Villamosok, autók, gyalogosok és kerékpárosok használhatják majd a rákosrendezői felüljárót. A Városliget autómentesítésének elemeként tervezett építmény nemcsak Zugló és Angyalföld között teremt új kapcsolatot, de lendületet adhat a mellette lévő rozsdaövezet fejlődésének is. Megépítésétől mégis tartanak az érintett városrészek, szeretnék elkerülni, hogy a Ligetből kizárt autók az ő lakóövezeteiken keresztül keressenek menekülőutakat.
Pár év és véget érhetnek a végtelennek tűnő várakozások a rákosrendezői sorompónál, ami onnan szerezte kétes hírnevét fővárosban, hogy – a mellette található tábla tanulsága szerint – tíz percen túl is zárva lehet tartani. Ez az az átkelő, amin áthajtva 60–70 évet utazhatunk vissza az időben, köszönhetően a rázós macskakőnek, a sok pár vasúti sínnek, a tekerős sorompóknak, a régi, lepusztult MÁV-épületeknek és az elhanyagolt környezetnek.
Ez az az átkelő, amit sok kerékpáros is használ, (bazalt)kockára téve kerekeik és maguk épségét a Zugló és Angyalföld közötti út lerövidítésére, mert összeköti a Kassai tér felől érkező bicikliutat az Árpád híd felé vezető Szegedi úti és Budapest északi részei felé húzódó Tatai úti kerékpáros útvonalakkal. Itt küzdenek hiába évek óta civil szervezetek azért, hogy biztonságosabban és rendezettebb körülmények között lehessen átkerékpározni rajta.
Ez az az átkelő, ahol gyalogosan lehet átjutni Zuglóból Angyalföldre anélkül, hogy a Könyves Kálmán körút Vágány utcai felüljárója mellett szívnánk a szmogot, vagy nagyobb kerülőt tennénk a Rákos-pataknál húzódó gyalogos felüljáró felé.
Az ódon hangulatot árasztó átkelő azonban pár éven belül valóban a múlté lehet: felüljáró épül ide, amelyen az itt felsorolt közlekedési módok mindegyike, sőt a tömegközlekedés is megkapja a maga helyét.
A beruházások előkészítését célzó feladatra január 8-án jelent meg európai uniós nyílt közbeszerzési eljárás. Ebből többek között kiderül, hogy az M3-as autópálya bevezető szakasza és a Rákosrendező sínei felett húzódó felüljáró 700 méter hosszú lesz, ami megegyezik a zuglói Kassai tér és a Szegedi út–Dévényi utca sarok közötti távolsággal.
A felüljárót a kiírás szerint úgy kell megtervezni, hogy autók, gyalogosok, kerékpárosok és a közösségi közlekedéssel járók is használhassák majd. Meghosszabbítják ugyanis a Nagy Lajos király úti villamospályát egészen az angyalföldi Béke térig. Az 1800 méternyi új villamospálya a 3-as vonalat köti majd össze a Lehel úton közlekedő 12–14-es vonalakkal.
Hogy miként fog kinézni a majdani felüljáró, egyelőre még a jövő zenéje. A közbeszerzésre február 9-ig várják az ajánlatokat, az első látványtervek várhatóan ez év második felében jelenhetnek meg, az engedélyezési tervdokumentáció pedig jövő év első felére készülhet el. A megvalósítás leghamarabb 2023-ban indulhat, feltéve, ha lesz rá elég pénz. Hogy pontosan mennyi kell majd, az a fejlesztés műszaki tartalmától is függ – tudtuk meg projektet irányító Budapesti Fejlesztési Központtól.
A költségekre vonatkozó jelenleg elérhető egyetlen adat az a 30 milliárd forint, ami a legutoljára 2019 májusában frissített Budapest Mobilitási Tervben szerepel, a “Területelválasztást feloldó közútfejlesztések” projekt becsült költségigényeként. Ebben a projektben azonban nemcsak a Rákosrendező megépítését, de rajta kívül 14 további hasonló beruházást is felsorolnak. Ha a jelzett összeget visszaosztjuk ezek számával, akkor egyenként 2 milliárd forint jut mindegyikre, de a projektek között nyilván lesznek olcsóbbak és drágábbak. A rákosrendezői felüljáró a maga 700 méteres hosszával és villamosvonalával valószínűleg utóbbiak közé tartozik majd. Pláne, mivel úgy kell majd megtervezni, hogy figyelembe vegyék a kisföldalatti Kassai tér irányába történő esetleges későbbi meghosszabbítását, a majdan alatta húzódó váci vasútvonal fejlesztését is, illetve – mint azt a BFK a hvg.hu megkeresésére írta –, a villamos továbbvezetésével érintett útszakaszokat, csomópontokat, és az ahhoz kapcsolódó útszakaszokat is át kell tervezni.
A tervezés során azonban nemcsak ezekre kell majd figyelni, hanem arra is, hogy az angyalföldi végen más-más irányba menjen tovább a villamos és kerékpár- valamint az autóforgalom. A felüljáró ugyanis a Városliget autómentesítését célzó összetett fejlesztés egyik eleme lesz, ami aggodalmakat keltett az érintett kerületekben. A fejlesztés többi eleme között szerepel még a Kacsóh Pongrác úti felüljáró átépítése, két P+R parkoló építése a Mexikói út közelében, illetve egy, a jelenleginél kényelmesebb gyalogos-kerékpáros aluljáró a Mexikói út és a Koós Károly sétány között, ahonnan teljesen kizárnák majd az autókat.
Vannak félelmek
A XIII. és XIV. kerület és velük együtt a főváros azt szeretné elkerülni, hogy a Városligetből kizárt autók az új felüljárón keresztül zúduljanak a lakóövezetekre, emellett persze támogatják, hogy létrejöjjön a 3-as villamos régóta tervezett meghosszabbítása, illetve a kerékpáros és gyalogos kapcsolat kiépítése.
A XIII. kerületi önkormányzat például határozottan ellenzi, hogy az M3-as forgalmát részben a Szegedi út felé tereljék – írták a hvg.hu megkeresésére. Ők azt javasolták hogy előbb az autópálya végének felüljárórendszerét újítsák fel és bővítsék, csak utána építsék meg a felüljárót. Ezt ráadásul szerintük legfeljebb 2x1 forgalmi sávval lenne szabad megépíteni, és angyalföldi autós lehajtójának a vasútvonallal párhuzamos Dévényi utcára kellene majd érkeznie, hogy az autóforgalom még véletlenül se a Béke tér irányába haladjon tovább. Fontosnak nevezték, hogy a munkafolyamatba vonják majd be a lakosságot is.
“A legfontosabb, hogy az alternatív útvonalak kialakításának és forgalomcsillapításának hamarabb kell megtörténnie, mint az autók kizárásának a Városligetből” – mondta hvg.hu-nak Horváth Csaba zuglói polgármester is. Szerinte arra, hogy a ligetből kizárt forgalom ne a lakóövezetekre zúduljon, részben az adhat garanciát, ha úgy alakítják ki a felüljáró M3-as oldali részét, hogy a városhatár felől érkezőknek nem teszik lehetővé a közvetlen felhajtást, ha a Kacsóh Pongrác úti felüljárón az átalakítás után az M3-asról érkező forgalom 2-2 sávval fordul majd rá a Hungária és Könyves Kálmán körútra, illetve ha megépül az M3-as végpontjához szánt két, összesen 1500 férőhelyes P+R parkolóház. Ezekről Vitézy Dávid, a BFK vezetője korábban azt írta, hogy az egyik a Mexikói úti busz- és troliállomásnál, a másik az M3-as bevezetője végcsomópontjának ágai között lehet majd.
A kerületek aggodalmait osztja a főváros is. “Nem csak ott akarunk forgalmat csillapítani, ahol ez a jelenben problémát okoz, de azt is el szeretnénk kerülni, hogy a jövőben máshol is ilyen problémák szülessenek” – mondta a hvg.hu-nak Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke, aki jelezte, támogatják a XIII. kerületi elképzeléseket.
A feltételeket úgy tűnik, a kormány is tudomásul vette. A BKF jelezte, hogy a fejlesztésnek nem célja a Szegedi út, illetve a további angyalföldi és zuglói lakóutcák közúti forgalmainak növelése. Ezért forgalmi modellezést végeznek majd, és megkeresik azokat a megoldásokat, amik a kitűzött forgalomcsillapítási célokat szolgálják. “Ennek keretében számos műszaki megoldást (1 vagy 2 sávos kialakítás, csatlakozó úthálózat többféle kialakítása stb.) vizsgálni fogunk” – írták.
A közbeszerzési kiírás ígérete szerint pedig a tervezés során kiemelten kell figyelembe venni a gyalogos, a kerékpáros és a közösségi közlekedés szempontjait, össze kell hangolni a közlekedési, urbanisztikai és tájépítészeti szempontokat, valamint tekintetbe kell venni Rákosrendező térségének lehetséges fejlődési irányait is.
Miért nem aluljáró? |
A fejlesztésről szóló előzetes egyeztetéseken felmerült, hogy felüljáró helyett alujárót építsenek. Mind a XIII. mind a XIV: kerület szerette volna ezt elérni, de a kormány elvetette. A XIII. kerület kérdésünkre azt írta, hogy az előzetes szakvéleményben “a helyszín adottságai, illetve az érvényben lévő műszaki előírások alapján” nem találták megvalósíthatónak. Azóta ismételten jelezték a BFK felé, hogy mind városépítészeti, mind levegőminőségi, mind zajterhelési szempontból is ez lenne a jobb megoldás szerintük. Egy felüljáró hátrányosan érinti a környezetet, és Budapesten az utóbbi időszakban inkább a meglévő felüljárók bontása van napirenden. Zugló polgármestere úgy véli, az aluljáró elvetésének pénzügyi okai voltak, pedig szerinte lehet, hogy megépíteni drágább lenne, de az üzemeltetése fenntarthatóbb volna. Intő jelként említette a budapesti felüljárók állapotát, amik közül körülbelül 100 jelentős felújításra szorul. |