Kacskovics Mihály Béla
Szerzőnk Kacskovics Mihály Béla

Hétfőre kezdeményeztek országgyűlési ülést az ellenzéki pártok, három szakbizottság felállítását szerették volna elérni. Az ülésen azonban a Fidesz–KDNP -rakció képviselői nem voltak hajlandóak megjelenni, így az a napirend előtti felszólalások után határozatképtelenség miatt félbeszakadt.

Koronavírus-járvány
Friss cikkek a témában

Az ülést kezdeményező ellenzéki pártok által kitalált bizottságoknak az eredeti szándék szerint azt kellene vizsgálniuk, hogy a kormánypártok hogyan kezelték a koronavírus-járvány által okozott gazdasági válságot. Külön szakbizottság felállítását szerette volna elérni az ellenzék a Kínából érkező Sinopharm-vakcina beszerzésének és engedélyeztetésének vizsgálatára.

A szakbizottságok felállításán kívül az ellenzéki pártok Tóth Bertalan MSZP-társelnök médiatörvény-módosítóját is szerették volna megtárgyalni. Tóth módosítóját a Klubrádió kálváriája ihlette: azt szeretné ezzel elérni, hogy a vitás kérdések eldöntéséig a rádiók ideiglenes frekvenciaengedélyt kapjanak.

Mivel az Országgyűlés a Fidesz–KDNP-frakció 145 tagságának hiányzása miatt nem tudta elfogadni a napirendet, csak a napirend előtti felszólalásaikat tudták elmondani a képviselők.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke felszólalásában úgy vélte, hogy a fideszes képviselők távolmaradása arra enged következtetni, hogy a Fidesz „magasról tesz” a járvány gazdasági és egészségügyi hatásaira. A képviselő a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásiból idézett, amikor elmondta, hogy 2020-ban 11 ezerrel többen haltak meg, mint 2019-ben. Szabó Tímea szerint a kormány „csalhatott” a járványügyi statisztikák halálozási adataival.

Kiemelte, hogy a bár a kormány elmondása szerint 3628 milliárd forintot költött a járvány elleni védekezésre, ebből szakértők szerint mindössze 900 milliárdot „költöttek az emberekre”. Szabó hozzátette, hogy ez a 900 milliárd mindössze a teljes összeg 24 százaléka, a maradék 76 százalék pedig az oligarchákhoz, sportklubokhoz, illetve az egyházakhoz került. Szabó felszólalása végén „maffiának” nevezte a kormányt, amit 2022-ben az egyesült ellenzék fog eltakarítani.

Az LMP-s Csárdi Antal szerint az ország megállíthatatlanul sodródik a katasztrófa felé, a kormány pedig ennek megállításáért nem tesz semmit. Csárdi szerint volna pénz rendes bértámogatásra, valamint annak szélesítésére. A képviselő kiemelte, hogy a bértámogatást szerinte előre kéne folyósítani válsághelyzetben, valamint követelte a kis- és középvállalkozások támogatását.

Vadai Ágnes felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a „pánikkormánynak nem fontos a haza sorsa”. Vadai szerint a kormány válságkezelés címén nem segített a saját üzleti körén kívül senkinek, így a például a vendéglátóiparban és turizmusban dolgozók már nem is bíznak az állami támogatásban. Ennek tükrében a képviselő szerint nem csoda, hogy az emberek végső elkeseredésükben az utcára vonulnak, mint ahogy azt tették például vasárnap vagy hétfőn. Vadai hozzátette, hogy szerinte nem az önkormányzatoktól kellett volna forrásokat elvonni, hanem nyáron – jachtozás helyett – felkészülni a járvány második hullámára. Szerinte a kormány első valódi kihívásával szembesülve úgy omlott össze, mint keresztény-konzervatív világképe Szájer József ereszcsatornáján.

Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke szerint a fideszesek távolmaradásukkal bebizonyították, hogy céljuk a Klubrádió elnémítása. Tóth szerint a kormány nem tett semmit a járvány berobbanásának megakadályozásáért: ősszel hosszan hagyták, hogy a focimeccseken, sporteseményeken legyenek szurkolók, valamint a diákokat is sokáig hagyták, hogy jelenléti oktatásban tanítsák.

A Jobbik részéről Lukács László György felszólalását egy „jó hírrel” kezdte: szerinte pozitív, hogy nem kell hallgatniuk a fideszes képviselők „hazugságait”. Lukács szerint az ország „133 legbátrabb embere dologidőben nem dolgozik”, de azt sem hagyja dolgozni, aki szeretne – utalt a vendéglátósokra, turizmusban munkát vállalókra. A képviselő sokadjára javasolt nyolcvanszázalékos bértámogatást, de követelte, hogy a kormány indokolja meg, miért kapnak a válogatott focistái előbb oltást, mint a rendőrök vagy tűzoltók.

A napirend előtti felszólalások után Latorczai János, az ülést vezető elnök megállapította, hogy az Országgyűlés határozatképtelen, így berekesztette azt.

Ahogy azonban azt a hvg.hu korábban megírta, parlamenti vizsgálóbizottság 2014 óta nem alakult, mert az akkortól érvényes új házszabály a következőt mondja ki: „Az Országgyűlés – az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével összhangban [amely szerint a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik] – bármely, az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki”.

A Fidesz-frakció távolmaradását a következőképpen indokolta: „Ha a Gyurcsány-koalíciónak fontos lenne a sikeres járványkezelés, akkor visszahívná a parlament szakbizottságának éléről a kamuvideós Korózs Lajost, nem sértegetné az egészségügyi dolgozókat és hallatná hangját a megbukott brüsszeli vakcinabeszerzés ügyében” – írta hétfői közleményében a Fidesz. Hozzátették, hogy szerintük az ellenzéknek inkább saját magukat soron kívül oltató polgármestereikkel kéne foglalkoznia.

(Kiemelt képünk illusztráció!)

Hirdetés
hvg360 Gyükeri Mercédesz 2024. december. 23. 16:39

Orbán Viktor négy ruhája

Négy nap alatt négyszer volt alkalma nyilatkoznia, évet értékelnie a miniszterelnöknek, Orbán Viktor ezt négyféleképpen tette meg. Milyen volt az európai, a tanítóbácsis, a rutinból lenyomós és a szerepét komolyan vevő Orbán, és mi volt a közös a négy szerepben?