Nem tolonganak a háziorvosoknál a Szputnyik V oltóanyagért. Míg van, ahol gond nélkül összeállították a hét nevet tartalmazó listát, akad olyan praxis is, ahol senki nem élt a lehetőséggel. A háziorvosokra az eddigieknél is több teher hárul, most már azt is nekik kell megállapítaniuk, melyik páciensüknek merik teljes felelősséggel ajánlani az orosz vakcinát, ehhez azonban elmondásuk szerint nem kapnak elég információt.
„Hét embert kellett kiválasztanom, akik oltóponton vehetik fel a Szputnyik V vakcinát. Elkezdtem nekik telefonálni, de egymás után mondták vissza. Egy idő után feladtam” – magyarázta a hvg.hu-nak egy budapesti háziorvos, ő miért nem tudott listát állítani azokról, akik a praxisában jogosultak lennének az orosz oltóanyagra.
A visszamondások oka természetesen nem minden esetben a Szputnyik V iránti ellenérzés volt. Akadtak olyan páciensek is, akiknek az okozott gondot, hogyan jussanak be az oltópontra, mások a munkahelyükről nem tudtak elszabadulni időben. Ami viszont biztos: az oltást végző háziorvosoknak a héten még több feladat – és ezzel együtt probléma – szakadt a nyakukba.
A háziorvosok a múlt héten kapcsolódtak be a lakosság oltásába. Először még csak a legidősebbek oltását kellett megszervezniük, amihez a Pfizer/BioNTech és a Moderna oltóanyagát használhatták, ezen a héten már a brit AstraZeneca és az orosz Szputnyik V vakcinák beadását és szervezését is ők intézik.
Az operatív törzs tájékoztatása szerint a héten egészen pontosan
- 2040 praxisnak lesz lehetősége az AstraZeneca vakcinájával beoltani az 59 év alattiakat,
- 2964 rendelőben a Pfizer/BioNTech készítményével oltják be a legidősebbeket, és
- Budapesten további 560 háziorvosi praxisban nyílik arra lehetőség, hogy öt-öt jelentkezőt oltópontra irányítsanak, ahol a Szputnyik oltóanyagot kapják majd meg.
Bár – ahogy azt korábban megírtuk – a Pfizer és a Moderna oltóanyagainak kiosztása is rengeteg terhet rótt a háziorvosokra, ezek esetében még viszonylag „egyszerű” volt megállapítani, ki jogosult rájuk. A két amerikai, mRNS alapú oltóanyagot életkor szerint a legidősebbek kapják, krónikus betegségtől függetlenül. Az ő esetükben inkább az volt a probléma, hogyan és mikor jutnak be az oltóhelyre, felkerültek-e a listára, valamint sokakat hiába értesítettek, a vakcinaszállítmányok hiánya miatt egymás után kellett lemondani a már egyeztetett időpontokat.
„Délelőtt 11-kor szóltak, hogy 1-ig adjam le a neveket, akiket be tudok oltani"
Reggeltől estig a koronavírus elleni oltások beadását szervezik a háziorvosok, miközben egyre több fertőzöttet kezelnek, a telefonjuk pedig gyakorlatilag megállás nélkül csörög. Múlt héten még csak főpróbát tartottak, ezen a héten viszont már minden praxisban oltanak valamelyik vakcinával, mégsem csökkent jelentősen a szervezetlenség.
Azzal hívnak, hogy ugye nem az orosz?
Az AstraZeneca és a Szputnyik V most újabb, még nehezebb feladat elé állította a praxisokat. Ezeknél az oltóanyagoknál már nekik kellett egyenként eldönteniük azt is, hogy melyik betegüknek adható, melyiknek nem. A brit vakcinát azok a 18–59 év közötti páciensek kaphatják meg, akiknek valamilyen krónikus betegségük van, ilyen például a szív-és érrendszeri betegség, a krónikus tüdőbetegség, a daganatos megbetegedés vagy a cukorbetegség, de ebbe a körbe tartoznak a szervátültetettek is.
Az orosz oltóanyagot az idősebb – jellemzően 60–74 év közötti – krónikus betegségekben nem szenvedők kaphatják meg az oltópontokon, de ez még nem jelenti azt, hogy mindenkinek fel lehet ajánlani, hiszen az alkalmazási előírása szerint így is bőven akad olyan állapot, amivel nem ajánlják.
„Sokan azt hiszik, csak átnézzük a listát és hívjuk is a betegeket telefonon, de a valóságban ez egyáltalán nem így néz ki. Közülük ki kell választanom, az életkoruk alapján ki a jogosult, kit lehet szállítani, majd egyenként kell megvizsgálnom, a betegségei alapján adható-e neki a felajánlott oltás. Ez nem két perces munka” – sorolta az egyik megkérdezett háziorvos, mivel töltötte az elmúlt napjait és tulajdonképpen az egész hétvégéjét.
A budapesti háziorvosoknak főleg a Szputnyik V alkalmazásával gyűlt meg a bajuk, ehhez a kijelölt praxisok 5+2 embert küldhetnek a négy oltópont valamelyikére. A plusz kettőre biztonsági okból van szükség arra az esetre, ha az ötből valakit egészségügyi okokból alkalmatlannak nyilvánítanak. A szervezetlenség itt is szembetűnő.
Úgy kell felhívnom a betegeket, hogy sem az oltópont helyszínét, sem az időpontját nem tudom nekik megmondani. Többen azért mondták vissza, mert nem elég rugalmas a munkahelyük, nem tudták, hogy el tudnak-e jönni, ha mondjuk hétköznap délelőtt kerül rájuk a sor” – mondta egyikük.
Többen találkoztak azzal a jelenséggel is, hogy pácienseik a bizalmatlanság miatt nem kérik az orosz vakcinát.
„Ma nem volt olyan, akit felhívtam, és ne azt mondta volna, hogy ugye nem az orosz” – mondta lapunknak egy vidéki háziorvos. Az ő pácienseinek egyelőre „szerencséje volt”, hiszen Budapesten kívül még nem oltanak Szputnyikkal, mindenesetre jól jelzi az orosz oltóanyag elfogadottságát.
Tudunk ugyanakkor olyan fővárosi praxisról is, ahol gond nélkül összegyűlt az 5+2 embert tartalmazó lista. Az eddigi tapasztalatok szerint a sok visszamondás miatt az oltópontokon jellemzően a tartalék embereket is be tudták oltani. Jelenleg összesen négy budapesti oltóponton kapható meg az orosz oltás: a Dél-pesti Centrumkórházban, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban (Honvédkórház), a Szent Imre és a Szent János kórházban.
A Medián január végi – a HVG-ben publikált – közvélemény-kutatása szerint Budapesten növekszik az oltási hajlandóság. A teljes szavazókorú népességnek már csak 13 százaléka utasítja el kategorikusan a vakcinát, míg 50 százalékuk mindenképpen beoltatja magát, 37 százalékuk pedig „lehet, hogy igen”.
A nem teljesen elzárkózók között toronymagasan a nyugati vakcinák a legnépszerűbbek, ezeket 84 százalék választaná, a Szputnyik esetében ugyanez az arány 43 százalék, a kínai Sinopharm oltóanyagára pedig mindössze 27 százalék mondana igent,
hiába mondta Orbán Viktor, hogy ő személyesen ebben bízik a legjobban. (Azt, hogy ismert magyarországi virológusoknak mi a véleménye a Magyarországon elérhető különböző vakcinákról, ebben a cikkünkben írtuk meg.)
Nem tudják, meddig bírják
A páciensek közül is sokan vannak, akik maguk is csak hosszú mérlegelés után döntenek, ilyenkor általában a család segítségével próbálnak összegyűjteni minden információt, és csak utána mondanak igent az orvosnak – már ha erre van idejük. A háziorvosoknak ugyanis a múlt héthez hasonlóan most is rendkívül szoros határidővel kell leadniuk a neveket tartalmazó listákat a védelmi bizottságoknak, és még azt sem mindegy, hogyan.
„Este hétig kellett elküldenem a neveket, de mivel nem Excel-táblázatban tettem, reggel már jött is a levél, hogy ez így nem lesz jó” – mondta egyik forrásunk, aki szerint az is egyre nagyobb gond, ahogyan a háziorvosokkal bánnak.
Az oltások és a gyógyítás mellett az orvosok folyamatosan fogadják az aggódó telefonokat, intézik a Covid-gyanús betegek tesztelését, február elejétől rájuk hárul a halottjelentő rendszer működtetése, és adminisztrálják a jogosítványokat is.
„Nem tudom, meddig bírjuk ezt még, és hányan fognak felmondani, ha véget ér a veszélyhelyzet” – tette hozzá, utalva arra, hogy jelenleg a veszélyhelyzeti törvény tiltja, hogy leadják a praxist.