Napi tartósan több mint 200 halálos áldozatnál nagyon nehéz elhinni, hogy a koronavírus-járványt belátható időn belül le lehet győzni, hiszen jelenleg azt sem tudni, hogy a tomboló harmadik hullám mikor fog csendesedni. Ezért is volt különleges a Miérted magazin szerda esti online közvetítése, ahol Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Járványmatematikai és epidemiológiai projektvezető epidemiológusa és Jakab Ferenc virológus professzor, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője mondta el, miért kell elhinnünk, hogy megnyerhetjük a vírussal folytatott versenyt.

Ehhez Oroszi Beatrix mindenekelőtt azt sorolta fel a beszélgetést vezető Constantin Tamás gyermekreumatológusnak, mit is jelent pontosan egy vírus legyőzése.

„A pandémiák nem rövid ideig tartanak, több hullámban érkeznek, a társadalmat és a gazdaságot egyaránt érintik” – emelte ki az epidemiológus.

A legoptimistább verzió Oroszi Beatrix szerint az lenne, ha a koronavírust eradikálni tudnánk, azaz meg tudnánk tőle szabadulni, eddig azonban egyetlen olyan kórokozó volt a történelemben, amivel ez sikerült, a feketehimlő. Az összes többi járványosan terjedő betegséggel elértünk sikereket, de nem tudtunk tőle teljesen megszabadulni, mert ahhoz hosszú távú immunitás, a mutációk hiánya, valamint az is kellene, hogy ne éljen túl a kórokozó állatokban.

Egy másik lehetőség az eliminálás, ami annyit jelent, hogy a vírus bizonyos országokból, területekről eltűnik, ahol a teljes lakosság oltott. Oroszi szerint ez sem lehetetlen, sok gyermekkori fertőző betegséget ismerünk, ahol el lehetett érni 98 százalékos átoltottságot, bár más területekről ettől még ugyanúgy be lehet behurcolni.

Rövidtávon pedig azt tudjuk elérni, hogy a védőoltások segítségével felépítünk egy olyan immunitást, ami a súlyos lefolyás és halálos szövődmények ellen megvédi a lakosság nagy részét, vagyis megtanulnunk együtt élni a vírussal és ezt tudja kezelni az egészségügyi rendszer.

„Belátható időn belül ezért érdemes küzdeni, ettől egy karnyújtásnyira vagyunk” – mondta az ITM szakembere.

Jakab Ferenc arra is figyelmeztetett, hogy a vakcináktól várhatjuk ugyan a járvány végét, de csak az összes többi intézkedés betartása mellett.

„Nagy tévhit, hogy amikor megkaptuk mindkét adagot, eldobhatjuk a maszkot, hiszen mi már nem fertőződhetünk meg. Látunk példát arra, hogy előfordulhat a fertőződés, csak a betegség lefolyása és tünetei lesznek sokkal enyhébbek. Ettől még a kórokozót elkaphatjuk és akár tovább is tudjuk adni, bár erre kicsi a lehetőség” – mondta.

A virológus szerint a vakcina azért elengedhetetlen, hogy az egészségügyet ne terheljük tovább. Emellett mindig lesznek olyanok, akiknél nem vált ki elég immunitást az oltóanyag, vagy valamilyen okból nem kaphatják azt meg. A vakcinafejlesztés mellett ezért is fontosak a terápiák és gyógyszerkísérletek.

„A védőoltás nem csodaszer, hanem egy eszköz az eszközeink között, viszont a legjobb” – tette hozzá még Oroszi Beatrix.

Az ideális világban egyszerű lenne megakadályozni a vírus terjedését

A beszélgetésen a harmadik hullám drámai terjedése is szóba került, azt Jakab Ferenc is elismerte, hogy a vírus nem szelídül, a különböző variánsokkal pedig egyre súlyosabb tüneteket okoz. A kutatók kiemelték, hogy éppen ezért kell újabb stratégiákat kialakítani, vakcinákat fejleszteni, új módszereket kialakulni, hogy elébe kerüljünk.

„Ne legyünk kishitűek, nincs rá semmi okunk” – figyelmeztetett Oroszi, aki arra is emlékeztetett, hogy ez nem egy levegőben sokáig lebegő vírus, hanem cseppekkel terjed és nem megállíthatatlan.

„Ha varázsütésre el tudnánk érni, hogy mindenki betartaná a távolságot, felvenné a maszkot és megmosná a kezét, ez a vírus nem tudna terjedni. Sokak számára ezek az egyszerűnek tűnő intézkedések azonban nehezen betarthatók, mert azt mondják, nem elég kényelmes nekik a maszk, nem tartják a távolságot, emiatt van szükség szigorúbb intézkedésekre. Pedig egy ideális világban ezzel meg lehetne akadályozni a vírus terjedését”

– mondta.

Rendkívül nagy dolog, hogy a védekezésben már az oltóanyagok is szerepet kapnak, amiből a kutató szerint előbb-utóbb lesz elég mindenkinek.

„Minden eszköz a kezünkben van, hogy megvédjük magunkat és a környezetünket. Meg tudjuk csinálni, nincs rá okunk, hogy ne így higgyük” – mondta.

Jakab Ferenc emellett optimistán nyilatkozott a mutációk elleni küzdelemről is. A virológus úgy fogalmazott, hogy „a koronavírus az koronavírus marad”, ha valakinek van egy alapvédettsége, akkor valamennyi a későbbiekben az új variánsokkal szemben is lesz. Ha pedig azzal a védettséggel nem kerül kórházba, már megérte a védőoltás felvétele.

Az új típusú mRNS vakcinák kifejlesztése azért is nagy eredmény, még a vírus sem kell hozzájuk, elég a nukleinsav szekvenciája, amit néhány óra alatt ki lehet nyerni, és a gyártók azonnal el tudják kezdeni az újabb oltóanyag fejlesztését.

Oroszi Beatrix még annyit tett hozzá, hogy a vírussal folytatott versenyben nem sprintre, hanem maratonra kell készülni.

„A maratonban is vannak pillanatok, amikor azt érezzük, hogy már nem tudunk tovább futni” – mondta az epidemiológus, aki szerint

nagy áttörést hozhatnak majd a tűmentes vakcinák, az orrpsray, sőt a többkomponensű vakcinák, melyek több mutáció ellen védenek majd.

A kutató ugyanakkor úgy vélte, még ha el is jön a napja, semmiképpen sem szabad úgy nyitni, hogy elengedjük a gyeplőt, hátradőlünk és úgy viselkedünk, mintha nem lenne holnap. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy ez a vírus még velünk van és minden intézkedést be kell tartani.

Jakab is arra kért mindenkit, hogy vegye fel a vakcinát.

„Én is nagyon szeretnék már elmenni egy moziba, beülni egy jót enni, de ehhez az kell, hogy mindenki betartsa a szabályokat, oltassák be magukat az emberek, és higgyenek a szakembereknek” – tette hozzá.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni: