Hét és fél után sikerült ezt kimondani, ugyanis a beadványt 2013-ban még a kettővel ezelőtti ombudsman, Szabó Máté nyújtotta be. Az Ab azonban 2019-ig rá se nézett, döntésre pedig csak most jutott. Az alapvető jogok biztosa kifogásolta azt az ellentmondást, hogy míg a bejegyzett élettársakról szóló törvény szerint a házastársakra vonatkozó rendelkezéseket néhány kivétellel a bejegyzett élettársakra is megfelelően alkalmazni kell, a sokkal ismertebb és a hatósági döntéseknél alapul vett Ptk. ezt nem tartalmazza. Egyetértett vele Darák Péter kúriai elnök is.

Az azonos nemű párokra vonatkozó szabályt egyébként éppen az Ab minősítette alkotmányosnak 2010-ben, azzal érvelve, hogy ehhez való joguk, „mivel ők házasságra nem léphetnek, az emberi méltósághoz való jogból levezethető”. Amikor azonban az új Polgári Törvénykönyvet vitatták 2012-ben, Rétvári Bence államtitkár (KDNP) kijelentette: „az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának a házassággal együttes említése a polgári törvénykönyv tervezetében keresztény szempontból nem elfogadható, mert csökkenti a házasság értékét”. Nem is került be. Emiatt aztán sok jogértelmezési vita keletkezett. Szabó Máté utódjának, Székely László ombudsmannak 2017-ben sikerült elérnie, hogy az illetékesek kimondják: a bejegyzett élettársak is a házastársakéval azonos adó- és illetékkedvezményre jogosultak. Csak ezután fizette például vissza az adóhatóság a törvénysértően levont örökösödési illetékeket.

Az Alkotmánybíróság érvelése úgy kezdődik, mintha egyetértene a panasszal. Például az új Ptk. hatályba lépésével összefüggő törvénymódosításokból azt olvasta ki: „a jogalkotó kifejezett szándéka továbbra is az, hogy a bejegyzett élettársakat közeli hozzátartozónak kell tekinteni”. És ez helyes is, mert bár „az Alaptörvény fokozott védelemben részesíti az együttélés más formáival szemben a házasság intézményét, mint férfi és nő közötti önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget”, ugyanakkor „a kizárólag azonos nemű párok részére nyitva álló bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye szintén alkotmányos védelemre jogosult”.

Ezután azonban egy hirtelen fordulattal úgy folytatódik a határozat indoklása, hogy nincs ellentmondás a Ptk. és a bejegyzett élettársakról szóló törvény között, hiszen ez utóbbi világosan kimondja azt, ami a Ptk.-ból hiányzik. Tehát „alkotmányossági problémát nem a vitatott jogszabályi rendelkezés, hanem az esetlegesen felmerülő eltérő jogértelmezések okozhatnak”, és egy jogszabály „nem sérti a normavilágosság elvét, amíg nem minősül a jogalkalmazó számára értelmezhetetlennek, illetőleg nem nyílik lehetőség ... szubjektív, önkényes jogalkalmazásra”. Vagyis a hét és fél éve érkezett indítványt elutasították, ugyanakkor kimondták: „az a jogértelmezés és jogalkalmazási gyakorlat fogadható el alkotmányosnak, amely nem zárja ki a bejegyzett élettársakat a közeli hozzátartozók köréből”.