Ha ma Magyarországon minden felnőtt ember regisztrálna a koronavírus elleni védőoltásra, az első adandó alkalommal felvenné a vakcinát, és az oltási kampány a jelenlegi ütemben haladna tovább, június 30-ra az utolsó magyar felnőtt is megkaphatná legalább az első adagot az oltóanyagból. Ez azt jelenti, hogy július közepére mindenkinek lehetne védettségi igazolványa, augusztus közepére pedig reális lenne az aktív lakosság teljes immunizációja. Ha pedig a klinikai eredmények engedik, akkor hamarosan a gimnazisták és az általános iskolások is oltva lehetnének, egyszóval szeptemberre nagyjából helyreállhatna a mindennapi életünk.

A helyzet viszont korántsem ilyen idealisztikus. Jelenleg az arra jogosultak nagyjából fele regisztrált a koronavírus elleni védőoltásra, nem kötelező elfogadni egy adott típusú felajánlott vakcinát, és a KSH legfrissebb adatai szerint az emberek 23 százaléka továbbra sem szeretné beoltatni magát. Ahhoz, hogy az oltási ütemet tartani lehessen, nem csupán az előbbi adatok javulására lenne szükség, hanem arra is, hogy a gyártócégek az oltóanyagokat stabilan tudják szállítani, ami a Fidesz szerint az oltási kampány legnagyobb akadálya jelenleg (Gyurcsány Ferencen kívül).

Túry Gergely

A regisztrált idősek oltása a tervek szerint húsvétra, a jelek szerint inkább április közepére/végére befejeződik, és még mindig van 600 ezer bejegyzetlen nyugdíjas, így ezek a dátumok elméletileg tovább is csúszhatnak. Ugyan a különböző lazítások elindítása leginkább ettől függ, a vírus előreláthatólag még hosszú ideig keringeni és mutálódni fog, a nyájimmunitáshoz szükséges legalább 60–70 százalékos átoltottság eléréséig pedig jó eséllyel szükség lesz azokra a védettségi igazolványokra, amik egyelőre véletlenszerűen jelennek meg postaládákban és járnak le bizonyos időközönként. Ahhoz viszont, hogy ezek a kártyák demokratikus úton használhatóak legyenek, először azt kell biztosítani, hogy az oltás elérhető legyen mindenkinek, aki szeretné felvenni. Ez azért is fontos, mert az ezekhez kötött kiváltságok lehetnének a kormány és a szakértők kommunikációján túli egyetlen ösztönző erő az általános immunizáció felé.

Gulyás Gergely mindenesetre állítja, hogy minden regisztráltat beoltanak május végéig, az enyhítések pedig már április közepén megkezdődhetnek, Orbán Viktor pedig pénteki interjújában ezt azzal fejelte meg: "szabad nyarunk lesz". Bár az ehhez hasonló kijelentéseket érdemes a helyükön kezelni az eddigi példákra való tekintettel, egy valami biztos: akármeddig is húzódik ki az oltókampány, a sor legvégére kerülnek majd azok a 30 év alatti fiatalok, akik nem rendelkeznek semmilyen alapbetegséggel. Bár az is igaz, hogy ebben a korcsoportban a legkisebb az oltási hajlandóság, a kormány számításai szerint hamarosan elérkezhetünk abba az időszakba, amikor gyakorlatilag ez a korosztály marad a leginkább kitéve a koronavírusnak. 18 és 25 év közötti fiatalokkal beszélgettünk, hogy megtudjuk, milyen kilátásaik vannak a következő hónapokra, mennyire látják valósnak a rájuk leselkedő veszélyt, és vajon elegendő lesz-e a nyitás ahhoz, hogy az egyetemisták és pályakezdők közösségi és szakmai élete visszatérhessen a rendes kerékvágásba.

„Betartom a korlátozásokat: nem látom értelmét, hogy máshogy tegyek”

Az általunk meginterjúvolt tizenöt fiatal szinte egyhangúlag úgy fogalmazott, hogy egy év után már túl vagyunk azon a ponton, ahol még érdemes kijátszani a korlátozásokat, és felelősségteljes hozzáállással már nem csak magukra és a velük együtt élőkre tudnak vigyázni, hanem hozzájárulnak a járványhelyzet mielőbbi végéhez is. Bár a legtöbben úgy érzik, az immunrendszerük meg tudna birkózni a fertőzéssel, az, hogy a brit variáns térhódításával egyre fiatalabb a kórházba kerülők átlagéletkora, többekre aggasztóan hat. Volt olyan végzős gimnazista, aki úgy fogalmazott:

nem bánom, ha utolsók vagyunk az oltási sorban, csak akkor ne kelljen magunkat kitegyük a fertőzésnek például az érettségivel, amikor már ránk nézve is nagyobb a veszély.

A fiatalok főként nem attól tartanak, hogy a koronavírus-fertőzés miatt az életüket veszthetik, sokkal jobban aggasztják őket a Covid–19 hosszú távú nyomai, az alvászavartól kezdve a depresszión át egészen a ma még nem ismert mellékhatásokig.

AFP / Solene Artaud

„Ha lenne egy következetes oltási terv, akkor tudhatnám, meddig kell még kihúznom védettség nélkül”

Valamilyen szinten értelemszerű, hogy általánosan nézve az egészségügyileg legkevésbé veszélyeztetett korcsoport a legkevésbé fogékony az oltásokra, az általunk megkérdezettek azonban más okokat is kiemeltek, hogy miért nem regisztráltak eddig, vagy ha igen, miért vonakodnak mégis. A többség elkönyvelte, hogy a sor végén foglal helyet az oltási tervben, és mire oda kerül, tisztább képe lehet arról, hogy melyik oltóanyag számára a legideálisabb, így inkább megvárja a fiatalok tömeges oltásának fázisát a regisztrációval, bármikor is legyen az. Nem segít a tájékozódásban az átláthatatlan kommunikáció sem: többen panaszkodtak arra, hogy hiába próbálnak többet megtudni a vakcinákról, folyamatosan falakba ütköznek, mivel sem a beszerzési, sem az engedélyezési folyamat nem átlátható Magyarországon.

Ennél is nagyobb baj viszont, hogy ha valaki szeretne oltást kapni, egyelőre tippelni sem mer, hogy mikor és milyen juthat majd neki. A fiatalok bíznak a szakértőkben és kevesen utasítanak el vakcinát pusztán a származási országa miatt, előnyt élveznek viszont a nyomtalanul felszívódó, vírust egyáltalán nem tartalmazó mRNS-alapú vakcinák, illetve főként a nyugati, az EU által engedélyezett oltóanyagok. Ez sokaknak ráadásul

nemcsak az utazás, hanem a karrierjük szempontjából is kulcsfontosságú lehet.

Akik jelenleg távoktatásban járnak külföldi egyetemekre, vagy egyszerűen nem zárják ki, hogy a következő években máshol folytassák, félnek olyan, egyébként általuk is biztonságosnak tartott vakcinát felvenni, amelyet nem ismernek el világszerte.

MTI / Kiss Gábor

Abban mindenesetre nagy az egyetértés, hogy akár természetes, akár mesterséges, immunizáció nélkül nem lehet visszatérni a mindennapi életbe még akkor sem, ha hivatalosan elindul a nyitás. A járvány veszélyessége nem változik attól, hogy éppen mit szabad és mit nem, ahhoz pedig, hogy védelem nélkül is biztonságban érezzék magukat, jóval magasabb fokú átoltottságra lenne szükség, mint az Orbán által emlegetett 2,5 millió fő. Az biztos, hogy kezdetben a többség óvatosabb lesz, bár a saját egészségét mindenki hátrébb sorolta a családtagjaiénál.

Akármilyen katartikus pillanatnak is tűnhet viszont a nyitás annak, aki be van oltva, abban mindenki egyetértett, hogy az élet akkor sem fog visszaállni a régi kerékvágásba egyik napról a másikra, ha annak minden feltétele adott lesz. Sokan úgy gondolják, hogy a maszkviselés a tömegközlekedésen még hónapokig, akár évekig velünk maradhat, de ennél is lassabban fognak kikopni az elővigyázatosságból felvett szokások. Ahogy egy 25 éves joghallgató fogalmazott,

sok időnek el kell telnie majd ahhoz, hogy ne nyúljak percenként a kézfertőtlenítőért, ha emberek között mozgok.

„Nekem már az is elég, ha kiülhetek a szabadba a barátaimmal, meg valahogy végre elkezdhetnék ismerkedni, mert így anyának sose lesznek unokái”

Akármilyen szakaszos is lesz a nyitás, egy biztos: a fiataloknak nem a bulik, a kocsmák, vagy a dél-európai diszkont repülőutak hiányoznak a legjobban, hanem a félelemmentes találkozás a barátaikkal. Már 2020 végén is érezhető volt, hogy az elhúzódó járványban mindenkinek fogytán a lelki ereje, és ahogy körvonalazódik, hogy sokan például a teljes egyetemi alapképzésük felét online fogják megcsinálni, egyre nagyobb szükség van valamiféle fellélegzésre.

Fazekas István

Nyávogásnak hangzik, hogy a szórakozásunkról panaszkodunk, mert hát örüljünk, hogy élünk, vannak nagyobb problémák is a világon, de őszintén szörnyű, hogy a “legszebb éveimet” töltöm így

– mondta egy 21 éves egyetemista. Az általunk megkérdezettek egytől egyig a társasági életet hiányolják a legjobban, és bizakodóak, hogy oltási kártyák és teljes feloldás nélkül is lesz arra mód, hogy kellően biztonságosan lehessen újra találkozni másokkal. A többség már azzal is elégedett lenne, ha a tavalyihoz hasonló óvatos, de mégiscsak relatíve szabad nyár jönne: sokakat a tavaly szeptemberig kitartó könnyedebb mindennapok töltöttek fel energiával egészen mostanáig, így ha a következő pár hónapban tényleg sikerülne tömegeket beoltani, az nagyban segíthetné egy teljes generáció mentális egészségét.