Ujhelyi István az MSZP európai parlamenti képviselője beperelte az Origo portált, mert nem volt hajlandó közölni egy helyreigazítását. Ujhelyi még 2019-ben előre bejelentve, „performanszként” be akart menni Deutsch Tamás Fidesz-politikus sajtótájékoztatójára, hogy kérdéseket tegyen fel neki. Ez végül nem sikerült, amit Deutsch egyebek közt egy gúnyos megjegyzéssel nyugtázott, amely szerint a szocialista politikus valamikor a 90-es években be akart lépni a Fideszbe, de nem vették fel.

Ujhelyi szerint ez nem igaz, és a valótlan állítás sérti az ő személyiségi jogait. Az Origo azonban arra hivatkozott, hogy ők csak tudósítottak egy Fidesz-politikusnak a Fideszt érintő kijelentéséről, és mivel régen nem volt írásos formája a párttagfelvételi kérelemnek, nem lehet bizonyítani, hogy az ilyesmiben egyébként biztosan tájékozott Deutsch állítása valótlan-e. Tehát a helyreigazítást megtagadták, és a bíróságok a portálnak adtak igazat.

Ezért fordult Ujhelyi István az Alkotmánybírósághoz, mert szerinte a cáfolatlanul maradt hazug kijelentés sérti a jogait. Az Ab Handó Tünde vezette tanácsa azonban nem így látta: a cikk „tényszerűen tájékoztatott a sajtótájékoztatón elhangzottakról”. Kétségtelen, hogy Ujhelyit nem kérdezték meg, és helyreigazítását nem közölték, de ezt menti, hogy Deutsch a Twitteren már régebben is leírta a kifogásolt állítást. A szocialista politikusnak tehát „korábban is lehetősége lett volna cáfolatot adni”, valamint „a konkrét cikkben elhangzó mondatra is tudott volna más fórumon reagálni”. Ezért a panaszát elutasították, az Origónak kedvező ítéleteket érvényben tartották.

Megsemmisítették viszont azt az ítéletet, amelyben rágalmazásért marasztaltak el egy szegedi polgárt. A Facebookon magánemberként, konkrét ügyek miatt élesen bírálta a lakásgazdálkodásért felelős önkormányzati céget. A vállalkozás beperelte őt, mondván, hogy egy vállalkozásnak is van becsülete, és azt itt megsértették. A bíróságok ezzel két szinten is egyetértettek, hozzátéve, hogy a köztulajdonú gazdasági társaság nem közszereplő, amelynek több bírálatot kell eltűrnie, mert gazdálkodó szervezetként nem formálja a közéletet és nem gyakorol hatást a társadalomra, a közvéleményre.

Az Ab szerint ez nem így van. Az önérzetes cég önkormányzati bérlakásokkal gazdálkodik, tevékenysége tehát közügy. Az öncélú gyalázkodással szemben joga van ugyan védekezni, de a bíróság nem megfelelően mérlegelte az állampolgár véleménynyilvánítási szabadsága és az önkormányzati cég jogai közti ütközést, ezért az alkotmánybírák az ítéletet megsemmisítették.