Itthon MTI 2021. május. 19. 12:13

Szlávik: Hamarosan vége a harmadik hullámnak

Biztató a számok csökkenése az infektológus szerint.

Koronavírus-járvány
Friss cikkek a témában

Rendkívüli mértékben javul a járványügyi helyzet, nagyban csökken az aktív fertőzöttek száma és a kórházak intenzív osztályain is kevesen vannak a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa szerint, aki úgy fogalmazott:

úgy tűnik, hogy hamarosan vége lesz a harmadik hullámnak.

Koronavírus: 52 halálos áldozat, 4,79 millió beoltott

A kórházban ápolt koronavírusos betegek száma 1908-ra csökkent.

Szlávik János arra a kérdésre, hogy mennyire kell félni a vírus mutánsaitól, úgy felelt: a nagy-britanniai helyzetből kell kiindulni, ahol 50-60 százalékos átoltottságnál megjelent az indiai mutáns, és bár kisebb gócokban felütötte a fejét, nem terjedt tovább betegség.

Nyugtalanság az indiai vírusmutáns miatt Angliában

Boris Johnson miniszterelnök igyekszik tartani magát az eredeti nyitási menetrendhez, de azt elismerte, hogy komoly zavart okozhat az új variáns.

A főorvos azt javasolta, hogy a gyerekvállalásra készülők minél hamarabb oltassák be magukat, akár mindkét oltással, és utána két-három hónappal nyugodtan jöhet a várandósság. Ha valaki az első oltása után esik teherbe, akkor a másodikkal várja meg terhessége harmadik-negyedik hónapját. Szabály, hogy három hónapos terhességtől fel lehet venni mindkét oltást – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy nemrégiben megjelent egy tanulmány, amely szerint az oltások keveréséből előny származhat. Az első hírek arról szóltak, hogy két oltást keverése esetén a reakciók erősebbek, de a legújabb hírek szerint egy AstraZeneca-oltást követő Pfizer-oltással nagyobb védettséget lehet elérni, mint két AstraZenecával. Ez még ellenőrzés alatt áll, de várható, hogy ezeket az oltásokat majd keverik – mondta Szlávik János.

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.