtörtént, és ez ellen akkor négy érintett kormánypárti vezetésű önkormányzat – a XVI., a XVII., a XXI., és a XXIII. Kerületet – polgármestere közösen is tiltakozott, Borbély Lénárd, Csepel polgármestere pedig sajtótájékoztatójukon kifejtette, hogy a főváros módosított útfelújítási programjával Karácsony büntetni szeretné a kormánypárti kerületeket. A döntést indokolva akkor a főpolgármester kényszerű kiadáscsökkentő intézkedéseket említett, az érintettek körét magyarázva pedig kifejtette, hogy ők most szakmai, nem pedig politikai alapon hoztak döntést, szemben a korábbi gyakorlattal. Karácsony emlékeztetett ugyanis arra az “igazságtalanságra”, hogy a megelőző években voltak olyan kerületek, ahol a fővárosi utak 25 százalékát újították fel, míg például a XV. kerületben egy négyzetmétert sem.