Lapunk két olyan beteget is talált, akik alig pár nappal az AstraZeneca koronavírus-vakcinájának beadása után trombózist kaptak. Az általunk megkérdezett szakértők azt mondták, fertőzés következtében sokkal nagyobb az esély a trombózisra, mint oltás után, a tüneteket pedig fontos időben felismerni, a betegség akár meg is előzhető.
Egyetlen nap alatt két olyan magyarországi eset jutott tudomásunkra, ahol az AstraZeneca oltás beadását követően pár nappal trombózist diagnosztizáltak az oltottaknál, ami több napos kórházi, és egyéb további kezeléssel, valamint rengeteg fájdalommal jár. Forrásaink, akik egészen véletlenül egy osztályon feküdtek az egyik kórházban – névtelenséget kértek, a cikkben Szilvia és Anikó néven szerepelnek, mindketten középkorú nők. Szilvia esetében a családi kórtörténetben több példa is volt trombózisra, Anikó pedig fogamzásgátlót szedett az oltást megelőző 15 évben, ami szintén növelheti a vérrögképződés esélyét. Mindkettőjük oltási igazolása és zárójelentése birtokunkban van, beszámolójukat iratok hitelesítik.
Szilviánál – bár nem tudták kétséget kizáróan megállapítani –, a kórházból elbocsátó dokumentumában is szerepel az oltás és a trombózis közötti kapcsolat lehetősége. Az oltás után rendkívül ritkán kialakulhat vérrög, erről a cikkünkben részletesen írunk később.
"Semmi bajom nem volt az AstraZenecával, akkoriban hozzám még az oltással és a vérrögképződéssel kapcsolatos hírek nem jutottak el igazán” – mesélte Szilvia. Az oltás előtt elmondta a doktornőnek, hogy apai ágon több rokonának is volt trombózisa, amire az orvos nem mondott semmit, mehetett oltatni. Április 6-án kapta meg az oltást, a szokásos mellékhatások után két nappal érzett furcsa nyilalást a lábában. “Azt hittem, meghúztam. Sétálgatás után jobb lett. Mivel sok ülőmunkát végzek, ezért elkezdtem többet sétálgatni” – magyarázza Szilvia, hogy miért nem gyanakodott.
Öt nappal az oltás után már nagyon fájni kezdett és feszült a vádlija. “Nem akartam a körzeti orvost ezzel terhelni járványhelyzet közepén, úgyis ezer dolga van. Elkezdtem utánaolvasgatni a tüneteimnek és hirtelen megvilágosodtam. Ezután mégis lesántikáltam az orvoshoz, aki Doppler-mérővel megnézte és bár nem tudta százszázalékosan megállapítani a trombózist, azonnal mentőt hívott. Ők vittek be a sürgősségire” – meséli Szilvia, aki hangsúlyozta, hogy az egészségügyre nehezedő extrém terhelés ellenére rendkívül alapos és magas színvonalú ellátást kapott. A vérrög hatásait még érzi: "felszisszenek minden bicegésnél és a közért is egy távoli, veszélyes utazás". Mérges, hogy nem tudott a kockázatokról, hiába töltötte ki az oltás előtti kérdőívet, nem figyelmeztette senki, így nem tudott hamarabb lépni.
“Annyit tudok üzenni másoknak, hogy ha trombózishoz hasonló jeleket érzékelnek, ne gondolkozzanak azon, hogy ciki lemenni a dokihoz. Én jó pár napot halogattam, pedig akár az életem is múlhatott volna ezen az egészen.”
Anikónak sem voltak fenntartásai az AstraZenecával, az oltás előtti kérdőívnél jelezte, hogy fogamzásgátlót szed, ami növelheti a vérrög kialakulásának kockázatát, de erre csak annyit mondtak neki, szedjen vérhígítót, és nyugodtan oltassa be magát. Ő is az oltás után két nappal érzett deréktájon egy beazonosítatlan eredetű fájdalmat, de azt hitte, csak elaludta. Két napra rá elkezdett zsibbadni a lába, ekkor futott át a fején először a trombózis lehetősége. Akkor még nem dagadt a lába, aznap éjjel viszont észrevette a duzzanatot. "Azonnal hívtam a mentőket" – meséli. Bevitték a sürgősségire, ahonnan a belgyógyászatra került hat napra.
A különböző orvosoktól ellentmondásos tanácsokat kapott arra, hogy feküdjön vagy sétáljon, holott ez nagyon fontos, 10–14 napig még fennállhat a tüdőembólia veszélye. Anikónak a mai napig erős fájdalmai vannak, de lelkileg is megviselte az utóbbi pár hét. Szorongással töltötte el az embóliaveszély, nem tudja, hogy mikor és milyen mértékben jöhet rendbe, lesznek-e poszttrombotikus tünetei. "A trombózisszakértő szerint valószínűleg egész életemben kompressziós harisnyát vagy zoknit kell hordanom, és dagadásra hajlamos lesz a lábam. Nagyobb esélyem lett arra is, hogy újabb vérrög keletkezzen a szervezetemben és akár potenciálisan tüdőembóliát okozzon."
Az ő zárójelentésébe nem került bele, hogy a trombózis esetleg összefüggésbe hozható az oltással, érdeklődött, hogy hogyan jelentik ezt tovább. Ezt az ilyen esetekben nem kötelező megtenni, csak az oltás után bekövetkezett halál esetén van kötelező vizsgálat, de itthon ilyen összefüggést a vizsgált esetekben nem találtak. Először azt javasolták, jelentse maga az esetét, végül felhívta egy orvos, hogy ezt ők megteszik hazai és nemzetközi szinten is.
Megkérdeztük az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet, az Országos Kórházi Főigazgatóságot és az operatív törzset is, hogy milyen szabályrendszer alapján zajlik a vakcinákkal kapcsolatba hozható mellékhatások lejelentése, de több mint egy hét alatt sem érkezett válasz, ahogy a közvetlenül megkeresett kórházaktól sem kaptunk érdemi információt.
Nemcsak az AstraZenecával, hanem a többi oltással kapcsolatban is jelentkeztek mellékhatások, de Magyarországon ezekről alig érkezik panasz. Ahogyan a HVG korábban megírta, a hasonló méretű európai országok adataival összevetve az unióban engedélyezett vakcinák esetében Magyarországon jóval alacsonyabb a bejelentett mellékhatások aránya. Az AstraZenecára Ausztriában 16-szor, a Modernára Svédországban 14-szer, a Pfizerra Portugáliában csaknem négyszer annyi panasz volt, mint nálunk.
Azért az egy nagy kérdés, hogyha az oltás után tapasztalt mellékhatásokat nem kötelező lejelenteni, mi garantálja, hogy nem magasabb az előfordulási arányuk.
Ha a kormány nem titkolná az oltásokra érkezett panaszokat, kevésbé tartanánk a keletiektől
Sokkal többet lehet tudni a Covid elleni vakcinák következményeiről, mint amennyit a kormány elárul, holott az átláthatóság az oltáskedvet is fokozná. A HVG által összegyűjtött adatok alapján a keleti oltóanyagokkal kapcsolatban sem érkezik több bejelentés, mint a három nyugati vakcinatípus esetében.
Blaskó György professzor, a Trombózis és Hematológia Központ orvosa, az agyérbetegségek specialistája a hvg.hu-nak azt mondta, az Európai Gyógyszerügynökségnek, az OGYÉI-nek, de a gyártónak is tudnia kellene az ilyen esetekről. "Ha kiderül egy mellékhatás, az nem rossz, hanem jó, mert annál többet tudunk egy bizonyos gyógyszerről és annál nagyobb biztonsággal tudjuk vele kezelni a betegeket.” A professzor azt mondta, amikor oktatni kezdte a farmakovigilanciát (gyógyszerek mellékhatása fölötti éberséget) itthon, Magyarországon évente mindössze kevesebb mint 1000 mellékhatás-jelentés készült, míg Angliában ugyanennyi idő alatt 2 millió, pedig a visszajelzések magas száma az egészségügyi rendszer hatékonyságát is növeli.
Az AstraZeneca oltásokat a vérrögképződéses esetek után több országban felfüggesztették (itthon nem), azonban az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) többször is közölte, az oltás biztonságos, majd április 7-én megállapította, lehet összefüggés az AstraZeneca és a vérrögképződések között, alacsony vérlemezkeszám mellett. De ekkor is hangsúlyozta, a vakcina előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatásokat, a vérrögképződés mindenesetre bekerült az oltás lehetséges, de nagyon ritka mellékhatásai közé.
Pécsvárady Zsolt, belgyógyász, angiológus (az erekkel és a vérkeringéssel foglalkozó orvos) a hvg.hu-nak azt mondta, egyelőre nem tudni, hogy az oltás milyen mechanizmussal válthatja ki ritka esetekben a trombózist. A tudósok egyelőre addig jutottak, hogy a vérlemezkeszám-csökkenéssel együtt járó vérrögképződés egy immunreakció lehet, de a vizsgálatok még nem tartanak ott, hogy egyértelműen lezárhassák a kérdést.
Az Európai Gazdasági Térség országaiban beadott 34 millió Astra Zeneca oltásból április 4-éig mindössze 222 esetben volt példa vérrögképződésre. A Johnson & Johnson 7,4 millió beadott vakcinájánál pedig 8 ilyen esetről tudni. Az oxfordi egyetem friss felmérése szerint a Pfizer és Moderna vakcinák esetében egymillió oltásból 4 esetben fordulhat elő vérrögképződés, míg a Covid-fertőzés után két héttel 39 az egymillióhoz az esélye a betegségnek. Vagyis a statisztikák alapján minden oltás jobb, mint elkapni a koronavírust és az is, hogy mindegyiknek vannak kockázatai, ám ezek veszélyei aligha összehasonlíthatóak a víruséval.
Arról már nem is beszélve, hogy maga a koronavírus is sokkal nagyobb mértékben növeli a vérrögképződés veszélyét, amihez képest az oltások nyomán kimutatott esetek eltörpülnek – írta Kemenesi Gábor virológus egy korábbi Facebook-posztjában. A fertőzés miatt elhunytaknak már például a 70 százalékánál igazolódott utólag a vérrögképződés (ami tüdőembóliához vezethet), érdemes ezt összevetni az előző számokkal. Növeli a kockázatot a dohányzás és a fogamzásgátló tabletta szedése is. Ám ezen az ábrán is szerepel a felhívás, hogy milyen esetekben érdemes orvoshoz fordulni, mik a trombózis legfőbb tünetei.
“A trombózisra való hajlam öröklődik, ezt trombofíliának nevezzük. Végig lehet vele élni egy teljes életet is zavartalanul, de az is előfordulhat, hogy egy fiatal, egyébként teljesen egészséges sportoló pillanatok alatt belehal” – mondta Pécsvárady Zsolt.
A trombózis alapvetően nagyon gyakori betegség Magyarországon, de felkészülhetünk rá, sőt még akkor is elkerülhetjük, ha megvan bennünk a trombofíliás hajlam. Blaskó György szerint nagyon fontos, hogy ha a családban volt korábban példa vérrögképződés miatti betegségre, vagy halálra, arról tudjunk és ami még fontosabb, tudjon róla a minket kezelő orvos is. Ő azt javasolta látatlanban Anikónak és Szilviának is, hogy három hónap múlva menjenek el egy trombofíliaszűrésre.
A másik lehetőség egy előzetes véralvadási vizsgálat elvégeztetése, melyből kiderül, a veszélyeztetettek közé tartozunk-e. “Én két hétig voltam oxigénen a kórházban koronavírus miatt, szóval mindenkinek az tudom mondani, hogy a védőoltás ezekkel a ritka mellélhatásokkal együtt is sokkal jobb választás, mint enélkül szembenézni a fertőzés lehetőségével” – zárja a beszélgetést a professzor.
A Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság szerint Magyarországon az emberek jelentős része, akár több százezer ember élhet mélyvénás trombózisra hajlamosító örökletes genetikai hibával és évente több mint háromezren halnak bele. A kezeletlen tüdőembólia kimenetele 25–30 százalékban végzetes.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: AFP)
