Megtartotta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éves meghallgatását az Országgyűlés külügyi bizottsága csütörtök reggel. Az ülésen a fideszes bizottsági elnök, Németh Zsolt külön kérte a tárcavezetőt, hogy adjon tájékoztatást egyebek mellett a koronavírus-járvány és az amerikai elnökválasztás globális hatásairól, az esetleges uniós vétóról (amitől a szerdai hírek szerint elállt Magyarország és Lengyelország), a jogállamisági feltételekről, illetve a környező országokban lezajlott választásokról.

Szijjártó rövid felvezetőt tartott arra hivatkozva, hogy 10 órakor indul a repülőgépe. Elmondta, hogy a járvány első hulláma alatt 116 országból segítettek magyaroknak hazajutni, a védőeszközök és felszerelések beszerzéséről pedig azt mondta, mivel a legtöbbet egy helyen gyártották, piaci körülményekről nem lehetett beszélni.

Vérre menő küzdelem, szabadrablás zajlott országokon, vállalatokon, ügynökökön és kereskedőkön keresztül azért, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű védőeszköz álljon rendelkezésre”

– mondta, hozzátéve, hogy még a G7-es országok is küszködtek.

Szerinte „a Kínát minden fronton támadó és bíráló országok és vállalatok ott tolakodtak a sor elején, hogy ők vásárolhassanak először. Végül többszöri diplomáciai egyeztetéseket követően sikerült elérnünk, hogy több mint 100 millió maszkot, 4,8 millió gyógyszert és valamivel több mint 16 ezer lélegeztetőgépet tudtunk vásárolni. Ellentétben a leggazdagabb országok egyikével-másikával, Magyarországon emiatt nem maradt ellátatlanul beteg” – jelentette ki, majd elmondta, szerinte ez is bizonyítja, hogy érdemes pragmatikus kapcsolatot fenntartani mindenkivel. (Valójában Magyarország túlvásárolta magát, a piacon ismeretlen szereplők szálltak be az üzletbe, egyes gépeknél problémák merültek fel, arról nem is beszélve, hogy Merkely Béla professzor szerint az egészségügyi kapacitás 1000 lélegeztetett beteget tud tartósan ellátni – a szerk.)

Szijjártó pozitív fejleményként értékelte, hogy vásároltak egy teherszállító repülőgépet 57,5 millió dollárért, amelynek a hatósági vizsgálatait pénteken fejezik be. A miniszter szerint a szállítási kapacitás is fontos, ezért vették meg. Békeidőben „szolgáltatási tevékenységre” fogják használni.

A koronavírus elleni védőoltásokról azt mondta, a lehető legkorábban kell biztonságos oltóanyaghoz jutnia Magyarországnak, de szerinte „beindult a gyógyszeripari lobbi, és bizonyos politikusok nem tudnak kivergődni ennek a hatása alól”.

Tőlünk Nyugatra öt projekt fut, 12,5 millió adag vakcinát kötött eddig le a magyar kormány, de mindegyikből két oltásra van szükség (néha a kommunikációban 17 millió darab szerepel, gyaníthatóan azért, mert abban nem csak a nyugati oltások vannak benne). A Pfizer/BioNTech tart elöl, legkésőbb december 31-re kell befejeznie az európai gyógyszerügynökségnek az engedélyezési eljárást. „Az esztendő végéig az engedély megszülethet. Az egy másik kérdés, hogy egy elnöki döntés nyomán először Amerikában kell értékesíteni őket, és csak utána értékesítenek Európában” – mondta.

A Moderna vakcinájáról azt mondta, január 12-én történhet meg először az engedélyezés. „Ebből az következik, hogy a másik három európai projekt ennél időrendben hátrébb van.” Kínából három gyártóval állunk kapcsolatban: egy állami és két magánvállalattal, a héten megkapjuk a termékeik a dokumentációját. „Az egyik magántulajdoban lévő kínai vállalat tegnap a teljes körű dokumentációját megküldte, jelenleg vizsgálják” – magyarázta Szijjártó.

A meghallgatáson az orosz vakcina is szóba került: egy hete magyar szakértők jártak Oroszországban, akiknek a beszámolói szerint a legmagasabb szintű szakértelemmel találkoztak a vakcina előállításának vizsgálata során. „Valószínűleg az orosz oltóanyag gyártása több helyszínen fog történni” – közölte a miniszter.

Amennyiben a kínai vagy az orosz vakcina kap előbb engedélyt magyarországi használatra, én nem tudok elképzelni a gazdasági érdekeltségen kívül olyan ellenérvet arra, hogy hozzá lehessen jutni ezekhez Magyarországon”

– jelentette ki.

A miniszter komoly problémának nevezte a kárpátaljai magyarok helyzetét, amiben szerinte a nemzetközi közösség szinte semmilyen segítséget nem nyújt. Romániáról szólva azt mondta, örül az RMDSZ jó választási eredményének.

Külön kitért az uniós vétóra, illetve annak esetleges elmaradására is: szerinte le kell számolni azzal a mítosszal, hogy az EU-s pénzeket haverok adják, és nekünk jár a pénz, és szó sincs könyöradományról.

A vétó emelése jog, Magyarország és Lengyelország ezzel a joggal élt”

– mondta.

Szerinte a ma „remélhetőleg elfogadásra kerülő” megállapodás, az biztosítja Magyarországnak, hogy nem lehet elvenni politikai alapon forrásokat.

Az ellenzéki képviselők közül főleg az MSZP-s Mesterházy Attila tett fel kérdéseket. Először elmondta, hogy Szijjártó beállt azok közé, akik Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter helyett dolgoznak, ugyanis a járvány elleni védekezés az Emberi Erőforrások Minisztériumának feladata lett volna. Azután számonkérte Szijjártót, amiért nem mondott semmit az Egyesült Államokban lezajlott választások eredményéről, ráadásul kikerülte a Szájer-ügyet is:

Nem azt szeretném elemezni, hogy egy szál zokniban, droggal teli hátizsákkal hogyan menekül valaki egy ereszcsatornán. De az érdekelne, hogyan működik az Információs Hivatal. Mert legutóbb a Kaleta-ügynél merült fel, hogy mindent jól csináltak, nincs itt semmi látnivaló. Hol egy pedofil nagykövetről nem tudunk semmit, hol egy kábítószerrel szaladgáló fideszes képviselőről nem tudunk semmit, azért mégis csak zsarolhatóvá teszi ez az embereket.”

Szijjártó válaszul elmondta, hogy a magyar európai parlamenti képviselők megfigyelése nem az Információs Hivatal hatásköre, az amerikai választásokkal kapcsolatban pedig a kölcsönös tiszteletet hozta fel, amit szerinte Magyarország megad az Egyesült Államoknak.

Arra a kérdésre, hogy miért vásároltak a szükségesnél drágábban és sokkal több lélegeztetőgépet, Szijjártó újra azt hangsúlyozta, hogy

nem léteztek piaci viszonyok, úgyhogy erről nincs értelme beszélni,

és az a lényeg, hogy senki nem maradt ellátatlanul.

A jobbikos Brenner Koloman a belarusz helyzetről kérdezte Szijjártót, amire az elmondta, a magyar kormány mindenben egyetért az Európai Unióval, támogatja a szankciós listát is, de érdekes helyzet állt elő, hiszen az ország a keleti partnerség része is.

A legvégén a külföldre utazott újságírók listázását magyarázta el a külügyminiszter. Szerinte ezek teljesen nyilvános adatbázisok, és csak a kapcsolatok hatékony építése miatt vezetik.